Kaník hazugságvizsgálóval is ellenőrizné a bírákat

¼udovít Kaník az alkotmányba nem foglalná bele a hazugságvizsgálatot, mert ahhoz szerinte végrehajtási rendeletre van szükség. Javaslata szerint viszont a bírák teljes körű átvilágításának szerepelnie kellene az alaptörvényben. Azt ellenőriznék, hogy a bírák és a bírójelöltek nem rendelkeznek-e alvilági kapcsolatokkal vagy gyanús vagyoni helyzettel, illetve nem mutatnak-e korrupt magatartásra utaló jeleket.

Az SDKÚ-DS parlamenti képviselője úgy véli, hogy ha valóban az igazságügy megtisztítása a cél, akkor nem lehet szelektív módon végezni a vizsgálatokat, hanem mindent górcső alá kell venni. Kaník azt is szeretné elérni, hogy a bírák kinevezéséről és visszahívásáról az alkalmassági vizsgálat eredményei alapján az államfő mondhassa ki a végszót. A honatya ekképp akarja kizárni annak lehetőségét, hogy a Bírói Tanács határozhasson jelenlegi vagy volt kollégáiról. Kaník elképzelése szerint a Bírói Tanács csak ajánlásokat adhatna az államfőnek a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) dokumentumai alapján. „Fennáll annak a kockázata, hogy a bírói hatalom reprodukálja önmagát, bírák döntenek majd a bírákról, a konkurens csoportok párharcot vívnak, amit tisztogatásokra használhatnak fel“ – figyelmeztetett.

Daniel Lipšic független képviselő a vita során ellentmondásosnak nevezte Kaník módosító javaslatát. Gál Gábor, a Most-Híd képviselője is osztja ezt a nézetet. Magát az alkotmánymódosítást az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) és a Kereszténydemokrata Mozgalom közti politikai biznisznek tartja. Az SDKÚ-DS-től pedig azt kérdezte, hogy érdekesnek akarnak-e látszani azáltal, hogy olyan dologba keverednek, amihez nem értenek. „Már nincsenek olyan témáik, amihez értenek? Így akarnak érdekesnek látszani?” – szögezte Kaníknak a kérdést Gál Gábor. Miroslav Kadúc, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO) parlamenti képviselője kockázatosnak tartja az alkotmánymódosítást, s azt kérte, hogy az indítványt átdolgozásra adják vissza a beterjesztőknek.