Kelemen Hunor: Románia semmibe veszi a kisebbségpolitikában tett kötelezettségvállalásait
Az RMDSZ-elnök emlékeztetett rá, hogy Románia kétéves késéssel nyújtotta be az Európa Tanácsnak a kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazásáról készített negyedik jelentését, amelyet a kormány az érintett magyar közösség képviselőinek a megkérdezése nélkül készített el, és a jelentés rengeteg ferdítést, pontatlanságot és valótlan állítást tartalmaz. Ezért találta indokoltnak az RMDSZ-es árnyékjelentés készítését.
"Tizenegy éve trükköznek a képviselőházi szakbizottságokban a kisebbségi törvénytervezettel. Ez már önmagában is hitelesen ábrázolja, hol áll itthon az uniós csatlakozás utáni kisebbségpolitika" - példázta Kelemen Hunor.
Azt is megemlítette, hogy tucatnyi kisebbségellenes törvénykezdeményezést nyújtottak be a parlamentben, amelyek megvitatásra várnak. Ezek közül kiemelte azt a jogszabálytervezetet, amely betiltaná az anyanyelvhasználatot a közigazgatásban, megemlítette azt, amely az RMDSZ-t és az etnikai szervezeteket tiltaná be, valamint azt, amely szerint csupán román feliratozással lehetne sugározni bármilyen más nyelvű médiatartalmat.
Az RMDSZ készülő árnyékjelentése ismerteti azokat az eseményeket, amelyek során a román hatóságok kétségbe vonták a kisebbségeket megillető jogok valamelyikét, és konkrét javaslatokat tesz a jogsértések orvoslására - közölte pénteki hírlevelében az RMDSZ.
Egy marosvásárhelyi magyar civil szervezet szerdán kétségbe vonta az RMDSZ jogát egy árnyékjelentés elkészítéséhez. A Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) úgy vélte, hogy az RMDSZ nem tekinthető független szervezetnek, hiszen a jelentés összeállításáért az RMDSZ-es vezetésű romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala felelt. A román kormány struktúrájában működő hivatalt 2015 októberéig az RMDSZ-es Laczikó Enikő vezette, aki jelenleg is ott dolgozik, helyettes vezetőként. A Cemo azt is felrótta, hogy az RMDSZ - politikai érdekei miatt - elmulasztotta, hogy a kisebbségvédelmi keretegyezmény végrehajtásáról benyújtott korábbi három román jelentéshez árnyékjelentést készítsen, pedig azok is valótlanságokat állítottak.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elfogadhatatlannak minősítette, hogy bármilyen ürüggyel vissza lehessen vonni Tőkés Lászlótól az 1989-es forradalomban betöltött szerepéért kapott román állami érdemrendet.
A politikus pénteki Facebook-bejegyzésében arra reagált, hogy előző nap Klaus Iohannis államfő bejelentette: megfosztja Tőkés Lászlót a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatától, amellyel a forradalom huszadik évfordulóján, Traian Basescu akkori román elnök tüntette ki a romániai rendszerváltás elindításában betöltött történelmi szerepéért.
"26 évvel később is ugyanolyan értékük van a teljes hazai társadalom számára az akkori bátor tetteknek. Mindannyiunk történelmét nem lehet ilyen módon átírni, újrafogalmazni. Ezért sem értek egyet az érdemrend visszavonásával" - írta a közösségi oldalon az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor 2013-ban is, amikor élénk politikai és médiakampány indult Romániában Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonása érdekében, úgy nyilatkozott, hogy nem szabad senkitől sem megtagadni a szólásszabadságot, amit a román alkotmány szavatol, és nem szabad visszavonni az elismerést "az 1989-es érdemeivel kapcsolatba sem hozható egyéb okok miatt".
Az elismerés visszavonását Victor Ponta volt kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután Tőkés László európai parlamenti képviselőként felvetette, hogy Magyarország vállaljon "védhatalmi" szerepet Erdély érdekében, miként azt Ausztria tette Dél-Tirol esetében.
