Kaliòák: Görögország schengeni övezetből való kizárása nem mérsékeli a válságot

Robert Kaliòák elmondta, hogy Görögországot nem tartja működő schengeni tagországnak, mivel nem tartja be a nevezett csoport szabályait, „s mindenki úgy jár ott ki-be“, mintha semmiféle határrendőrség nem létezne.

„Az, hogy tagja-e Schengennek, nem oldja meg a dolgokat. A fontos, hogy őrizze az Európába vezető közös bejárati ajtót. Mivel eddig az egyes lakások közötti ajtók nyitva voltak, engedélyek nélkül látogathattuk egymást, aztán egyszerre a ház főbejárata nyitva maradt, s mi képtelenek vagyunk figyelemmel követni a hívatlan látogatókat, azt sem tudjuk megállapítani, kik ők“ – ecsetelte a helyzetet a belügyminiszter. Amennyiben az Európai Uniónak nem sikerül megőrizni a bejáratot, Schengent az összeomlás fenyegeti – szögezte le.

A miniszteri tanácskozással kapcsolatosan figyelmeztetett, hogy az elmúlt háromnegyed év alatt több tagország módosított álláspontján, már nemcsak a szolidaritásról beszél, de egyre inkább a biztonsági kockázatokról is, a migránsok áradatának megállításának szükségességéről, s a menekültek és a gazdasági bevándorlók egyértelmű megkülönböztetéséről, s arról, hogy az utóbbiakat haza kell küldeni.

„Bővül azoknak az országoknak a köre, akik bírálják az elosztó rendszereket“ – mutatott rá Kaliòák a megváltozott helyzetre. Az Európai Bizottság márciusban új javaslatokat kíván előterjeszteni az európai menekültpolitikával és az ún. dublini egyezménnyel kapcsolatosan, miközben ismételten az állandó menekültkvóták rendszerét igyekszik átültetni – pontosított a tárcavezető. A mechanizmus ellen egyre többen élnek bíráló hangokkal.

A szlovák belügyi tárca vezetője arra is figyelmeztetett, ha az Európai Unió nem oldja meg a migrációs válságot, a migránsokat befogadó nyugat-európai országok két éven belül megtelnek. A kvóták elfogadása esetén is az EU két év alatt 7,5 millió migránst képes befogadni. Egyes források szerint csak ebben az évben nagyjából hárommillió migráns érkezése várható Európába.

A kérdéssel kapcsolatosan, miszerint az Európai Unió Tanácsa elnökségének átvételét követően Szlovákia nem kerül-e összeütközésbe az elnökséget jelenleg ellátó Hollandiával, Kaliòák megjegyezte, Szlovákia álláspontja már régóta ismert, s azt „ma már senki sem bírálja“. Véleménye szerint áprilisban, ha Brüsszel bemutatja a menekültügyi eljárások új tervezetét, illetőleg ha lezárultak az állandó elosztó rendszerrel kapcsolatos viták, ezek a dolgok világosabbá válnak.

„Szlovákia elnökléséig sokkal inkább egyértelművé válnak a dolgok. Nem biztos, hogy a helyzet a holland elnökség alatt megoldódik, de a tagállamok álláspontja egyértelmű lesz“ – állapította meg Kaliòák. Befejezésül elmondta, Szlovákia javaslatai ésszerűek, mivel az Európai Unió illegális bevándorlás elleni védelmére irányulnak és egyúttal a leginkább rászorulóknak igyekeznek segítséget nyújtani.