Két szakaszban emelnék az éjszakai munka után járó pótdíjat
„Mai megbeszélésünk a lehetséges kompromisszumos megoldások jegyében zajlott. Előterjesztettünk egy, a koalíciós partnerek által is jóváhagyott, tehát a parlamentben is elfogadható javaslatot” – nyilatkozott a megbeszélést követően Ján Richter munkaügyi miniszter.
Az éjszakai munka után járó bérpótlékot illetően a Munkatörvénykönyv módosításait le kell bontani, ugyanakkor különbséget kell tenni az általános és a veszélyes munka között is. Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) kormánypárt képviselői az éjszakai bérpótlékot az euróban kifejezett óránkénti minimálbér 20 százalékáról 50 százalékra javasolják megemelni. „Az emelés két terminusban történik. Az első 2018. május 1-vel lépne hatályba, a második pedig 2019. május 1-vel. A munka minősége szerint is két részre osztottuk, az első rész az általános, a második pedig veszélyes munka” – magyarázta Richter. Az idén május elsejétől az általános munka tekintetében 30 százalékkal emelkedik a bérpótlék, a következő évben pedig 40 százalékkal. A veszélyes munka esetében hasonló lesz az eljárás. „A veszélyes munka esetében az idén május 1-vel a 35 százalék, a következő évben pedig a fennmaradó 50 százalék” – jegyezte meg Richter.
A munkáltatók viszont a Munkatörvénykönyv alapján néhány területen az úgynevezett derogációs záradék (átmeneti mentesség iránti igény) értelmében kivételeket is tehetnek. A munkáltatók számára ez annyit jelent, hogy az éjszakai műszakok után járó bérpótlék emeléséről megállapodhatnak a kollektív szerződés keretében, a pótdíjnak viszont az idén május 1-től el kell érnie a legkevesebb 25 százalékos emelést, az elkövetkező év május 1-től pedig a legkevesebb 35 százalékot. A szakszervezettel nem rendelkező cégek esetében a munkáltatók az éjszakai munka után járó munkabér kivételét illetően a munkavállalóval kötött munkaszerződés keretében állapodhatnak meg. A hétvégi munka után járó pótdíj szintén bevezetésre kerül. A képviselők eredendően az egy órai minimálbérnek megfelelő összeg 100 százalékos emelését javasolták, de a módosítás szerint az idén május 1-től a szombati munka után 25, a következő évben május 1-től pedig 50 százalékos pótdíjemelés várható. „Két kivétel ismét alkalmazható lesz, függetlenül attól, hogy általános vagy veszélyes munkáról van szó” – magyarázta Richter.
Növekszik a vasárnapi munka után járó bérpótlék is. Az emelés ez esetben is fokozatosan történik. Az idén május 1-től 50 %, az elkövetkező év május 1-től pedig 100 % kellene, hogy legyen.
A szociális partnerekkel való tárgyalást követően az ünnepnapok után járó bérpótlékra tett eredeti javaslat nem változik, tehát az átlagbér jelenlegi 50 százalékáról 100 százalékra emelkedik.
Kompromisszumos megoldás a Munkatörvénykönyv módosítása
A háromoldalú tárgyalások során a szociális partnerek szerint a Munkatörvénykönyv módosítását illetően jelentős előrelépés történt. A jogszabály-módosításokat kompromisszumos megoldásként értékelték, a munkáltatók viszont a munka után járó pótdíjak emelését érintő kockázatokra is felhívták a figyelmet.
„El kel ismernünk, jelentős előrelépés történt, egy bizonyosfajta kompromisszum. A munkáltatók azt szeretnék, hogy ne sérüljön jelentősen az ipar versenyképessége, illetőleg, hogy a munkahelyekre, illetőleg a munkanélküliségre se gyakoroljon jelentős befolyást. Munkáltatóként nem vagyunk megelégedve a jelenlegi megállapodással, egyfajta kompromisszumként értékeljük” – szögezte le Roman Karlubík, a a Munkáltatói Társulások és Egyesületek Szövetségének (AZZZ) első alelnöke, ugyanakkor nem zárta ki a bérpótlék jelentette negatívumokat sem. „A kisebb és közepes nagyságú cégeket bizonyára veszteség éri, tehát eléggé negatív hatással lesz rájuk” – vélekedik Karlubík.
A Munkáltatók Országos Uniója (RÚZ) a módosításokat ugyancsak kompromisszumként értékelte. „Az eredeti javaslathoz képest jelentős az előrelépés, de csupán a hatályba lépés két szakaszra való elosztása terén. A pénzügyi következmény ily módon 50 százalékos, de hogy milyen hatással lesz egy-egy konkrét vállalkozási területre, azt közülünk senki sem képes megítélni” – vélekedett Miroslav Kira¾varga, a RÚZ elnöke.
A szakszervezetek ragaszkodtak a javaslatban megfogalmazott, az emeléseket érintő eredeti javaslatokhoz. „Nem mondhatnám, hogy teljes mértékben egyetértenék ezzel a kompromisszumos megoldással. Az a benyomásunk, hogy jelentős engedmények történtek, már ami a bérpótlékot illeti, az éjszaki munka után járó bérpótléktól nem vagyunk elragadtatva. Az alkalmazottak jóval magasabb pótdíjat érdemelnének. Ha rajtunk múlt volna, ragaszkodunk volna az eredeti javaslathoz, vagy még magasabb összegekhez” – nyilatkozta Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Konföderációjának (KOZ) alelnöke. A Városok és Falvak Társulása (ZMOS) kijelentette, „elfogadja a kompromisszumos képviselői indítványt”.
A Munkatörvénykönyv módosító javaslatát a kormánypárti Smer-SD képviselő terjesztették törvényhozás elé. A parlament következő ülésén immár második olvasatban foglalkozik a javaslattal. „A tárgyalással kapcsolatos benyomásaim jók, mert közelebb kerültünk a tényhez, hogy jelentősen megemeljük az ünnepnapok és éjszakai műszakok után járó bérpótlékot, illetőleg a hétvégi munka után járó pótdíjakat is bevezessük. A mai tárgyalás hozzájárult ahhoz, hogy elfogadjuk a törvény végleges formáját” – szögezte le Ján Podmanický, a Smer-SD parlamenti képviselője, az indítványozók egyike.
A másik előterjesztő, ¼ubomír Petrák, szintén a Smer-SD képviselője értelmes kompromisszumként értékelte a szociális partnerek találkozójának eredményeit. „Nagyra értékelem a fizetések megemelését, és nem gondolom, hogy például a vasárnapi munka után járó 1,10 euró béremelés abszolút negatív hatással lenne a munkáltatók versenyképességére és helyzetére” – jegyezte meg Petrák.
