Kevesebb a faji indíttatású bűncselekmény?

A kedvező fejlődés ezen a területen a Legfőbb Ügyészség tavalyi működéséről szóló jelentésben olvasható, amelyet a főügyész terjesztett a parlament elé. A dokumentum szerint kevesebb az olyan személy, aki ellen rasszista indítékkal elkövetett vagy szélsőséges bűncselekmény miatt folyik bűnvádi eljárás. 2014-ben ugyanis 35 ilyen bűncselekményt vettek nyilvántartásba, tavaly csak 30-at. A tavalyi év során 36 személy esetében zárult le a büntetőeljárás, 2014-ben 67 személy.

„Az előző időszakokkal összehasonlítva megállapítható, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények tartósan csökkenő tendenciát mutatnak” – értékelte a helyzetet Jaromír Èižnár.

A legtöbb személy (12) ellen az alapvető emberi jogok és szabadság elnyomására törekedő csoportok támogatása és propagálása miatt folyt eljárás, további 10 személy szélsőséges eszméket propagáló dokumentumokat birtokolt. A főügyészség szerint leginkább nem veszélyes tettekről van szó, amelyeket erőszak nélkül követnek el. Gyakori mód például agresszív, gyűlöletkeltő szövegek terjesztése az interneten.

Az indítékról a rendőrök döntenek

A szakemberek, akik a szélsőséges megnyilvánulásokkal és a rasszizmussal foglalkoznak, nem osztják a főügyész elégedettségét.  Mint rámutattak, csakis a vizsgálótiszten múlik, hogy a bűncselekményt rasszista indítékkal elkövetett tettként értékeli-e, vagy csak kihágásként, esetleg teljesen elveti az ügyet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendőrök valóban megkönnyítik ezeket az ügyeket, gyakran kizárják a rasszista indítékot – teszik hozzá.

„A gyakorlatban az esetek többségét csak kihágásnak minősítik. Ha nem erőszakos tettekről van szó, nagyon erős az elbagatellizálásukra irányuló tendencia“ – magyarázza Irena Bihariová, az Emberek a rasszizmus ellen elnevezésű szervezet jogásza és elnöke.

Bihariová Szerint a rendőrök számos esetben úgy cselekszenek, hogy ha az elkövető nem vallja be a rasszista indítékot, akkor ők sem erőltetik azt. „A vizsgálótisztek nem vizsgálják meg a megfelelő mértékben az elkövetőket. Aztán azt állítják, hogy nem sikerült bizonyítani a rasszista indíttatást“ – fejtette ki a szakember.

Az erőszakos bűncselekmények esetében nem ritka, hogy a látható rasszista indítékokat is más szellemben prezentálják. Több ilyen eset is történt a múltban.

Az a katona, aki 2013-ban bőrfejűek bandájával rátámadt egy Nyitra központjában levő bár látogatóira, megúszta 400 eurós büntetéssel, pedig egy magatehetetlenül fekvő férfi fejét rugdosta.

Milan Juhász városi rendőrt, aki 2012 júniusában megölt 3 romát, kettőt pedig megsebesített, eredetileg szándékos gyilkossággal vádolták, ezért 25 év, esetleg életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélhették volna. Az ügyészség szerint azonban ő sem rasszista indítékkal ölt. Végül csak 9 év szabadságvesztés volt az ítélet, emellett pszichiátriai kezelésre kötelezték, mivel nem volt beszámítható.

Megdöbbentő az ítélet a Luník IX-en élő 11-17 éves hat roma fiú kínzása ügyében, akiket 2009 márciusában a kassai rendőrőrsön zaklattak, bántalmaztak. Rasszista éllel szidalmazták őket, meztelenre kellett vetkőzniük, egymást kellett pofozniuk és kutyákat uszítottak ellenük. Ebben az esetben is kizárta az ügyészség és a nyomozók a rasszista indítékot, a bíróság végül felmentette a rendőröket. Több ilyen esetet is találhatnánk, amikor könnyítettek a bűneset indítékán – írja az Aktuálne.sk portál.

Szép statisztika, rossz rendszer

Bihariová szerint a rendőrség nem erőskezű az internetes gyűlölködő megnyilvánulások (ún. hate speech) büntetése esetén sem, amelyet általában a nyilvános vita részeként értelmeznek. Az internet tele van ilyen jellegű kijelentésekkel, fenyegetésekkel és erőszakra való felbujtással. „Havonta 4 ilyen jellegű panaszt is kapunk” – mondta.

A szakember szerinte néha elég lenne megnyitni néhány vita-hozzászólást az interneten, 30 olyat is találnának, amelyek a nemzet, faj vagy meggyőződés szidalmazását tartalmazzák. „Mire van akkor ilyen paragrafusunk?” – teszi fel a kérdést Bihariová.

Az említett statisztikát, amelyből a főügyészség kiindult, Bihariová szerint szépíti az is, hogy az ilyen jellegű tetteket gyakran maguk az áldozatok sem jelentik, mert nem bíznak a rendőrségben és a bíróságokban. Inkább lemondanak róla, mintsem végigmenjenek ezeken a felesleges dolgokon. „Aztán ez meglátszik a szép statisztikán is. Ez viszont nem a mi szélsőségesek elleni harcunk sikerét tükrözi, hanem azt, hogy komoly hiányosságaink vannak az igazságszolgáltatás területén” – hangsúlyozta az Emberek a rasszizmus ellen elnöke.

Segít Žitòanská törvénymódosítása?

Hasonlóképpen vélekedik Daniel Milo, a Globsec Policy Institute elemzője és Lucia Žitòanská igazságügy-miniszter külső tanácsadója is. Szerinte ugyan nem szépítik a statisztikát, hanem más módon értelmezik az adatokat. Mint mondta, tény, hogy 2012 óta, amikor a rendőrség 102 szélsőséges esetet jegyzett, folyamatosan csökken az ilyen jellegű bűncselekmények száma.

„Az áldozatokról szóló felmérésekből legalább azt tudjuk, hogy az esetek 70-90 %-át nem jelentik be az áldozatok. Azt is tudjuk, hogy az internet tele van gyűlölködő kommentekkel, amelyek kimerítik a bűncselekmény fogalmát” – magyarázta Milo. Szerinte a csökkenő tendencia inkább a büntető eljárásban részt vevő szervek hatékonyságának és aktivitásának visszatükröződése, nem az ilyen jellegű bűncselekmények valós tendenciáját mutatja.

Úgy véli, javulást hozhatnának a változások, amelyeket Lucia Žitòanská tervez a Büntető törvénykönyvben. Ezek Milo szerint kialakítják a feltételeit annak, hogy megnövekedjen a felügyelet minősége az előkészítő eljárás során, ezt követően pedig a bíróságok döntése során is. A törvénymódosításban, amelyet szerdán fogadott el a kormány, ugyanis a szélsőségek problematikája a Különleges Ügyészség és a Speciális Büntetőbíróság hatáskörébe kerül.