Ki itt a radikális?

A lap szerint a jövő év márciusában zajló parlamenti választások során ismét van esélyük a törvényhozásba történő visszatérésnek a nemzeti irányultságú pártoknak, így az MKP-nak és a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) is. Berényi az általa irányított magyar párt visszatérési esélyét a következőkkel indokolta: „Az MKP sikeresen szerepelt az utóbbi három évben zajló választások során. Ez azt bizonyítja, hogy azok, akik 2012-ben azt gondolták: ha nem jutottunk be a parlamentbe, akkor végünk van, tévedtek. Továbbra is erős regionális struktúrákkal rendelkezünk, ami a jelentős dél-szlovákiai önkormányzati képviseletünkben is tükröződik, sikeresen szerepeltünk az európai parlamenti választásokon. A dél-szlovákiai emberek a jelenlegi parlamenti pártokkal szembeni egyik lehetőségként tekintenek ránk”.

Az MKP szétesését feszegető további kérdéssel kapcsolatban elmondta: hibának minősült a kettéválás. Úgy véli, ha Bugár Béla vezetésével egykori MKP-s kollégáik nem távoztak volna a magyar pártból, akkor ma 11 százalék körüli támogatottságnak örvendhetne az MKP. Azt viszont nem hiszi, hogy a Bugár-féle Most-Híd vegyespárt sikere annak a bizonyítéka lenne, hogy a tisztán nemzeti irányultságú párt már nem tartozik a 21. századba.  

„Ez a számokról szól. Ha a parlamenti bejutáshoz legalább 5 százalék megszerzésére van szükség, és Szlovákia lakosságának 9 százaléka magyar nemzetiségű, akkor legalább a magyarok több mint a felének a támogatottságát meg kell szerezni. Ez remélhetően sikerül is nekünk, ám mivel a Most-Híd a szlovák politikusok felé is nyitott, ezért másutt is voksokat szerez, s így 7 százalékot érhet el a támogatottsága. Ezért is hiszem azt, hogy ha Szlovákia őszintén akarja támogatni a kisebbségeket, akkor esetünkben át kellene értékelnie a parlamenti bejutási küszöb alsó határát, amit 5 százalék alá kellene csökkentenie. Ez nem csupán a magyarokon, hanem a romákon, ruszinokon és további kisebbségek helyzetén is segítene” – fogalmazott a pártelnök.

Berényi nem tartja kizártnak azt, hogy az MKP Most-Híddal együtt foglaljon majd helyet a jövendő kormánykoalícióban, de ezt a helyhatósági választásokon elért sikere után csak egyenrangú partnerként tenné meg. „Ott közösen bizonyára legalább 11 százalékot szereznénk. Sajnos, ők mindjárt a helyhatósági választások után, decemberben kijelentették hogy nem akarnak együttműködni velünk. Folyamatosan kibúvókat keresnek, hogy ezt valamiképp megindokolják. Talán a szlovák választóiktól tartanak, de ez esetben a Most-Híd önmagával szemben sem őszinte. A ránk ragasztott radikális jelző nagyon szubjektív vélemény, amit semmivel sem lehet bizonyítani. Hiszen ha szélsőségesek lennénk, akkor valamiféle nyugtalanságot, hajdani szlovák-magyar viszályokat szítanánk, de ilyesmi nem történik. Radikálisok a menekültek, akik Medvén rendőrökre támadnak. Mi békésen akarjuk megvalósítani az elképzeléseinket  ” – nyilatkozta Berényi.

További újságírói kérdésre elmondta: az MKP azt javasolja, hogy a települések majd megvétózhassák a kormány döntését a menekültkérdésen túl olyan projektek esetében is, amelyek hatást gyakorolnak az életükre, környezetükre. „A kormány mégsem határozhat a helyi lakosság nélkül arról, hogy a községekben vízierőművet, veszélyes hulladék-lerakatot vagy gyárat létesít-e” – szögezte le. Miután az újságíró azt hangoztatta: az MKP vélhetően csak az irracionális félelmek hullámát akarja meglovagolni, Berényi kifejtette: bár a menekültek nálunk még nem okoztak problémákat, de európai viszonylatban már több terrorista támadás szárad a lelkükön. „Talán nem várjuk meg azt, amíg Szlovákiában is valaki valami hasonló dolgot követ el. Ha valamilyen tragédia történik, akkor a nyilvánosság mindig a politikusoktól azt kérdezi: miért nem cselekedtek előre. Tehát ez az a pillanat. Az Európai Unióban (EU) azzal kapcsolatos valós tapasztalatot szereztünk, hogy a nálunk élő menekültek második-harmadik nemzedéke képtelen beilleszkedni, és problémák forrását jelenti” – hangsúlyozta a továbbiakban. Hozzátette: amikor a magyarok igyekeznek szétválasztani a gazdasági menekülteket a valódi háborús menekültektől, akkor egész Európában bírálják őket.

