Kevesebb hangfelvétel készül majd a bírósági tárgyalásokról
POZSONY. Az eredetileg tervezettnél kevesebb bírósági tárgyalásról készül majd hangfelvétel. A képviselők a törvényhozás mai ülésén ugyanis jóváhagyták a parlament alkotmányjogi bizottsága elnökének, Anna Vittekovának a javaslatát, amely szűkíti a tárgyalásokkal kapcsolatos kötelezettségeket.
A vonatkozó törvény eredetileg azzal számolt, hogy a főtárgyalásokon, illetve a bíróságok nyilvános és zárt ülésein egyaránt készül majd hangfelvétel. A jóváhagyott módosítás szerint hangfeljátszás a bűncselekmények esetében csak azokra a fő és nyilvános tárgyalásokra vonatkozik majd, amelyeken a tett bizonyítását végzik. A polgári eljárásokat a szűkítés nem érinti.
A zárt tárgyalások a nyilvánosság kizárásával zajlanak, csupán a szenátus tagjai és a jegyzőkönyvvezető van jelen, olvasható a módosító javaslat indoklásában. „ A nyilvános tárgyalások esetében tárgyilagosság szempontjából elegendő a bizonyítás folyamatát feljátszani” – magyarázta Viteková.
Lucia Žitòanská volt igazságügyi miniszter, a Most-Híd képviselője ellenezte a kötelező hangfelvételek készítésének korlátozását. „A hangfelvételek nem csupán arra szolgálnak, hogy a bizonyítási eljárást dokumentálják, de arra is, hogy az eljárás részvevői oldaláról benyújtott panaszok esetén ellenőrizhető legyen, megsértette-e a bíró a szabályokat. Ha a felvételek terjedelmét a büntetőügyek terén korlátozzuk, az nem tölti be kívánt szerepét“ – nyilatkozta kiegészítve azzal, hogy Vitteková javaslata mögött a bírók lobbiját gyanítja.
A bírósági tárgyalásokról kötelező jelleggel hangfelvétel készítését előíró jogszabályt március 1-én 109 igen szavazattal a Polgári törvénykönyv módosítása kapcsán fogadták el. Tomáš Borec igazságügyi miniszter azt reméli, hogy a törvény kulturáltabbá teszi a tárgyalótermekben elhangzó megnyilvánulásokat, csökken az azt követő viták száma, illetőleg az olyan esetek száma, amikor utólag kétségbe vonják, hogy mi hangzott el és mi nem a tárgyalások folyamán. „Ráadásul fokozatosan gyorsulhat a bírósági tárgyalások lefolytatása is” – jegyezte meg. A hangfelvételt adathordozón megőrzik, s az a bírósági akta részét képezi majd.
A parlament mai ülésén az elektronikus bilincsek használatának világosabb szabályait is jóváhagyta, az igazságügyi minisztérium műhelyéből származó javaslat 95 támogató szavazatot kapott.
A büntetés bizonyos műszaki eszközökkel való végrehajtásának intézménye már 2006 óta része a büntető törvénykönyveknek, ám a gyakorlati alkalmazása műszaki okok miatt nem volt megoldható. Tomáš Borec igazságügyi miniszter szerint ez az oka annak, hogy jelenleg is csupán elvétve, évi néhány tucat esetben alkalmazták a büntetés házi őrizet formájában való kiszabását.
Az új törvény szabályozza az elektronikus bilinccsel ellátott elítéltek ellenőrzésének követelményeit. A teljes rendszer ára 27 millió euró, karbantartása éves szinten, 2000 elítélt ellenőrzése esetén 4,2 millió euró. A tárca állítása szerint a befektetett pénzeszközöknek hat éven belül meg kellene térülniük. Az alternatív büntetés végrehajtás ugyanis nemcsak olcsóbb, mint a büntetés-végrehajtási intézményekben való elhelyezés, de az elítélteknek anyagilag is hozzá kell járulniuk. Napi három euró befizetésével a költségeknek nagyjából a harmadát-felét térítik. Az elektronikus bilincsek bevezetésének a börtönöket érintően is tükröződniük kellene, lévén, hogy a túlzsúfolt intézményekben helyek szabadulnak fel.
