Kérdéses, hogy év végéig elkészül-e a kormány kisebbségi akcióterve

Az emberi jogi stratégiához kapcsolódó dokumentum elkészítését kormányhatározat írja elő, s arról hétfőn a kormány a hazai kisebbségek, illetve civil szervezetek képviselőivel egy kormányhivatalban megtartott workshop keretében tanácskozott.

A kormányhivatal korábbi tájékoztatásából kiderül: a Fico-kormány a kormányhivatal vezetőjének 2015. december 31-i határidővel adta feladatul a Nemzeti kisebbségekhez és az etnikai csoportokhoz tartozók jogainak védelmét biztosító akcióterv kidolgozását, annak gesztorává a kisebbségi biztos hivatala vált.

Tokár Géza, a kisebbségi bizottság tagja, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője portálunknak elmondta: a kormányhivatal Szlovákia önmaga felé tett vállalásaival összhangban elhatározta, hogy felállít egy akciótervet a kisebbségek jogaival kapcsolatban, illetve azok védelmére. „Ez abból a szempontból teljesen logikus lépés, hogy Szlovákiának eddig a nemzeti kisebbségekre vonatkozólag semmiféle akcióterve nem volt, miközben több más hátrányos helyzetben levő csoportra vonatkozólag az megvolt“ – mutatott rá.

A kormányhivatal egyfajta koordinátorként foglalkozik az akcióterv részleteivel, a kormány kisebbségi bizottsága pedig májusi ülésén egy 10 tagú munkacsoport létrehozásáról döntött. Úgy tervezte, hogy abban fele-fele arányban lesznek majd a hivatalnokok és a kisebbségek által delegált szakemberek.

„A hivatal első körben azt kérte, hogy a kisebbségek képviselői nevezzenek meg különféle szakértőket, akik szerepet vállalnának az akcióterv elkészítésében, gyakorlatilag ugyanis a kormány által hosszú távon alkalmazandó kisebbségi stratégiáról van szó. A hazai magyar kisebbség a többi kisebbség képviselőivel hosszasan folytatott egyeztetés után, konszenzus alapján úgy döntött, hogy a munkacsoport 5 szakértője közül 3 hazai magyar, 1-1 pedig ruszin és horvát nemzetiségű szakember legyen. Egyikük, Fodor Attila, a révkomáromi Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója az oktatásügy területét képviselhette, mivel ő dolgozta ki a kezdeti koncepciót. A későbbiekben azonban egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott további feladatokat vállalni, s a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével (SZMPSZ) történő egyeztetés után Tamás Erzsébet vette át a szerepét, két jogászküldöttünk pedig Hodossy Katalin és Horony Ákos lett a Kerekasztal Jogsegélyszolgálatából“ – ismertette az előzményeket a Kerekasztal szóvivője.

A munkacsoport fél év alatt háromszor ülésezett. „A nyár eleji ülésen csak tisztázódtak a játékszabályok, kirajzolódott a koncepció. A nyár végi ülésen a kisebbségi szakértőknek meg kellett mutatniuk azt, hogy mire jutottak, melyek a kezdeti javaslataik. Az őszi ülésen pedig a csoport tagjai annak a függvényében egyeztettek, hogy mit szólnak mindehhez az egyes minisztériumok. Gyakorlatilag a belügyi, oktatási és kulturális tárca véleményezte a benyújtott anyagokat és célkitűzéseket“ – magyarázta.

„A folyamatból látszik, hogy a kormányhivatal ugyan pártolna egy működőképes tervet, de mindhárom említett minisztérium részéről iszonyú ellenállás mutatkozott meg a kisebbségi javaslatok kapcsán“ – mondta Tokár Géza.

