Juhász: a kisebbségeket nem lehet leszavazni

Legnagyobb számban a legnagyobb kisebbség, tehát a magyarság lesz képviselve, tehát 5 tagot delegálhatnak a bizottságba a magyar szervezetek. A roma közösség 4, a ruszin 3, a cseh és az ukrán 2-2, a többi nemzetiség 1-1 küldöttel képviselteti magát a bizottságban. Hogy pontosan kik, azt a kisebbségek, illetve szervezeteik dönthetik el. „A tagság úgy áll össze, hogy lesz egy jelölő taggyűlés, amelyre bejelentkezhetnek a szlovákiai magyar szervezetek, és eldönthetik, kik képviseljék a magyarságot ebben a bizottságban“ – tájékoztatott Juhász: egyetlen szervezet sem tagja „alanyi jogon“ a bizottságnak, az kerül be, akit a magyar szervezetek akarnak, akár a Magyar Koalíció Pártjának képviselője is bekerülhet.

Az időterv tehát a következő: május elején a vicepremier.sk honlapon megjelenik a felhívás, hogy regisztrálják magukat a kisebbségi szervezetek a jelölő bizottságba, május közepén megtartják a jelölő taggyűlést, kiválasztják a bizottsági tagokat, majd május végén megtartja alakuló ülését a kisebbségi bizottság. A bizottságnak lesznek „nem kisebbségi“ tagjai is, akiket az állami intézmények illetve a minisztériumok jelölnek. „Fontos kikötés volt, hogy az állam képviselői a bizottságban nem rendelkeznek szavazati jogkörrel, tehát a nemzeti kisebbségeket nem szavazhatják le.

A bizottság feladatairól Juhász elmondta, elemzéseket, ajánlásokat, állásfoglalásokat fogalmaz meg felettes szerve, az emberi jogi tanács számára, éves jelentésben foglalja össze a kisebbségi kultúrák támogatásának kérdéseit, összeállítja a támogatásokat odaítélő szakmai testületeket, figyelemmel kíséri a kisebbségi oktatás és a nyelvhasználat helyzetét, véleményezi a készülő jogszabályokat. A törvényalkotásra jelentős hatással lesz, hiszen a kisebbségeket érintő kérdésekben vétójoga lesz a bizottságnak, ajánlása pedig kötelező érvényű - mondta a hírek.sk-nak Juhász László főosztályvezető.

 Az is új a korábbi szabályozáshoz képest, hogy az adott kisebbség nem hagyható ki az őt érintő döntéshozatalból, vagyis a kisebbségek „nem foghatnak össze egymás ellen“ és arra sincs mód, hogy egymást „kijátszák“. A roma ügyekben a romáké, magyar kérdésekben a magyaroké a döntő szó. A kisebbségi bizottság elnöke Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettes lesz, alelnöke a kisebbségek köréből kerül ki, aki automatikusan tagja lesz az Emberi Jogi, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Tanácsnak.