Jégkorszakból ébred a Mars

A tucsoni Planetary Science Institute kutatói térképet is közöltek a bolygóról, ami a sarki jégsapkák kiterjedését mutatja be.
Véleményük szerint a jég fokozatosan húzódik vissza a jégkorszak vége óta. A jég mennyiségét is kiszámították, becslésük szerint a sarkokon olyan sok vízjég gyűlt össze, amivel az egész bolygó felszínét be lehetne borítani, 60 centi vastagon.
A marsi klíma összevethető a földivel, ha azt tanulmányozzuk, olyan folyamatokat figyelhetünk meg, amik nálunk is működnek – érvelnek a csillagászok.
„Egy nap embereket küldünk a Marsra, így nem árt tudni, hol van a víz” – emelt ki egy újabb szempontot az egyik társszerző, Isaac Smith, aki a texasi Southwest Research Institute-ban tanulmányozza a marsi üledékes kőzeteket. A Mars a klímatudósok távoli laboratóriuma lehet – tette hozzá.
A szakember szerint saját jövőnk szempontjából is fontos lenne kideríteni, hogy az egykor tenger borította Vörös Bolygóból hogyan lett ilyen fagyos és száraz világ.
A Földet és a Marsot egyaránt ciklikusan változó klíma jellemzi, melyet jégkorszakok kísérnek. A marsi jégkorszakok legfőbb oka a csillagászok szerint a bolygó forgástengelyének változó szöge az ekliptika síkjához képest. A Föld forgástengelyének dőlésszöge viszonylag stabil, ma 23,5 fokos. A Marsé most 25 fok, de 10 és 40 fok között változik, ami szélsőséges éghajlatváltozással jár együtt.