Kevés az otthoni ellátást nyújtó egészségügyi nővér
Az egészségügyi minisztérium a kérdésben úgy nyilatkozott, hogy foglalkozik az ápolókat foglalkoztató ügynökségek elérhetőségével, illetve azok finanszírozásával.
A Szlovákiai Nővérek és Szülészasszisztensek Kamarája (SKSaPA) állítja, hogy jelenleg senki sem foglalkozik a kórházat elhagyó járóképtelen betegekkel. „A legrosszabb esetben a beteget pénteken engedik a kórházból, s hétfőig a hozzátartozók nem tudják, kit szólítsanak meg“ – mondta a kamara elnöke, Iveta Lazorová, felhívva rá a figyelmet, hogy a magatehetetlen emberek száma az idő előrehaladtával csak nőni fog, de nem lesz, aki gondoskodjon róluk.
Viliam Franko, a súlyosan egészségkárosult és tolószékes személyek szervezetének munkatársa elmondta, hogy sokak élnek az otthoni ápolás lehetőségével. „A gond az, hogy az ügynökségek működési területe korlátozott, s csak bizonyos tevékenységekben segíthetnek“ – mondta Franko.
Túlterheltek a terepmunkát végző nővérek
A nővérek napi 25 személyről is gondoskodnak, miközben az ideális betegszám 16 fő/nővér lenne. „Van akinél tovább marad az ember, főként, ha infúziót ad az illetőnek, ami egy órát is eltart míg bekerül a véráramba, míg másnál kevesebbet van az ember, ha csak egy seb kezeléséről, vagy átkötéséről van szó“ – közölte Zuzana Maderová, aki napi 22 beteget lát el a pozsonyi Károlyfaluban, Pozsonyhidegkúton, Dévényújfalun és Dévényben.
A nővérek rendszerint gépkocsin közlekedve keresik fel a betegeket, de akad, aki a városi tömegközlekedést használja, mert az egészségbiztosító nem téríti meg nekik a lerótt kilométereket. Az is előfordul, hogy az emberek összekeverik őket az ápolókkal.
„Mi egészségügyi ellátást nyújtunk, nem vásárolunk be a pácienseknek és nem adunk ételt. Különféle állapotokkal foglalkozunk, a nyílt sebek kezelésétől az injekciók és az infúzióadag beadásáig“ - mondta Maderová, aki szerint az okozza a legnagyobb gondot, ha a beteg elhanyagolja magát, mert akkor az ellátás is bonyolultabb, illetve a gyógyulás is lényegesen tovább tart.
Ugyancsak problémásnak tartja, hogy a kórházból elbocsátott beteg hozzátartozója az intézmény elhagyásakor nem kapja meg az ilyen betegek ellátására szakosodott ügynökségekkel kapcsolatos szükséges információkat, noha ennek meg kellene történnie.
Mindemellett több régióban is hiány van az efféle ügynökségekből. Jaroslav Straka például kifejtette, hogy minden járásközpontban kellene legyen ilyen ügynökség, ám ez sajnos nincs így.
A nővéri kamara a házi betegápolás fejlesztési és finanszírozási koncepciójának kidolgozását követeli a szaktárcától. Az elképzelés szerint a nővérek működési területét meghatározó körzetek kerülnének kialakításra az adott régiókon belül. Straka szerint a körzetek kialakítása segítene a helyzet feltérképezésében, hogy a szolgálat az adott régió minden polgára számára elérhetővé váljék.
Pénzhiányra panaszkodnak az ügynökségek
Az egészségügyi minisztérium kijelentette, foglalkozik a kérdés megoldásával, s a munkaügyi minisztériummal egyetemben kidolgozza a hosszú távú egészségügyi ellátást érintő törvényt. Az új jogszabály magába foglalná az egészségügyi szolgáltatások új listája, a betegágyak számának a régiók szükségletei szerinti optimalizálása, a minimális hálózat valamint a betegápolói ügynökségek elrendezésének meghatározása.
Az ügynökségek mindeközben forráshiányra, illetve arra panaszkodnak, hogy betegbiztosítók nem minden általuk nyújtott szolgáltatást térítenek meg. Az állami Általános Egészségbiztosító (VšZP) szóvivője, Viktória Vasilenková erre adott reakciójában közölte, hogy éppen júliusban emelte meg a biztosító 25 százalékkal az ügynökségeknek folyósított kifizetések mértékét, ami éves szinten nagyjából 2 millió euró többletköltséget jelent.
