Kaliòák törvénnyel oldaná meg a roma telepeken folyó bűnözés visszaszorítását
A készülő törvény magában foglalja a rendőrségről, a szabálysértésekről, a büntetőtörvényről és további jogszabályokól szóló törvénymódosításokat is, s az majd a szociális és az egészségügyi ágazatot is érinti. Kaliòák az alkotmánymódosítást sem zárja ki – abba belefoglalná, hogy a polgárok csak aztkövetően váljanak jogosulttá a szociális juttatásokra, ha bebizonyították, hogy rendesen törődnek a gyerekeikkel, az iskolalátogatásukkal és az egészségügyi ellátásukkal.
Az új törvény majd 3 pilléren nyugszik. Az első a rendőrök nagyobb hatáskörökkel történő felruházása lesz. Õk a jövőben majd nemcsak a bűncselekmények és szabálysértések elkövetésekor, hanem a közrend megsértésekor is beavatkozhatnak.
Tibor Gašpar országos rendőrkapitány hozzáfűzte: a törvény őrei a jövőben a pénzbüntetés kiszabása helyett akár a rendbontók mobiltelefonját, műholdas antennáját is elvehetik.
A törvény 2. pillérét majd az új integrált rendőralakulatok képezik, elsőként Korompán (Krompachy), Nagyrőcén (Revúca) és Szinyeújfalun (Chminianská Nová Ves), amelyek felelősek lesznek az illetékes roma telepekért. Új kamerarendszereket is felszerelnek. Továbbá polgári járőralakulatokat is létesítenek, amelyeket majd a belügyi tárca finanszíroz.
Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztosnak (Most-Híd) nem tetszik az, hogy a törvénymódosításban a megelőzés helyett a represziónak jut nagyobb szerep. Sőt, Kaliòák ötlete az emberi szabadságjogokat is sértheti – fogalmazott a biztos.
Kaliòák szerint szükség van a statisztikákra
Ellentmondásos lépés volt a miniszter által tavaly jelzett, roma bűnözésről közzétett statisztikák. Az állam nem gyűjt hasonló adatokat a romákról, mert az egyebeken kívül az antidiszkriminatív törvénynek is ellentmondana. Kaliòák azonban úgy véli, hogy mivel a vonatkozó statisztikai adatok önmagukért beszélnek, azok összegyűjtésére igenis szükség van.
Gašpar hozzátette: bár szlovákiai viszonylatban 2017-ben 3 000 bűncselekménnyel kevesebbet követtek el, mint 2016-ban, azonban e csökkenés a romatelepekre nem vonatkozik. Szerinte elegendőnek bizonyulna csak községi szinten gyűjteni ezen adatokat.
Ravasz nem titkolta a készülő törvény miatti csalódottságát, mert az általa irányított hivatalt nem vonták be annak előkészítésébe. „Elutasítom azokat a törvényeket, amelyek a bűncselekmények vagy szabálysértések elkövetőit az etnikai kisebbséghez való tartozásuk alapján különböztetik meg...“ – fogalmazott, hozzáfűzve: az egész törvényhozási folyamatot kihasználja a javaslat véleményezésére.
Háttérbe szorul a megelőzés
A belügyi tárca Ravasszal együttműködve a tanácsadó munkahelyek és közösségi központok olyan hálózatát is létrehozza, amelyben a gyerekek tanulhatnak, elkészíthetik a házi feladatukat, és elsajátíthatják a higiéniai szokásokat. Például Korompán egy fafeldolgozó műhelyt is létesítenek, amelyben a romatalapeken élők elsajátíthatják a munkavégzési készségeket, megkönnyítve ezzel a későbbi elhelyezkedésüket. Hasonló munkahely már Felsővízközben (Svidník) is működik.
Peter Weisenbacher emberjogi aktivista azt gondolja, hogy nem a legjobb ötlet a büntetésre összpontosítani. Úgy véli, hogy a romák kisebb bűncselekményei a szegénységükkel magyarázhatók. Szerinte az okokat kellene boncolgatni, nem pedig csak a következményeket elfojtani. Weisenbacher úgy véli, hogy például a vagyon ellen elkövetett bűncslekemények több mint 90 százalékára az irodákban kerül sor - azokat öltönyös hivatalnokok követik el. „Ha azokat ki is vizsgálják, azt sikertelenül és csöppet sem hatékonyan teszik. Azt gondolom, hogy inkább a bűnözésnek erre a formájára kellene összpontosítani“ - jelezte.
