Japán újabb kutatóállomást tervez az Antarktiszon
TOKIÓ. Japán új kutatóállomást tervez létrehozni az Antarktiszon, így szakemberei szemügyre vehetik a több millió éve a jégben csapdába esett levegőt, amellyel a jelenlegi klímaváltozást szeretnék vizsgálni.
Tokiónak már négy állomása van a fagyott kontinensen, ezek közül jelenleg kettőt használnak, a Sóva-állomást a partvidéken, és a Dome Fuji-állomást a kontinens belsejében. Utóbbinál mintegy 720 ezer évvel ezelőtt csapdába esett légbuborékokat nyertek ki jégmintákból 3000 méteres mélységből.
A javasolt új állomásnál olyan mélységbe fúrhatnának, ahol elérhetik az egymillió éve keletkezett jeget, ezzel legyőzhetnék az egy európai csapat által tartott 800 ezer éves mintarekordot.
Az AFP által idézett minisztériumi szakember elmondta, az ötlet egy kormányzati fórumon vetődött fel, mint a 2016-ban kezdődő, újabb hatéves Antarktisz-projekt egyik lehetősége. Hozzátette, döntés még nem született, mert a tervet az Antarktiszi-egyezménynek is jóvá kell hagynia.
A nemzetközi megegyezés értelmében az Antarktisz nem tartozik egyetlen ország fennhatósága alá sem, hanem több tucatnyi tagállam – többek között az Egyesült Államok, Oroszország, Japán, Ausztrália és néhány európai ország – folytathat rajta tudományos kutatásokat. Emellett azt is kiköti, hogy az országok a tudományos adatokat megosztják egymással, és a kontinensen katonai létesítményeket nem hoznak létre.
A jégben csapdába esett légbuborékok vizsgálatával többet kideríthetnek a légkör alapvető szerkezetéről, a hőmérséklet és a szén-dioxid-szint alakulásának történetével pedig alaposabban feltérképezhetik a jelenleg zajló klímaváltozást.
A javasolt új állomásnál olyan mélységbe fúrhatnának, ahol elérhetik az egymillió éve keletkezett jeget, ezzel legyőzhetnék az egy európai csapat által tartott 800 ezer éves mintarekordot.
Az AFP által idézett minisztériumi szakember elmondta, az ötlet egy kormányzati fórumon vetődött fel, mint a 2016-ban kezdődő, újabb hatéves Antarktisz-projekt egyik lehetősége. Hozzátette, döntés még nem született, mert a tervet az Antarktiszi-egyezménynek is jóvá kell hagynia.
A nemzetközi megegyezés értelmében az Antarktisz nem tartozik egyetlen ország fennhatósága alá sem, hanem több tucatnyi tagállam – többek között az Egyesült Államok, Oroszország, Japán, Ausztrália és néhány európai ország – folytathat rajta tudományos kutatásokat. Emellett azt is kiköti, hogy az országok a tudományos adatokat megosztják egymással, és a kontinensen katonai létesítményeket nem hoznak létre.
A jégben csapdába esett légbuborékok vizsgálatával többet kideríthetnek a légkör alapvető szerkezetéről, a hőmérséklet és a szén-dioxid-szint alakulásának történetével pedig alaposabban feltérképezhetik a jelenleg zajló klímaváltozást.
Forrás
hirado.hu, AFP
