Jozef Èentéš leállította a katonai hírszerzés volt főnöke ellen indított büntetőeljárást

Pavel Brychtával egyidőben további négy katonai hírszerző ellen indult eljárás. Leállítják-e az ellenük indult eljárást is, az egyelőre bizonytalan.

Az ügy 2011-ben, Iveta Radièová kormánya idején pattant ki. Kiderült, hogy az ügynökök törvényellenesen hallgattak le bizonyos polgárokat és a Pravda újságíróit. Nagyjából húsz személy – köztük egy nagyvállalkozó – jogait sértették meg. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) színeiben kinevezett védelmi miniszternek, ¼ubomír Galkonak le kellett mondania, csakúgy, mint a Katonai Hírszerző Szolgálat (VOS) igazgatójának, Pavel Brychtának. Állítólag Dáma fedőnév alatt Iveta Radièová kormányfőt is figyelniük kellett.

Az ügyészség a vizsgálat kezdetén – a Pravda tájékoztatása szerint - az ügyben többrendbeli törvénysértést állapított meg. Vajon Èentéš mérlegelte-e a felvetett kötelességszegéseket? - kérdezi a pravda.sk. A Legfőbb Ügyészség (GP) szóvivőjének nyilatkozata szerint a kezdeti szakaszban átvizsgált bizonyítékok újraértékelése alapján, tehát a Brychta ellen felhozott vádak bizonyos részét érintően az eljárás leállítása indokolt, ami azt jelenti, hogy az ügyeletes ügyész csak részben mentette fel Brychtát. Azt, hogy melyek a további vádak, a Pravdának nem sikerült megtudnia.

A Pravda rendelkezésére álló, a büntetőeljárás leállításáról szóló döntés indoklása, valamint Èentéš szerint nem történt hatalommal való visszaélés, s idegen jogok megsértése sem áll fenn. Mint ahogy azt az ügyész állítja, a katonai hírszerzés volt főnökének cselekedete még az állami fegyveres erők szolgálatban lévő hivatásos katonája elleni fegyelmi eljárás tényét sem merítik ki.

Azt, hogy Brychta benne volt az ügyben, bizonyítják a hírszerző szolgálat igazgatójaként a bírák elé tárt gyanús lehallgatási parancsok. Èentéš viszont ezt nem tekinti törvénysértésnek, a felelősséget a bírákra ruházza. Állítása szerint a vádlott esetében szó sincs arról, hogy szándékosan tárt volna hamis és félrevezető információkat a Trencséni Kerületi Bíróság (Krajský súd, Trenèín) elé. A trencséni bírókra bízza, hogy megállapítsák, a törvény szerint elegendők-e az indokok a lehallgatás bűntettéhez. A lehallgatást jóváhagyó négy bíró közül csupán egy tett vallomást. A többieket a bíróság elnöke nem oldotta fel a titoktartás alól.

A védelmi minisztérium az ügyeletes ügyész döntésére reagálva kijelentette, nem hatáskörük kommentálni a büntetőszervek eljárását. „Fontosnak tartjuk viszont figyelmeztetni arra, hogy a lehallgatási botrány ügyeletes ügyésze az előző kormány főügyész-jelöltje, tehát azé a kormányé, melynek a SaS és Galko úr is részese volt, a lehallgatás az ő ideje alatt történt. Éppen ezért a büntetőeljárás leállítása nem lepett meg bennünket” – jelezte állásfoglalásában a védelmi minisztérium kommunikációs osztálya.

Az ügy lezárása jelen pillanatban a Legfőbb Ügyészségen múlik. A lehallgatás kárvallottjai a döntés ellen fellebbezést nyújthatnak be. Amennyiben a főügyész a fellebbezést elfogadja, az ügyeletes ügyész döntését törlik, ha nem, Èentéš döntése jogerős marad.

A lehallgatási ügyben a nyomozás három és fél évig tartott, csupán idén áprilisban zárták le. Az okokat Peter Šufliarsky helyettes főügyész többször is elemezte. Tavaly azt állította, az eljárás időtartama megfelel az ügy komolyságának. Az ügy lezárásának időpontját több alkalommal meghosszabbították, Èentéš viszont egyiket sem tartotta be, amit Šufliarsky egy alkalommal a szemére is vetett.

A botrány kivizsgálását a főügyészség kezdeményezte. A kivizsgálást végző csoportot eredetileg Dobroslav Trnka helyettes főügyész, majd utána Jaroslav Kozolka vezette, 2013-ban az akkori helyettesítő főügyész, Ladislav Tichý tőle is elvette, s az eset kivizsgálásával Jozef Èentéšt bízta meg.