2016. február 15., 18:12

Két- vagy hárompárti kormány alakul?

POZSONY. Szakértők szerint alig több mint három héttel a parlamenti választások előtt egyelőre az tűnik valószínűnek, hogy koalíciós kormány alakul. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy sok a nyitott kérdés, például az, hogy hány párt lép majd koalícióra.

Az egyik lehetőség az, hogy kétpárti koalíció alakul, amelyet az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) és egy további partner alkot. A másik lehetőség szerint a jelenlegi kormánypárthoz két további szubjektum társul, a harmadik szerint pedig a jobboldal széleskörű koalíciója jön létre. Szakértők szerint az utóbbi tűnik azonban a legkevésbé valószínűnek, mivel arra csak a Smer-SD és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) nagyon gyenge választási eredménye esetében kerülne sor, ráadásul a jobboldal nem számíthat az SNS-re. Az meg már csak elméleti szinten tűnik lehetségesnek, hogy megismétlődjön a Smer-SD egypárti kormányzása – írja a Pravda napilap internetes portálja.

Michal Horský politológus úgy véli, hogy nem a szétforgácsolódott jobboldali pártok, hanem a Smer-SD alakíthat majd kormányt. „A Smerrel együtt valószínűen kormányba kerülnek majd hagyományos politikai szubjektumok is, amelyek múlttal, programmal és több ezer fős tagbázissal rendelkeznek“ – fejtette ki Horský. Véleménye szerint a Smer-SD a bekerülő pártok legerősebbjével lép majd koalícióra, illetve egy hármas koalíció is számításba jöhet.

„Természetesen a hármas koalícióban nem szerepel majd a Most-Híd az SNS-szel együtt, reálisabbnak tűnik a Kereszténydemokrata Mozgalommal (KDH) és a Most-Híddal számoló alternatíva. Elegendő szavazat esetén nagyobb a valószínűsége annak, hogy a Smer az SNS-szel létesít kettős koalíciót, minthogy más partnerrel” – nyilatkozta Horský. A felmérések szerint további partnerként a Most-Híd vagy a Háló jöhet szóba.

A legfrissebb közvélemény-kutatások két vagy három párt alkotta koalíció megalakulását jelezték. Az MVK ügynökség felmérése szerint a Smer-SD az SNS-szel közösen kormányozhatna, de együtt is csak 76 képviselői mandátumuk lenne. Elméletileg a Smer-SD a Hálóval együtt 85 mandátumhoz jutna. A kétpárti koalíciónak nagyobb esélyt ad a Focus felmérése, amely szerint a Smer-SD többséget szerezhetne az SNS-szel, a Most-Híddal, a KDH-val vagy a Hálóval együtt.

Martin Slosiarik szociológus, a Focus munkatársa szerint úgy tűnik, reális esély van a kétpárti kormány megalakulására, mert a felmérések szerint több párttal is parlamenti többséget szerezhetne a Smer-SD. A választási eredmények függvényében egy három pártból álló koalíciót sem lehet kizárni – jegyezte meg. „Ez nem zárható ki, de kevésbé valószínű. Ehhez a Smernek jelentősen veszíteni kellene támogatottságából“ – fogalmazott Slosiarik. Mint mondta, Robert Fico pártjának segítségre lesz szüksége. „Ugyanakkor nem sok százalékról van szó, talán csak 2-3-ról” – mondta. 

A felméréseknek bizonyos eltérések ellenére is van egy közös jellemzőjük, többségük szerint hét vagy nyolc párt kerülne be a parlamentbe. Ez a magas szám, valamint az, hogy az SNS bejutása is valószínűnek tűnik, minimálisra csökkenti a jobboldal esélyét a kormányalakításra.  Ráadásul a jobboldali koalíciót azok a pártok hozhatnák létre, amelyek továbbra is magukkal hordozzák a Radièová-kormány szétesésének örökségét, még manapság is felmerül, ki mit is vétett a volt koalíció széthullása kapcsán. Emellett vannak további ellentétek is. Például az Igor Matoviè, az O¼aNO vezére és Bugár Béla, a Most-Híd vegyespárt elnöke közötti kapcsolat nem nevezhető rózsásnak, továbbá problémák merültek fel Matoviè és Radoslav Procházka, a Háló elnöke között is. A felmérések eredményei szerint a jobboldalnak a kormányalakításhoz az SNS-es szavazatokra is szüksége lenne. Az azonban irreálisnak tűnik, hogy a nemzetiek együttműködjenek a Most-Híddal. Ellenben a KDH szívesen látná az SNS-t a jobboldali kormányban.

A választások eredményét azonban jelentős mértékben befolyásolhatják a döntésképtelen polgárok. „Továbbra is játékban van 20-30 százaléknyi habozó ember. Ezért a választások akár nagyon meglepő eredményekkel is zárulhatnának“ – jegyezte meg Pavel Haulík, ez MVK szociológusa.

Slosiarik a március 5-ei parlamenti választások kapcsán a pártpreferenciák tekintetében nagyobb változásokra már nem számít. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy valamelyik párt a statisztikai hibák keretében ne eshetne 5 százalék alá, vagy hogy egy másik ne okozhatna meglepetést” – hangsúlyozta Slosiarik. Hozzátette: ő is kíváncsi azon polgárok döntésére, akik ma még nem tudják, hogy majd kire is szavaznak. Azt gondolja, hogy főleg olyan választókról lesz szó, akik valamelyik jobboldali párttal szimpatizálnak, s majd azok egyikére szavaznak.

Megosztás