Ki gyógyít meg bennünket tíz év múlva?
A páciensek már manapság is kénytelenek sokáig várakozni az egyes kivizsgálásokra, amelyek miatt kilométereket kell utazniuk. Ugyancsak gondot okoz az egészségügyi ellátás minősége is. A települések annak ellenére nem találnak orvosokat, hogy lakásokat és rendelőként ingyen használható helyiségeket is felkínálnak nekik. A járási székhelyeken immunológusból, ortopéd szakorvosból, endokrinológusból, reumatológusból és diabetológusból is kevés van. A pácienseknek problémát okoz, hogy időben eljussanak a szakorvosi kivizsgálásokra. Több orvos már nem fogad be újabb pácienseket, mert ahhoz nincs elegendő kapacitásuk.
A végzősök 20-30 százaléka marad itthon
Marián Šóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke azt gondolja, hogy az orvosi karokon évente végző 600 hallgatónak csak közel fele folytatja tanulmányait vagy rendel majd idehaza. A többiek külföldre távoznak vagy valamilyen cégnél helyezkednek el. A Szlovák Orvosi Kamara vonatkozó adatai még rémisztőbbek. Szerintük az orvosi tanulmányok befejezése után a fiataloknak csak 20-30 százaléka marad Szlovákiában.
Az orvosok az elégtelen anyagi értékelésre és e hivatás alacsony társadalmi státuszára panaszkodnak. A rossz helyzet kialakulásához további körülmények is hozzájárultak. Az ifjú orvosok azt mondják, hogy a kórházak nem érdeklődnek irántuk. Ha pedig mégis felveszik őket, akkor gátolják a szakmai fejlődésüket. Például a minősítő vizsgához szükséges, hogy az illető több osztályon is dolgozzon, ám főként a kisebb kórházak igyekeznek többé-kevésbé egy helyen tartani az orvosokat, akiket nem engednek el más kórházba gyakorlatra.
A tárca semmiről sem tud
Az egészségügyi tárca azt állítja, nem rendelkezik arról szóló információkkal, hogy miként érvényesülnek a fiatal orvosok, mivel ők arról nem kötelesek tájékoztatni a minisztériumot. Két évvel ezelőtt indult be a rezidensi program. Annak értelmében már az egyetemisták, illetve a friss diplomások és a 40 év alatti orvosok is annak tudatában jutnak biztos bérhez, hogy 3-4 évig a specializált tanulmányaiknak megfelelő helyen dolgozhatnak majd akkor, ha szakként az általános orvoslást vagy a gyermekgyógyászatot választják. Ennek az a feltétele, hogy az adott szak elvégzése után a saját régiójukban dolgoznak. Eddig a programba 272 fiatal jövendő orvost soroltak be, közülük 191-en körzeti orvosnak, 81-en pedig gyermekorvosnak készülnek.
Eközben Szlovákiában egyre több szív- és cukorbeteget, asztmást, illetve rákos beteget tartanak nyilván. A Szlovák Orvosi Kamara (SLK) arra figyelmeztet, hogy az orvoshiány problémájára már húsz éve nem találnak hatékony, rendszerszintű megoldást. „Csupán a szlovákiai orvosok szokványos reprodukciójának biztosításához a 30-59 éves korosztálynál hozzávetőleg 750 általános orvos hiányzik, s ha figyelembe vennék azt, hogy egyre betegebb a lakosság, akkor ez a szám sokkal nagyobb lenne“ – szögezte le Marián Kollár, a kamara elnöke.
A Magánorvosok Szövetsége szerint az orvosi munka iránti érdeklődés hiányát a rossz munkafeltételek mellett a rossz társadalmi státusz is okozza. Marián Šóth elnök szerint helyes motivációval, megfelelő társadalmi és anyagi értékeléssel, valamint a kibővülő kompetenciákkal 3-5 év alatt lehet „csinálni“ egy körzeti orvost. „Egy jól felkészült szakorvost azonban 10, egy jól műtő sebészt pedig csak 15 év alatt kapunk“ – tette hozzá.
Az orvosok szerint a megoldás a bérrendezés
Juraj Payer, a pozsonyi Comenius Egyetem orvosi karának dékán-helyettese is azt gondolja, hogy ezen az áldatlan helyzeten segítene az orvosok munkahelyi feltételeinek és a bérének a javítása. „Több medikus az egészségügy terén uralkodó botrányos állapot és az egészségügyi alkalmazottak ismételt megalapozatlan bírálata miatt is tervezi Szlovákiából történő távozását“ – mondta el.
Az ifjú orvosok azt állítják, hogy Szlovákiában nehéz a helyzetük, amin a kórházak vezetése sem könnyít. „Ahhoz, hogy az orvos attesztációt végezhessen, teljesítenie kell az előírt számú műveletet és cirkulációt, tehát a kórház több osztályán szakmai gyakorlatot kell végeznie. Ha az anyakórháza több osztállyal rendelkezik, akkor az orvos gyakorlata javarészét ott végezheti el. Probléma akkor adódik, ha más kórházba kell mennie“ – magyarázta egy ifjú orvos, Martin, aki éppen az urológiai minősítő vizsgájára készül. Õ ugyan három kórházban is járt, de az ottani igazgatók nem akarják elengedni orvosaikat más helyekre. „Egészében véve tehát elmondható, hogy egyszerűbb az attesztáció a nagyobb egyetemi kórházakban, a kisebbekben nehezebb“ – tette hozzá. Kristína, aki a prágai Károly Egyetem Orvosi Karán végzett, eredetileg Szlovákiában akart dolgozni. „Több kórházba is elküldtem az életrajzomat, de semmiféle választ sem kaptam. El kell azonban mondanom azt, hogy itt, Csehországban elégedett vagyok a munkámmal“ – közölte.
Az orvoshiány európai gond
Peter Visolajský, az Orvosi Szakszervezeti Szövetség (LOZ) elnöke is megerősítette, hogy az orvosok minősítő vizsgájáról gyakran a kórházigazgatók döntenek, aminek következtében akár tíz évre is meghosszabbodhat az attesztáció megszerzésének ideje. „Ha az igazgató alacsonyabb bérért akar megtartani egy orvost, akkor nem engedi meg neki, hogy az egyes osztályok között vándoroljon, s ezáltal ezt az időszakot akár tíz évre is növelheti. Az ifjú orvos pedig ezt a helyzetet úgy oldja meg, hogy távozik a kórházból“ – magyarázta.
Marián Šóth, a Magánorvosok Szövetségének elnöke úgy véli, az orvoshiány egész Európában nagyon komoly problémát jelent. Minden állam számára a legegyszerűbb megoldást az jelenti, hogy más országokból magához csalja az ügyes orvosokat, jobb béreket és jobb feltételeket kínálva fel.
