Készül a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának árnyékjelentése
DUNASZERDAHELY. Sok hiányosságot és csúsztatást tartalmaz, de nélkülözi a kritikus-önkritikus észrevételeket, a konkrét célokat és a helyzet javítására vonatkozó ajánlásokat a kisebbségi kormányjelentés. Mindezek ellensúlyozásaként a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala hamarosan összeállítja saját árnyékjelentését. Annak alapjául a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét értékelő 2013-as évi jelentés szolgál, amely kidolgozását Hodossy Katalin, a Kerekasztal Jogsegélyszolgálatának jogásza koordinálta.
Hodossy Katalin, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Jogsegélyszolgálatának jogásza, a TANDEM nonprofit szervezet vezetője portálunknak elmondta: a kormány tanácsadó szervének számító emberjogi tanács mellett működő kisebbségi bizottság magyar képviselői tavaly novemberben felkérték, hogy koordinálja a bizottság saját értékelő jelentéseinek magyar részét. „A felkérést elvállaltam, a kisebbségi kormánybiztos jogköreit jelenleg ellátó Mária Jedlièková asszony által összehívott ideiglenes munkacsoport tagjaként decemberben kezdtem el dolgozni a magyar kisebbség helyzetét értékelő 2013-as évi jelentésen, amelyet januárban adtam le a bizottság titkárságának, a kormányhivatalnak” – magyarázta.
„A kisebbségi bizottság a kisebbségek helyzetét évente három területen értékeli, ezek az oktatás, a nyelvhasználat és a kisebbségi kultúrák finanszírozása. A három terület három különálló jelentésben van értékelve. Az általam koordinált anyag mindhárom területre kitér a magyar kisebbséget érintően. Az oktatás terén a jelentés rámutat például az oktatási intézményrendszer hiányosságaira, a hiányzó iskoláktól kezdve a módszertani központokon át a kutatóintézetekig, továbbá az oktatásügyben a magyar nyelv gyér használatára és a kisebbség sajátos igényeit figyelmen kívül hagyó jogszabályozásra. A nyelvhasználat értékelő jelentése egyenként taglalja az egyes területeken felmerülő problémákat. Ilyenek például a közigazgatásból hiányzó űrlapok, a magyarul beszélő hivatalnokok hiánya, az államnyelvtörvény rádiózásra és televíziózásra vonatkozó diszkriminatív rendelkezései vagy Pered ügye. A kisebbségi kultúrák finanszírozása területén a jelentés rámutat a csökkenő forrásokra és azok megítélésének változó szabályaira, amely szabályokkal a bizottság magyar képviselői nem értenek egyet, valamint az Ifjú Szívek Táncszínház vezetőváltásának kritikájára. A jelentések vegyesen tartalmaznak az egyes problémák orvoslását célzó olyan ajánlásokat, amelyek kivitelezése a jelenlegi törvényi feltételek mellett, rövidtávon megvalósíthatóak, illetve olyanokat, amelyekhez törvénymódosítás szükséges“ – fejtette ki az anyag koordinátora.
Az értékelő jelentések elsődleges célja egyértelműen jelezni a végrehajtó hatalom felé, hogy maguk a kisebbségek miként látják saját helyzetüket, milyen aktuális problémáik vannak és mik a prioritásaik. „A magyar kisebbség esetében ilyen például a kisebbségi jogállást szabályozó átfogó törvény, amely kellő önrendelkezést biztosít mind a három területen. A jelentések számot adnak a 2013-as év legfontosabb eseményeiről is a három területen, ilyen például a kisiskolák megszűnésének ügye, a betöltetlen kormánybiztosi poszt vagy a vasúti kétnyelvűség“ – fűzte az elmondottakhoz Hodossy Katalin.
Azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy más szakemberek személyében segítőtársai is akadtak az anyag összeállítása során. „A mostani anyag a második értékelő jelentés, az első tavaly készült és a 2012-es évről szól. Annak előkészítésébe több szakember kapcsolódott be, juttatta el hozzám az általa képviselt terület hozzászólásait. Idén is megszólítottam a kisebbségi bizottság magyar képviselőit, illetve a Kerekasztal mellett működő Jogsegélyszolgálat munkatársait, hogy minél szélesebb körű legyen az értékelés. Sajnálatos módon a tavalyi jelentéshez képest bővült a problémák és megoldásra váró kérdések listája“ – magyarázta a jogásznő. „A kormánybiztos jelentése az állami szervek adataiból, véleményeiből és prioritásaiból indul ki, alapüzenete pedig az, hogy a kisebbségek helyzete országunkban kielégítő. A Kerekasztal műhelyében készülő árnyékjelentés arra hivatott, hogy mindezt kritikusan kiegészítse“ – szögezte le Hodossy Katalin.
Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője arról tájékoztatta portálunkat, hogy mire terjed ki az árnyékjelentés, illetve azt milyen fórumokhoz akarják eljuttatni. „Az árnyékjelentésnek több területre ki kell majd terjednie, mint amelyekkel a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét értékelő 2013-as évi jelentés foglalkozik, s annál kissé konkrétabbnak is kell lennie. Folyamatosan kiegészítjük tehát a tavalyi évre vonatkozó jelentést, a Kerekasztal árnyékjelentése pedig a közeljövőben elkészül. Jelenleg az egyes részleteket tisztázzuk Hodossy Katalinnal és további szakemberekkel. Miután elkészül az árnyékjelentés, azt a lehető legtöbb fórumra el kell küldenünk. Elsősorban azokra a szlovák és hagyományos nemzetközi fórumokra (pl. az Európai Bizottságra) gondolok, amelyekre a kisebbségi kormányjelentés is eljutott. Ennek az egész munkának, a kidolgozott dokumentumnak csak így lenne értelme. Hiszen a kisebbségekről szóló jelentés elsősorban önigazolás az illetékes hatóságok és a világ felé, hogy e területen az országban minden rendben van. Hozzáfűzöm: sajnos, e területen a közeljövőben sok előrelépésre nem számítok, mert az érintett hivatalokban is közeleg a nyári szabadságolás időszaka. Rövidtávon legalább egyetlen dolog tudna ideiglenesen javítani a jelenlegi áldatlan helyzeten, mégpedig az, ha végre lenne kisebbségi kormánybiztos Szlovákiában. Középtávon pedig ennek a kormánybiztosnak a hatásköreit kellene kibővíteni és bürokratából vissza kellene őt fokozni egy olyan személlyé, akinek lehet önálló döntéshozatali képessége, jogköre. Egyelőre ezt a két lépést tartom a legfontosabbnak. Ám nagyon-nagyon szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy mindez valóban megtörténik” – fogalmazott Tokár Géza.
„A kisebbségi bizottság a kisebbségek helyzetét évente három területen értékeli, ezek az oktatás, a nyelvhasználat és a kisebbségi kultúrák finanszírozása. A három terület három különálló jelentésben van értékelve. Az általam koordinált anyag mindhárom területre kitér a magyar kisebbséget érintően. Az oktatás terén a jelentés rámutat például az oktatási intézményrendszer hiányosságaira, a hiányzó iskoláktól kezdve a módszertani központokon át a kutatóintézetekig, továbbá az oktatásügyben a magyar nyelv gyér használatára és a kisebbség sajátos igényeit figyelmen kívül hagyó jogszabályozásra. A nyelvhasználat értékelő jelentése egyenként taglalja az egyes területeken felmerülő problémákat. Ilyenek például a közigazgatásból hiányzó űrlapok, a magyarul beszélő hivatalnokok hiánya, az államnyelvtörvény rádiózásra és televíziózásra vonatkozó diszkriminatív rendelkezései vagy Pered ügye. A kisebbségi kultúrák finanszírozása területén a jelentés rámutat a csökkenő forrásokra és azok megítélésének változó szabályaira, amely szabályokkal a bizottság magyar képviselői nem értenek egyet, valamint az Ifjú Szívek Táncszínház vezetőváltásának kritikájára. A jelentések vegyesen tartalmaznak az egyes problémák orvoslását célzó olyan ajánlásokat, amelyek kivitelezése a jelenlegi törvényi feltételek mellett, rövidtávon megvalósíthatóak, illetve olyanokat, amelyekhez törvénymódosítás szükséges“ – fejtette ki az anyag koordinátora.
Az értékelő jelentések elsődleges célja egyértelműen jelezni a végrehajtó hatalom felé, hogy maguk a kisebbségek miként látják saját helyzetüket, milyen aktuális problémáik vannak és mik a prioritásaik. „A magyar kisebbség esetében ilyen például a kisebbségi jogállást szabályozó átfogó törvény, amely kellő önrendelkezést biztosít mind a három területen. A jelentések számot adnak a 2013-as év legfontosabb eseményeiről is a három területen, ilyen például a kisiskolák megszűnésének ügye, a betöltetlen kormánybiztosi poszt vagy a vasúti kétnyelvűség“ – fűzte az elmondottakhoz Hodossy Katalin.
Azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy más szakemberek személyében segítőtársai is akadtak az anyag összeállítása során. „A mostani anyag a második értékelő jelentés, az első tavaly készült és a 2012-es évről szól. Annak előkészítésébe több szakember kapcsolódott be, juttatta el hozzám az általa képviselt terület hozzászólásait. Idén is megszólítottam a kisebbségi bizottság magyar képviselőit, illetve a Kerekasztal mellett működő Jogsegélyszolgálat munkatársait, hogy minél szélesebb körű legyen az értékelés. Sajnálatos módon a tavalyi jelentéshez képest bővült a problémák és megoldásra váró kérdések listája“ – magyarázta a jogásznő. „A kormánybiztos jelentése az állami szervek adataiból, véleményeiből és prioritásaiból indul ki, alapüzenete pedig az, hogy a kisebbségek helyzete országunkban kielégítő. A Kerekasztal műhelyében készülő árnyékjelentés arra hivatott, hogy mindezt kritikusan kiegészítse“ – szögezte le Hodossy Katalin.
Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője arról tájékoztatta portálunkat, hogy mire terjed ki az árnyékjelentés, illetve azt milyen fórumokhoz akarják eljuttatni. „Az árnyékjelentésnek több területre ki kell majd terjednie, mint amelyekkel a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét értékelő 2013-as évi jelentés foglalkozik, s annál kissé konkrétabbnak is kell lennie. Folyamatosan kiegészítjük tehát a tavalyi évre vonatkozó jelentést, a Kerekasztal árnyékjelentése pedig a közeljövőben elkészül. Jelenleg az egyes részleteket tisztázzuk Hodossy Katalinnal és további szakemberekkel. Miután elkészül az árnyékjelentés, azt a lehető legtöbb fórumra el kell küldenünk. Elsősorban azokra a szlovák és hagyományos nemzetközi fórumokra (pl. az Európai Bizottságra) gondolok, amelyekre a kisebbségi kormányjelentés is eljutott. Ennek az egész munkának, a kidolgozott dokumentumnak csak így lenne értelme. Hiszen a kisebbségekről szóló jelentés elsősorban önigazolás az illetékes hatóságok és a világ felé, hogy e területen az országban minden rendben van. Hozzáfűzöm: sajnos, e területen a közeljövőben sok előrelépésre nem számítok, mert az érintett hivatalokban is közeleg a nyári szabadságolás időszaka. Rövidtávon legalább egyetlen dolog tudna ideiglenesen javítani a jelenlegi áldatlan helyzeten, mégpedig az, ha végre lenne kisebbségi kormánybiztos Szlovákiában. Középtávon pedig ennek a kormánybiztosnak a hatásköreit kellene kibővíteni és bürokratából vissza kellene őt fokozni egy olyan személlyé, akinek lehet önálló döntéshozatali képessége, jogköre. Egyelőre ezt a két lépést tartom a legfontosabbnak. Ám nagyon-nagyon szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy mindez valóban megtörténik” – fogalmazott Tokár Géza.
Forrás
Hírek.sk, - miskó -
