Januártól kormányrendelettel emelkedik a nemzetiségi iskolák normatívája

A Most-Híd javaslatára kidolgozott rendeletben változik az azon alapiskolák fenntartóinak nyújtandó pénzeszközök odaítélésének szabályozása, amelyekben a tanulók a nemzeti kisebbség anyanyelvét a jóváhagyott kerettanterv szerint tanulják, továbbá azoké is, amelyek diákjai a nemzeti kisebbség nyelvén tanulnak, valamint azon szakközépiskoláké is, amelyekben a tanulók gyorsított eljárásban tanulnak, illetve a tevékenységükhöz tanácsadást nyújtó állami létesítményekben. Erre a módosításra 2018-ban  a költségvetésből 2.220.674 eurót fordítanak.

A nemzeti kisebbséghez tartozó, anyanyelvükön tanuló alapiskolások oktatása 2015. szeptember 1-től anyagilag 4 százalékkal költségesebb lesz, mint a szlovák tannyelvű alapiskolákba járóké. 

A változás a belügyminisztérium költségvetését is befolyásolja, hozzávetőleg 76.000 euró nagyságban.

Az 1172 diákot érintő módosítást követően a nemzeti kisebbség nyelvén tanuló alapiskolás normatívája 65,50 euróra emelkedik.

Az oktatási tárca által beterjesztett rendeletben az áll, hogy a bérnormatívát és az oktatási-nevelési folyamattal kapcsolatos normatívát az eredeti 8-ról 13 százalékra emeljék. Ez a módosítás 28.912 diákot érint, aztkövetően pedig az iskolák egy-egy tanulójukra 72 euróval többet kaphatnak, miközben ez évente majd 2.081.664 eurót jelent.

Az oktatási tárca a továbbiakban a szakközépiskolák gyorsított eljárásban oktatott tanulóit is támogatni kívánja. Összesen 133 diákról van szó, miközben a normatíva majd átlagosan 468 euróval emelkedik, ami évente 62.244 eurót jelent.

Kiss Beáta: átfogó rendezésre vár a kisebbségi oktatásügy

Az MKP oktatási és kulturális alelnöke állásfoglalásában értékelte a döntést, hogy emelt normatívát kapnak karácsonyi ajándékba a nemzetiségi iskolák.  A január elsejétől érvényes kormányrendelet az eddigi 108 százalékról 113 százalékra emeli azt a havi „fejkvótát”, amelyből intézményeink élnek, fizetik a pedagógusok béreit és a rezsit. "Én rendkívül örülök minden eurónak, melyet iskoláink kapnak. Minden egyes cent segít, függetlenül attól, milyen politikai erő vívja azt ki. Ugyanakkor azonban, bár nem szeretném, ha bárki rám sütné az örökké elégedetlenkedő és fanyalgó bélyegét, az öröm mellett kezeljük helyén a dolgokat. A 108 százalékos normatíváról eddig is elmondtuk, hogy gyakorlatilag azt fedezi, amennyivel a magyar iskolákban többet dolgozunk (anyanyelv oktatása – eleve több órát tanítunk -, teljes kétnyelvű dokumentáció vezetése stb.). Tehát ami matematikailag többnek tűnt, a valóságban egyáltalán nem volt az. Ez a szám nőtt most 5 százalékkal" - hangsúlyozza az MKP alelnöke.

De mit is jelent ez az intézmények számára? "Egy 150 fő feletti iskolában akár 20-25 ezer eurót is jelenthet évente (nagyobb iskolában még többet), ami minden bizonnyal fontos és szükséges adaléka a működésnek. Ezzel szemben egy 50 fő alatti iskolában, ahol pl. 120 000 euró az éves költségvetés és jelentős hiánnyal küszködnek minden hónapban, ez a szám évi 5-6 ezer euróra módosul. Magyarul ez számukra a gond elodázását, egy kis fellélegzést jelent, de semmiképp sem a végleges megoldást. Az a válasz, amit gyakran hallok, hogy ezt is mekkora harc és küzdelem árán lehetett elérni, mert ilyen a politikai akarat, számomra csak a kormánykoalíciót minősíti. Ennyi és nem több a nemzeti közösségekhez való segítő hozzáállása. A megígért módosított kompenzációs támogatásról egyelőre pedig ne beszéljünk, meglátjuk a végleges számok tükrében, mennyit segít majd." - fogalmaz helyzetértékelésében Kiss Beáta.

Az alelnök emlékeztet arra is, hogy egyes iskolák csőd közeli helyzetéről folyamatosan érkeznek szomorú információk. Az intézményeink döntő része kicsi. Ráadásul a középiskolákról pedig egyáltalán nem esik szó. "Pedig itt nem szüntették meg a minimális osztálylétszámokat, a megyei önkormányzatok vitatható döntésekkel szabályozzák létüket, beleértve a magán- és egyházi iskolákat is. Nem beszélve arról, hogy a középiskolák is pénzből, állami normatívából élnek".

Az alelnök úgy véli, a küszködést csupán egyértelmű, a nemzeti közösségeket pozitívan megkülönböztető intézkedés-csomaggal lehetne ellensúlyozni. "Az MKP szerint az oktatási törvénybe végre be kellene, hogy kerüljön a nemzetiségi oktatás fogalma. Ehhez kell aztán további fejezetekben és cikkelyekben taglalni annak tartalmát, irányítását és ellenőrzését, és ami nagyon fontos, egyedi finanszírozásának módját is" - zárta értékelését Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke.