Jóváhagyta a szlovák-magyar határról szóló új szerződés tervezetét a kormány
POZSONY. Szerdai ülésén jóváhagyta a kormány annak a szlovák-magyar határról szóló új államközi szerződésnek a tervezetét, amely egyebek mellett a két ország közös határa mentén 17 hektár földterület cseréjével számol.
Az új államközi szerződés fő célja annak lehetővé tétele, hogy a határfolyók medrének megváltozása esetén a két ország közötti határvonal ne módosuljon.
A jelenleg hatályos szabályozás ugyanis az államhatárt - ott ahol azt folyó alkotja - annak mindenkori vonalához, a folyam medréhez köti. Az államhatár, a határfolyók mentén történő jelenlegi megfogalmazása a gyakorlatban hosszadalmas jogi megoldásokat igényel minden olyan eset rendezésére, amikor a folyók medervonala természetes úton megváltozik.
Az új szerződés további célja, hogy helyettesítse azokat a - már több alkalommal kiegészített és mára nehezen átláthatóvá vált - dokumentumokat, amelynek eredetijei még a múlt század húszas éveiben készültek, és nem felelnek meg a földrajzi dokumentációkra vonatkozó európai uniós irányelveknek.
Az új államközi szerződés tervezete ezen felül 17 hektár - a közös határ mentén lévő - földterület cseréjével is számol. A cserére azért van szükség, hogy kölcsönösen rendezni lehessen a határfolyók bizonyos szakaszain megvalósított vízgazdálkodási vagy egyéb építési munkálatok által igénybe vett területek hovatartozását. Néhány ilyen jellegű - időközben már megvalósított - beruházás során használt területet érintő változás ugyanis eddig még nem került bele a szlovák-magyar határról szóló szerződésbe.
Az ilyen területcsere nem számít egyedülállónak és rendkívülinek sem, hasonlóra néhány éve Lengyelországgal kerített sort Szlovákia. A szlovák-magyar határról szóló új államközi szerződésben szereplő területcsere az Ipoly folyó térségét érinti. A cserére kerülő 17 hektárnyi terület Leléd (Leľa), Ipolyszalka (Salka), Ipolykiskeszi (Malé Kosihy), Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec), Szete (Kubáòovo), Ipolyság (Šahy), illetve Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka) települések kataszterében található, kizárólag lakatlan területeken.
A kormány által most jóváhagyott tervezetet egy alkotmányos törvény formájában még a törvényhozásnak is meg kell szavaznia, s csak ezt követően kerülhet sor az államközi szerződés aláírására.
A jelenleg hatályos szabályozás ugyanis az államhatárt - ott ahol azt folyó alkotja - annak mindenkori vonalához, a folyam medréhez köti. Az államhatár, a határfolyók mentén történő jelenlegi megfogalmazása a gyakorlatban hosszadalmas jogi megoldásokat igényel minden olyan eset rendezésére, amikor a folyók medervonala természetes úton megváltozik.
Az új szerződés további célja, hogy helyettesítse azokat a - már több alkalommal kiegészített és mára nehezen átláthatóvá vált - dokumentumokat, amelynek eredetijei még a múlt század húszas éveiben készültek, és nem felelnek meg a földrajzi dokumentációkra vonatkozó európai uniós irányelveknek.
Az új államközi szerződés tervezete ezen felül 17 hektár - a közös határ mentén lévő - földterület cseréjével is számol. A cserére azért van szükség, hogy kölcsönösen rendezni lehessen a határfolyók bizonyos szakaszain megvalósított vízgazdálkodási vagy egyéb építési munkálatok által igénybe vett területek hovatartozását. Néhány ilyen jellegű - időközben már megvalósított - beruházás során használt területet érintő változás ugyanis eddig még nem került bele a szlovák-magyar határról szóló szerződésbe.
Az ilyen területcsere nem számít egyedülállónak és rendkívülinek sem, hasonlóra néhány éve Lengyelországgal kerített sort Szlovákia. A szlovák-magyar határról szóló új államközi szerződésben szereplő területcsere az Ipoly folyó térségét érinti. A cserére kerülő 17 hektárnyi terület Leléd (Leľa), Ipolyszalka (Salka), Ipolykiskeszi (Malé Kosihy), Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec), Szete (Kubáòovo), Ipolyság (Šahy), illetve Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka) települések kataszterében található, kizárólag lakatlan területeken.
A kormány által most jóváhagyott tervezetet egy alkotmányos törvény formájában még a törvényhozásnak is meg kell szavaznia, s csak ezt követően kerülhet sor az államközi szerződés aláírására.
Forrás
MTI
