Kaliòák elutasítja a belső határellenőrzések bevezetését
Schengen tíz évvel Szlovákia belépését követően szakmai ügyből politikai üggyé vált – mutatott rá a miniszter. „Románia és Bulgária belépésének elutasítása egyértelműen politikai döntés, hisz technikailag valamennyi feltételnek megfelelnek” – jelentette ki Kaliòák, majd hozzátette, a két balkáni ország belépése lehetővé tenné a schengeni térség integrációját, így Görögország nem lenne többé magányos sziget.
Kaliòák szerint az európai tagországok által a belső határokon bevezetett ellenőrzés szintén politikai kérdés. „Hatékonyság szempontjából egyáltalán nem indokolt, tehát mindössze valamiféle politikai jelzésről van szó, hogy íme, a határon vagyunk, őrizzük azokat. Véleményem szerint a döntés rossz, ugyanis ez visszatérés a múltba, Schengen szétveréséhez vezet” – vélekedik.
Mint mondta, Szlovákia felveszi a harcot az ilyenfajta ellenőrzések bevezetése ellen. „Míg 2007-ben a nyugati körök segítettek bennünket, hogy bekerülhessünk az előkelő körökbe, ma viszont a kelet-európai országokon múlik, képesek-e megvédeni a keleti határokat, ahol az illegális migráció veszélye a legnagyobb, és hogy meggyőzzük nyugati szomszédainkat Schengen fontosságáról, illetőleg további védelmének szükségességéről” – sorolta a miniszter Szlovákia legfontosabb feladatait.
Az Idegen- és Határrendészeti Hivatal (ÚHCP) igazgatója, Ladislav Csémi az intézmény előtt álló legfontosabb feladatokat ismertette. „Fontos a schengeni határok északi, különösen tagolt szakaszának további műszaki megerősítése” – hangsúlyozta. Véleménye szerint a személyi feltételeket is javítani kell, s nemcsak a létszám tekintetében, de a schengeni határszakasz védelmét biztosító személyek szakmai tudását érintően is.
Szlovákia tízéves schengeni tagságának értékelésén kívül a pozsonyi konferencia résztvevői beszéltek az ország előtt álló kihívásokról is. „Természetesen elsősorban a külső határok védelmének megerősítéséről és hatékonyságáról van szó, de egyúttal a schengeni térségen belül legyen meg a lehetőség, hogy a védelemre szorulók törvényes módon léphessenek az Európai Unió területére, s ne kelljen illegális módszerekhez folyamodniuk” – nyilatkozta Zuzana Vatrá¾ová, a Nemzetközi Menekültügyi Szervezet (IOM) szlovákiai hivatalának vezetője, aki a megoldást a háború és erőszak ellen menekülők részére az úgynevezett humanitárius vízum bevezetésében látja.
