Kevésbé vagyunk elégedettek a rendszerváltással, mint a csehek
POZSONY, PRÁGA. A csehek és a szlovákok mérsékelt többségének meggyőződése, hogy az 1989-es rendszerváltás pozitív változásokkal járt. Ugyanakkor Szlovákia lakossága kevésbé elégedett az eredményekkel, mint a csehek - derült ki egy felmérésből.
A közvélemény-kutatást Csehországban és Szlovákiában közösen készítette a prágai akadémiai közvélemény-kutató intézet és a pozsonyi Közéleti Kérdések Intézete. A Prágában nyilvánosságra hozott adatok szerint a csehek 61 százaléka és a szlovákok 51 százaléka meg van győződve arról, hogy jó döntés volt leváltani az egykori szocialista rendszert.
Mindkét ország lakossága, amely 1989-ben még a közös Csehszlovákiában élt, a 20. századi nemzeti történelme kiemelkedő eseményének tartja az 1989-es rendszerváltást, de nem a legfontosabbnak. Csehországban ennél jobb értékelést - 62 százalék - az első Csehszlovák Köztársaság (1918-1938) kapott. A szlovákok viszont a rendszerváltásnál többre tartják önálló nemzeti államuk megalakulását (1993) és a Szlovák Nemzeti Felkelést (1944) is. Az első Csehszlovák Köztársaságot kiemelkedő eseményként a szlovákok 53 százaléka jelölte meg.
A rendszerváltás utáni negyedszázad legnagyobb pozitívumainak az emberek mindkét országban a szabad mozgást, a szabad külföldi utazásokat, munkavállalást, tanulást, a szabad információáramlást és a szólásszabadságot tartják.
Ami az 1989 előtti és utáni életszínvonalat illeti, ezen a téren mindkét országban már kisebb az elégedettség a rendszerváltással. Csehországban a megkérdezettek 55 százaléka állította, hogy ma jobban él, mint a rendszerváltás előtt. Szlovákiában ez az arány csak 40 százalék.
Ugyanakkor az emberek csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy 1989 után megszűnt a szociális biztonság, a biztos munkahely, és nehéz becsületes munkával társadalmi rangot szerezni.
Az egészségügy terén a csehek és a szlovákok helyzetértékelése radikálisan eltérő. Míg a csehek 53 százaléka úgy véli, hogy jelenleg az országban jobb az egészségügyi ellátás, mint 1989 előtt, a szlovákok 55 százaléka szerint 1989 előtt ezen a téren jobb volt a helyzet Szlovákiában, mint manapság.
Mindkét ország lakossága, amely 1989-ben még a közös Csehszlovákiában élt, a 20. századi nemzeti történelme kiemelkedő eseményének tartja az 1989-es rendszerváltást, de nem a legfontosabbnak. Csehországban ennél jobb értékelést - 62 százalék - az első Csehszlovák Köztársaság (1918-1938) kapott. A szlovákok viszont a rendszerváltásnál többre tartják önálló nemzeti államuk megalakulását (1993) és a Szlovák Nemzeti Felkelést (1944) is. Az első Csehszlovák Köztársaságot kiemelkedő eseményként a szlovákok 53 százaléka jelölte meg.
A rendszerváltás utáni negyedszázad legnagyobb pozitívumainak az emberek mindkét országban a szabad mozgást, a szabad külföldi utazásokat, munkavállalást, tanulást, a szabad információáramlást és a szólásszabadságot tartják.
Ami az 1989 előtti és utáni életszínvonalat illeti, ezen a téren mindkét országban már kisebb az elégedettség a rendszerváltással. Csehországban a megkérdezettek 55 százaléka állította, hogy ma jobban él, mint a rendszerváltás előtt. Szlovákiában ez az arány csak 40 százalék.
Ugyanakkor az emberek csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy 1989 után megszűnt a szociális biztonság, a biztos munkahely, és nehéz becsületes munkával társadalmi rangot szerezni.
Az egészségügy terén a csehek és a szlovákok helyzetértékelése radikálisan eltérő. Míg a csehek 53 százaléka úgy véli, hogy jelenleg az országban jobb az egészségügyi ellátás, mint 1989 előtt, a szlovákok 55 százaléka szerint 1989 előtt ezen a téren jobb volt a helyzet Szlovákiában, mint manapság.
Forrás
Webnoviny.sk
