2011. július 22., 16:26

Járulékreform: Adót adóztathat az állam?

POZSONY. Lezárult a kormány adó- és járulékreformjának társadalmi vitája. 800 észrevétel érkezett be hozzá, ebből több mint 200 elvi kifogás. Pedig nem csupán retrográd dinoszauruszok és megrögzött szocialisták szóltak hozzá. A szakszervezetek szövetsége elutasítja azt az elképzelést, hogy a munkáltató semmilyen formában ne legyen köteles hozzájárulni munkavállalói szociális és egészségügyi biztosításához.

A Polgári Konzervatív Párt a Szlovákiai Iparkamarával, kisvállalkozók szövetségével, a kisvállalkozások egyesületével és a Kulturális Sokszínűség Fenntartásáért Koalícióval együtt követeli azt, hogy az adó- és járulékteher minden állampolgár esetében maradjon meg a 2010-es szinten. A csoportos vélemény benyújtói körültekintést várnak el, egyes iparosok esetében a 60 százalékos átalányköltség-jóváírás visszaállítását követelik, s azt meg is indokolják. Az alkalmi munkaszerződések esetében a járulékterhek eltörlését követelik, mivel ez mindenképpen plusz teher lenne az érintetteknek, akiknek társadalombiztosítotti jogviszonya más jogcímen fennáll.

A munkáltatói szövetségek és érdekképviseletek is emeltek kifogásokat. Azt várják, hogy a szociális járulék – melyet a szuperbruttó bérből-jövedelemből vetnének ki – ne 19, hanem 18 százalék legyen. Ezzel csökkenhetne a munkaerő árára rakott teher, üzenik a kormánynak. Kérik a munkáltatók balesetbiztosítási járulékának 0,2 százalékos csökkentését is, mivel ez az alap rendkívül „nyereséges”. A Szociális Biztosító a beszedett összeg 34 százalékát fizeti ki csupán a munkabalesetek károsultjainak. A szuperbruttó bér bevezetését üdvözlik.

A szakszervezetek szövetsége elvből utasítja el azt az elképzelést, hogy a munkáltató semmilyen formában ne legyen köteles hozzájárulni munkavállalói szociális és egészségügyi biztosításához. Õk ezzel a szuperbruttó bér bevezetését is elutasítják.

A Magyar Koalíció Pártja arra mutatott rá, hogy a kormány által elgondolt az adó- és járulékreform a szociális és az egészségbiztosítási bevételek csökkenését eredményezné.  Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke szerint ez a csökkenés 2012-ben 60 millió eurót tenne ki. „A szuperbruttó bér bevezetésével 6,5 százalékkal csökken a Szociális Biztosítóba, illetve 1,5 százalékkal az egészségbiztosítókba irányuló járulékbefizetés" - mondja a szakpolitikus.

A legfőbb ügyészség is hozzászólt a tervezethez. Arra figyelmeztet, hogy a szuperbruttó bér bevezetése közvetlen adminisztratív kiadásokkal jár az államnak, a munkáltatókra pedig olyan időszakban terhel rendkívüli költségeket, amikor a magánszektor még nem heverte ki a pénzügyi válság hatásait, s nem biztos, hogy lesz elegendő forrása erre. Az éves elszámolás bevezetése a szociális biztosítási rendszerben is a főügyészség szerint további költségekkel fog járni. A főügyészség jogi aggályt is megfogalmaz: leszögezi, hogy a gazdaságelmélet a törvényi kötelezettségen alapuló járulékfizetést indirekt adónemként kezeli, így az a valóságban nem biztosítási tétel, hanem adó. Az adó megadóztatását pedig törvény tiltja. Ha a polgár adóalapjából nem írhatja le a befizetett járulékok összegét, az adójából lesz köteles adót fizetni – figyelmezteti a kormányt az ügyészség, hozzátéve: a nagyobb adóterhet még az adómentes jövedelem összegének csökkentésével is növelnék (az eddigi szint a létminimum 19,2-szerese, az új 18-szorosa lenne).

A reformtervezet azzal számol, hogy januártól szuperbruttó bér lépne életbe. A munkáltató minden alkalmazottja bérét megemelné azzal az összeggel, amelyet most ő fizet be utána a szociális és egészségbiztosítókba. Ebből a nagyobb összegből a munkavállaló 19 százalékot fizetne be a Szociális Biztosítóba, 9 százalékot pedig az egészségbiztosítóba. Az éves összjövedelmét az adóbevalláskor a létminimum 18 százalékával csökkenthetné, a fennmaradó összegből köteles lenne 19 százalékos jövedelemadót befizetni.

Az önfoglalkoztatók, iparosok és magánvállalkozók bruttó éves bevételükből havi 200 eurót (összesen 2400 euró) írhatnának le átalányköltségként. Ha kiadásaikat ez nem fedezi, könyvelniük kell. Ezek a személyek jövedelmük 13 százalékát fizetnék be szociális biztosításra, 9 százalékát egészségbiztosításra, de ezzel az összeggel az adóalapjukat ők sem csökkenthetnék. Az önfoglalkoztatók esetében a minimális járulék-kivetési alap a létminimum 3,3-szorosára emelkedne, vagyis a jelenlegihez képest csökkenne (160,47 euróról 137,67 euróra).

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.