Kaliòák: az általános menedékjog az elmúlt évek legnagyobb hibája
„A külső határok minőségi védelmének két fontos pontja van. Egyrészt növeli a terület belső biztonságát, amely ebben az esetben a schengeni övezetet védelmezi, s természetesen ugyanígy védelmet nyújt az illegális migrációval szemben” – állapította meg Robert Kaliòák belügyminiszter, majd figyelmeztetett, hogy az illegális migrációt gyakorta keverik a menekültekkel, vagyis az illegális bevándorlókat automatikusan menedékjogért folyamodó személyekként tekintenek.
„A határvédelemnek két fő pontja van, amelyek sikeressé teszik. Az első a határok műszaki és fizikai értelemben vett védelme, azaz rendőreink a határokon végzett szolgálata, valamint mindazon technológiák bevetése, amelyek a határokon használatosak” – magyarázta a belügyi tárca vezetője, leszögezve, hogy mindehhez az emberi erőforrás és a műszaki eszközök minőségi összekapcsolását alapvetőnek tartja.
A napjainkban dúló migrációs válsághelyzet kiváltó okának a minőségi, megfelelő ún. readmissziós alapelvek be nem tartását tekinti. „A readmissziós egyezmények, vagyis az illegális migránsok azon országba történő visszafogadásáról szóló egyezmények, mely országok határainak átlépésével a schengeni övezetbe hatoltak, a legfontosabbak, amit kultiválni kell, s amelyek nélkül a külső határok védelmének sikere nem lenne teljes” – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint talán éppen ez az a terület, amelyen az Európai Unióban az elmúlt hónapokban a legnagyobb kudarcot vallották.
Kaliòák szerint a határvédelem tekintetében mindemellett a minőségi menedékjogi politika is elengedhetetlen. Figyelmeztetett, hogy bizonyos esetekben megbosszulja magát a következetlenségünk. Szerinte a vétett hibákért nem bírálni kell, hanem tanulni kell belőlük.
Az általános menedékjogot a belügyminiszter az elmúlt években az illegális migráció és a határvédelem területén vétett legnagyobb hibánknak tekinti. Szerinte nem voltunk képesek a szükségleteinknek megfelelő számban befogadni embereket, valamint a minőségi integráció területén is kudarcot vallottunk. Mint rámutatott, a nem megfelelő szintű integráció a radikalizálódáshoz vezet.
Azt is kiemelte, hogy van különbség áthelyezés és áttelepítés között. Az áttelepítés szerinte nem csak Európa szempontjából jelent megfelelőbb megoldást, mert általa éppen azoknak nyújtunk segítséget, akik ténylegesen is fenyegetettek. A továbbiakban a visszatérés problémáját húzta alá, mivel akadnak országok, amelyek nem hajlandóak visszafogadni saját állampolgáraikat. A belügyminiszter ezt olyan kihívásának tartja, amelyre a következő hónapok során megoldást kell találnunk.
A szír menekültek esetében sok állam annak ellenére a menedékjog odaítélése mellett határozott, hogy az adott polgárok saját országukban üldöztetésnek lettek volna kitéve. „A háborús menekülteknek átmeneti védelmet kellene nyújtanunk. A háborús konfliktus végeztével vissza kellene térniük saját országukba, hogy azt újra felépítsék. Ha egy bizonyos szintig azt állítom, hogy tulajdonképpen kiraboljuk az országot azáltal, hogy elit lakosságát Európába szipkázzuk el, vajon ki építi majd újjá Szíriát?” – kérdezte Kaliòák, hangsúlyozva, hogy Szíria valaha a legfejlettebb országok egyike volt.
A belügyminiszter meglátása szerint a menedékjog a háborús üldözöttel szemben olyan státusz, amelyet csak egyéni megítélés alapján szabadna odaítélni. Végezetül kiemelte, hogy az Európai Unió határainak védelme Európa belső biztonságának alapvető biztonságpolitikai pillére, s egyben egy olyan pillér is, amely lehetővé teszi számunkra, hogy konkrétan irányíthassuk az illegális migrációt.