A mai ülésen tárgyalták egyebek mellett Alojz Hlina független képviselő indítványát is, amely szerint a pártoknak hozzá kellett volna járulniuk az általuk szervezett népszavazások költségeihez. Az indítványt elutasította a törvényhozás. Hlina javaslata szerint sikeres népszavazás esetén a pártnak 1,5 millió euróval, sikertelen referendum esetén pedig 3 millió euróval kellett volna hozzájárulnia a szervezés költségeihez. Az államnak megközelítőleg 6 millió eurójába kerül egy népszavazás. Hlina javaslatát azzal indokolta, hogy véleménye szerint egyesek kezdenek visszaélni a népszavazás intézményével, annak kezdeményezése már szinte divattá válik.
A zárt tárgyalások a nyilvánosság kizárásával zajlanak, csupán a szenátus tagjai és a jegyzőkönyvvezető van jelen, olvasható a módosító javaslat indoklásában. „ A nyilvános tárgyalások esetében tárgyilagosság szempontjából elegendő a bizonyítás folyamatát feljátszani” – magyarázta Viteková.
Lucia Žitòanská volt igazságügyi miniszter, a Most-Híd képviselője ellenezte a kötelező hangfelvételek készítésének korlátozását. „A hangfelvételek nem csupán arra szolgálnak, hogy a bizonyítási eljárást dokumentálják, de arra is, hogy az eljárás részvevői oldaláról benyújtott panaszok esetén ellenőrizhető legyen, megsértette-e a bíró a szabályokat. Ha a felvételek terjedelmét a büntetőügyek terén korlátozzuk, az nem tölti be kívánt szerepét“ – nyilatkozta kiegészítve azzal, hogy Vitteková javaslata mögött a bírók lobbiját gyanítja.
A bírósági tárgyalásokról kötelező jelleggel hangfelvétel készítését előíró jogszabályt március 1-én 109 igen szavazattal a Polgári törvénykönyv módosítása kapcsán fogadták el. Tomáš Borec igazságügyi miniszter azt reméli, hogy a törvény kulturáltabbá teszi a tárgyalótermekben elhangzó megnyilvánulásokat, csökken az azt követő viták száma, illetőleg az olyan esetek száma, amikor utólag kétségbe vonják, hogy mi hangzott el és mi nem a tárgyalások folyamán. „Ráadásul fokozatosan gyorsulhat a bírósági tárgyalások lefolytatása is” – jegyezte meg. A hangfelvételt adathordozón megőrzik, s az a bírósági akta részét képezi majd.
A parlament mai ülésén az elektronikus bilincsek használatának világosabb szabályait is jóváhagyta, az igazságügyi minisztérium műhelyéből származó javaslat 95 támogató szavazatot kapott.
A büntetés bizonyos műszaki eszközökkel való végrehajtásának intézménye már 2006 óta része a büntető törvénykönyveknek, ám a gyakorlati alkalmazása műszaki okok miatt nem volt megoldható. Tomáš Borec igazságügyi miniszter szerint ez az oka annak, hogy jelenleg is csupán elvétve, évi néhány tucat esetben alkalmazták a büntetés házi őrizet formájában való kiszabását.
Az új törvény szabályozza az elektronikus bilinccsel ellátott elítéltek ellenőrzésének követelményeit. A teljes rendszer ára 27 millió euró, karbantartása éves szinten, 2000 elítélt ellenőrzése esetén 4,2 millió euró. A tárca állítása szerint a befektetett pénzeszközöknek hat éven belül meg kellene térülniük. Az alternatív büntetés végrehajtás ugyanis nemcsak olcsóbb, mint a büntetés-végrehajtási intézményekben való elhelyezés, de az elítélteknek anyagilag is hozzá kell járulniuk. Napi három euró befizetésével a költségeknek nagyjából a harmadát-felét térítik. Az elektronikus bilincsek bevezetésének a börtönöket érintően is tükröződniük kellene, lévén, hogy a túlzsúfolt intézményekben helyek szabadulnak fel.
A mai ülésen tárgyalták egyebek mellett Alojz Hlina független képviselő indítványát is, amely szerint a pártoknak hozzá kellett volna járulniuk az általuk szervezett népszavazások költségeihez. Az indítványt elutasította a törvényhozás. Hlina javaslata szerint sikeres népszavazás esetén a pártnak 1,5 millió euróval, sikertelen referendum esetén pedig 3 millió euróval kellett volna hozzájárulnia a szervezés költségeihez. Az államnak megközelítőleg 6 millió eurójába kerül egy népszavazás. Hlina javaslatát azzal indokolta, hogy véleménye szerint egyesek kezdenek visszaélni a népszavazás intézményével, annak kezdeményezése már szinte divattá válik.
Forrás
TASR
