Jelentés Európa léket kapott hajójáról

Molnár Judit újságíró, portálunk főszerkesztője kérdezte a politikust, aki képviselői munkája során közvetlenül megismerhette, hogyan gondolkodnak erről a súlyos problémáról Európa vezetői és az Európai Parlament képviselői. Csáky Pál szerint Európa tulajdonképpen csődöt mondott ennek a válságnak a kezelésében, sokan hosszú ideig képtelenek voltak felismerni a valós helyzetet és a nyugati sajtó hathatós közreműködésével elsősorban Orbán Viktor magyar miniszterelnököt igyekeztek pellengérre állítani, és voltak olyan vezető államférfiak is, akik méltatlan vádakkal illették őt. 

Az egyre nagyobb tömegben beáramló migránsok látványának hatására azonban fokozatosan megváltozott a nyugati vezetők véleménye, bár az is tény, hogy hiúsági kérdést csináltak abból, hogy őszintén beismerjék a tévedésüket, ehelyett inkább új kifejezéseket kreáltak bizonyos lépésekre és eszközökre. Ennek egyik tragikomikus példája a magyar kormány módszereit korábban a holokauszttal párhuzamba állító osztrák kancellár bejelentése, aki a zöld határra emelni kívánt kerítést oldalszárnyakkal felszerelt kapunak nevezte. 

Csáky rámutatott arra is, hogy az egyszerű emberek a politikusoknál már jóval korábban felismerték a fenyegető veszélyt és elképzelhető az is, hogy a népakarat fogja elsöpörni a továbbra is tehetetlenkedő, vagy azzal szembe menni akaró politikusokat. Ugyanakkor egy kérdésre válaszolva nem tartotta valószínűnek, hogy ezt a migránsáradatot bizonyos amerikai körök szabadították Európára, jóllehet az USA-nak nyilván az az érdeke, hogy megőrizze gazdasági és politikai hatalmát a világban, de azt is tudatosítja, hogy az EU és az egész Európa a legmegbízhatóbb gazdasági és katonai szövetségese. Másrészt önkritikusabban kellene hozzáállnia ehhez a kérdéshez, ugyanis katonai beavatkozásaival Afganisztánban, Irakban és a Közel-Keleten kaotikus helyzetet teremtett és akaratlanul is olyan erőket segített, amelyek a nyugati világ elleni küzdelemre buzdítanak – fejtette ki.

Németország kapcsán az EP-képviselő megállapította, hogy korábban a németek mutatták Európának az irányt, és Angela Merkel német kancellárasszonyt az egyik legtehetségesebb európai politikusnak nevezte, akinek a véleménye mindig mérvadó volt. A jelenlegi helyzetben azonban mintha elveszítette volna realitásérzékét és ez akár még a politikai pályafutásának idő előtti végét is jelentheti.

A migránsok között bizonyára sokan lehetnek olyanok, akik terrorfenyegetést jelenthetnek, ezért fontos volna, ha az egyes országok titkosszolgálatai hathatósabban együttműködnének, de egyelőre nem szívesen osztják meg ismereteiket. Ráadásul vannak nyugati kormányok, amelyek nem hajlandók valós adatokat közölni sem a migránsok számáról, sem arról, hogy hol is szeretné őket elhelyezni. Ez különösen Németországban és Svédországban okoz már ma is komoly feszültséget, ráadásul a becslések szerint a bevándorlóknak alig 3 százalékáról mondható el, hogy valóban menekültek és nem megélhetési migránsok. Bizonyos felmérések alapján az is kijelenthető, hogy a más kultúrájú és vallású tömegek beözönlésével fokozatosan átalakul Európa, és vajmi kevés az esélye annak, hogy a migránsokat integrálni lehet, épp ellenkezőleg, párhuzamos társadalmak alakulnak ki, és ha Európa nem áll a sarkára, végleg alulmaradhat ebben a küzdelemben. A bevándoroltak körében magasabb a bűnözés is és ez különösen Svédországra igaz, jóllehet ezt a skandináv államot sokan a legtoleránsabb országnak tartják, amely mindig nagyvonalúan viszonyult az idegenekhez – mutatott rá.

Orbán Viktorról szólva megjegyezte, hogy Európában sok vezető politikus túlságosan arrogánsnak tartja és emiatt nem szívesen ismerik el, hogy a magyar kormányfőnek számos kérdésben igaza van. Maga Csáky is úgy véli, hogy Orbán szóhasználata és kommunikációja ebben a kérdésben nem a legszerencsésebb – mint fogalmazott: „sokszor az oroszlán bajszát húzogatja” –, és talán a nyers szókimondás is irritálhatja a nyugati politikusokat.

Csáky Pál a visegrádi négyek összefogását a migránsválság kezelésében példaértékűnek nevezte, de óva intett attól, hogy bárki is eltúlozza a szlovák–magyar viszonyban kialakult pozitív fejleményeket. Ebben a kritikus helyzetben az lenne az előremutató, ha végre sikerülne megszabadulni a beidegződésektől és az előítéletektől, ha nőne az egymás iránti bizalom, de erre véleménye szerint még várni kell. Amíg nem sikerül lezárni a két nép kapcsolatát mindmáig mérgező Beneš-dekrétumok ügyét, vagy elhárítani a sok felvidéki magyar iskolát fenyegető veszélyt, addig nincs helye a kincstári optimizmusnak.

A közel két órán át tartó beszélgetésben sok más kérdés is felvetődött. Csáky Pál a leglényegesebbre, a Hogyan tovább?-ra is megpróbált válaszolni. Szerinte a kvótarendszer nem oldja meg a problémát, azt az Európai Unió határain kívül kellene kezelni. Persze nyilvánvaló, hogy ebben Törökországgal kellene szorosan együttműködni, de a törökök igyekeznek maximális hasznot húzni ebből. A gazdag arab államokra sem számíthat Európa, hiszen ők eddig egyetlen menekültet sem voltak hajlandók befogadni. Az embercsempészek ellen kellene közösen fellépni, mert amíg naponta több ezer dollárt keresnek mások szerencsétlenségén, addig nem lesz vége a migránsáradatnak. A fejlett nyugati országoknak a „kibocsátó” ázsiai és afrikai államok gazdaságát is hathatósabban kellene támogatniuk - vélekedett.