Majd az újságíró provokatívan megjegyezte: a menekültek Szlovákiában ugyanolyan kisebbségnek számítanak, mint az itt élő magyarok. „Nem éppen az ön által irányított pártnak kellene támogatni a kisebbségek iránti toleranciát?” – hangzott a további kérdés, amelyre Berényi így felelt: „Bizonyára fontos a tolerancia, de az említett két dolog nem hasonlítható össze. A magyarok ugyanis itt születtek, és több száz éve itt élnek. Én nem költöztem ide, ezt a sors akarta így. Ezek a menekültek azonban célirányosan kiválasztják, hogy hol is akarnának élni. Az állam és a polgárok jogában kell állnia, hogy kimondhassák: ezt akarják-e vagy sem”. Megjegyezte: nem tartja kívánatosnak azt, hogy a menekültkérdést összemossák a kisebbségi problémákkal.

Az újságíró arra is kíváncsi volt, hogy Berényi még mindig ugyanazt állítja-e Orbán Viktor kormányfőről, amit a 2012-ben a TASR-nak adott interjújában jelentett ki: forradalmárnak tartja őt, aki megelőzi a saját korát. Az MKP elnöke leszögezte: igen, továbbra is annak tartja Orbánt. „Amikor bevezette a bankadót, az EU-ban ezért nagyon bírálták őt, ám pár évvel később csaknem az összes európai állam utánozta őt, és további hasonló példákat is sorolhatnék” – indokolta meg a véleményét.

Azt sem rejtette véka alá, hogy háromhavonta személyes konzultáción vesz részt Orbán Viktornál, akit érdekel a pártelnök véleménye. A megbeszélések rendszeresek a magyar és a szlovák miniszterelnökök kétoldalú tárgyalásai előtt is.

„Sokszor megkérdezi tőlem azt, hogy milyenek a szlovák kormány gazdasági lépései, Szlovákia hogyan igyekszik külföldi befektetőket szerezni, milyen a hitelterheltségünk stb.  Az utóbbi időben ezek az általános témák többségben vannak a nemzetiségi témákkal szemben. Azt mondhatnám, hogy a jelenlegi rendkívüli nyugodt szlovák-magyar viszonyok az önök által radikálisnak nevezett MKP-nek is köszönhetőek” – fogalmazott Berényi.

A választási esélylatolgatás kapcsán kijelentette: „Be akarunk jutni a parlamentbe és szeretnénk megerősödni. Nyitottak vagyunk a bennünket megszólító többi jobboldali párttal folytatandó esetleges együttműködés felé. Célunk az, hogy a jobboldallal együtt lecseréljük a „smeres” kormányt...” – emelte ki. Miután az újságíró arra utalt, hogy Berényi Nagyszombat megye élén alelnökként éppen a kormánypárttal együtt van koalícióban, leszögezte: az más helyzet. „Ott a közvetlen választás során a megyeelnöki széket Tibor Mikuš nyerte el, aki meghívta az egyes pártokat a koalícióba. Ezt elutasíthattuk, de akkor Mikuš egyszerűen valaki mással pótolt volna. Ez más, mintha országos szinten történt volna” – magyarázta a pártelnök.

Berényi azt sem titkolta, hogy már választások előtti egyeztetéseket folytattak a Szabadság és Szolidaritással (SaS) és más pártokkal is, de a tárgyalásaik eredményeiről a közös megegyezés alapján nem kívánt részleteket elárulni. Annyit azonban elmondott: „eddig mindegyik szlovák politikus mindjárt azzal jött, hogy az autonómiáról folytatandó bárminemű vita kizárt, de mi ezt nem is akarjuk. Mi Szlovákia jelenlegitől eltérő területi felosztását szorgalmazzuk, amelyben a déli országrész természetes régióként megszerezheti a speciális jogállású önkormányzati kerület statútumát, például a kétnyelvűség terén. Javaslataink a 2011-es népszámlálás nagyon negatív eredményeiből következnek. Bebizonyosodott, hogy napjainkban 110 ezerrel kevesebb magyar él itt, mint 20 évvel ezelőtt. Ezért csak reagálunk a szlovákiai magyar kisebbség lassú eltűnésének a jelenségére. A Duna Menti Régió létesítése sehogyan sem veszélyeztetné a szlovák érdekeket. Eddig a témáig azonban nem jutottunk a politikai pártokkal, mert a beszélgetések korábban befejeződtek” – mondta Berényi, aki a jobboldali pártok szorosabb szövetségére vonatkozó kérdés kapcsán megjegyezte, nem mindenféle együttműködés vezet automatikusan a támogatottság növekedéséhez, sőt, bizonyos szövetségek esetében a pártok akár voksokat is veszíthetnének.