„Gyakorlatilag 35-36 olyan érdemi intézkedés volt felsorolva, amelyeket mielőbb foganatosítani kellene. Minél konkrétabb teendőről volt szó, az annál nagyobb ellenállásba ütközött, mert az azt jelentette, hogy a tettek mezejére kell lépni. Például a nyelvi jogok területén egyértelműen ott szerepelt, hogy a kisebbségek nyelvi jogait bele kell foglalni az ESO közigazgatási reformba, amelynek nagy valószínűséggel nem lesz magyar nyelvű változata, pedig lennie kellene. Ugyanez állítható az elektronikus nyilvántartással kapcsolatban is. Továbbá kellene egy egységes szakterminológia, illetve azzal a kisebbségi igényeket is figyelembe véve foglalkozó bizottság, s a jelenleginél sokkal hatékonyabban kellene megoldani a felmerülő nyelvhasználati panaszokat. A nagy ellenállás láttán felvetődik a kérdés, hogy e stratégia végső formája mennyire lesz konkrét vagy inkább csak általánossá silányul-e. Nekem most úgy tűnik, hogy alig reflektálja majd azt az álláspontot, amit a mi szakértőink képviselnek“ – fejtette ki Tokár.

A kormányhivatal a folyamat részeként meghirdetett 3 részben nyitott workshopot, munkamegbeszélést, amely során kissé tágabb körben, így a kisebbségek képviselőivel, illetve a civil szervezetekkel és a minisztériumok embereivel együtt az illetékesek átvették, hogy miként is nézhetne ki az akcióterv.

„Mi, a Kerekasztal részéről tagszervezeteinket értesítettük a lehetőségről, hogy azokon az ő képviselőik is részt vehetnek. Tudomásom szerint az első workshopra múlt csütörtökön Besztercebányán (Banská Bystrica), a másodikra pénteken Kassán, a harmadikra pedig november 9-én, hétfőn Pozsonyban került sor. Ez utóbbin én a Kerekasztal képviseletében, Petőcz Kálmán kisebbségi szakértő pedig a kormány emberi jogi és kisebbségi tanácsának alelnökeként volt jelen. Furcsa, hogy éppen a kulturális minisztérium képviselői hiányoztak, pedig ők voltak azok, akik teljes negatív álláspontot fogalmaztak meg a nyelvhasználati és kétnyelvűsítési intézkedésekkel kapcsolatban. Ebben a körben leginkább reakciókat gyűjtött a kormányhivatal. Mi, magyar képviselők pedig hangsúlyoztuk: a szakértőink által kidolgozott célkitűzések teljesen korrektek és hasznosak, s emiatt elég nagy hiba lenne általánosítani ezeket a dolgokat. Úgy vélem, hogy a kormányhivatalnak bizonyos szempontból szintén meg van kötve a keze, s talán emiatt sem hangzott el konkrét ígéret az akcióterv végleges tartalmát illetően“ – ismertette az akciótervvel kapcsolatban a közelmúltban történteket.  

Petőcz Kálmán korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaly elfogadott emberi jogi stratégia mellékletében, a kisebbségekre vonatkozó ajánlások között szerepel egy átfogó kisebbségi törvény és a kisebbségi kultúra finanszírozásáról szóló törvény elfogadása is.

Az e terv létrehozását kimondó kormányhatározat szerint a programot „azon társadalom peremére szorított és sebezhető csoportok, egyének számára kell kidolgozni, amelyek esetében nem biztosított a törvényi, illetve az intézményi keret, nincs önálló stratégia.” Adódott tehát a kérdés, hogy történt-e már előrelépés ez ügyben.

„Az akcióterv ebben a pillanatban nagyon általános. Legnagyobb konkrétuma az, hogy bár eléggé cifrán van körülírva, de abban az a célkitűzés is olvasható, hogy el kell fogadni egy kisebbségi törvényt. Arra elég nagy szüksége van Szlovákiának, hiszen manapság semmiféle törvény nem szabályozza az itt élő kisebbségek jogállását, pedig annak elfogadására az ország korábban nemzetközi kötelezettséget is vállalt. Nos, jelenleg ebbe az érdemi dologba lehetne kapaszkodni, de a törvényen kívül is rengeteg konkrét intézkedést kellene megvalósítani. A kisebbségi kultúra finanszírozásáról szóló törvényről ebben a csomagban még nincs szó“ – mondta Tokár.  

Hozzátette: tudomása szerint november végén lesz egy további megbeszélés, ahol majd az illetékesek a szakértők jelenlétében összegzik a megtartott workshopok tanulságait. „Erre vonatkozólag eddig még csak szóbeli ígéretet kaptunk. Még azt sem tudni, hogy az akciótervet mikor, tehát a parlamenti választások előtt vagy csak azután véglegesítik-e, időközben ugyanis még nagyon sok minden történhet“ – mutatott rá Tokár Géza.