Ismét elnapolták az oktatási törvény módosításáról való szavazást
POZSONY. A törvényhozás ma ismét elnapolta az oktatási törvény módosításáról való végleges döntéshozatalt. Az indítványról eredetileg már múlt héten kellett volna szavazni, a sok módosító javaslat miatt azonban azt mára halasztották. Bugár Béla, a Most-Híd elnöke ma azonban újabb halasztást kért június 30-ra, mert szerinte egyes módosító javaslatok támogatásáról még tárgyalások folynak.
A kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) módosításában egyebek mellett azt szorgalmazza: az iskola fenntartója szeptembertől olyan kompetenciát kapjon, hogy kétszer is egyet nem értését fejezhesse ki az iskolatanács által javasolt igazgatójelölt személyével kapcsolatban. Jelenleg nem vétójoggal.
A javaslat szerint a fenntartónak írásban kell megindokolnia, miért nem ért egyet az igazgatójelölt kinevezésével. Ezután új pályázatot írnak ki. Ha a fenntartó az újabb jelölttel sem ért egyet, akkor még egy lehetősége lesz: a helyi önkormányzathoz fordulhat azzal a céllal, hogy az is fejezze ki az egyet nem értését. Ahhoz, hogy az igazgatót ne nevezzék ki, szükség lesz az illetékes önkormányzati képviselők szavazatainak legalább a háromötödére. Ha ezt a polgármester vagy a megyeelnök nem szerzi meg, akkor további öt évre ki kell majd neveznie a jelöltet. Ha azonban elegendő képviselőt sikerül meggyőznie a jelölt alkalmatlanságáról, akkor a további igazgatójelöltet már nem az iskolatanács javasolja, hanem a közérdekű munka végzéséről szóló törvény alapján zajlik majd a kiválasztása.
Az oktatási törvény módosítása a pedagógusok kreditszerzésével kapcsolatban is változásokat hoz. Az oktatási tárca ugyancsak szigorítani akar a külföldi kreditszerzés módján is. A pedagógusoknak a módosítás után személyesen kellene majd részt venniük a külföldi iskolázáson, míg a jelenlegi törvény a részvétel bármilyen formáját lehetővé teszi. A módosítás egyúttal hét évre hosszabbítja meg a kreditek hatályosságát korlátozó rendelkezés érvényességét.
Az módosító javaslat értelmében a jelenlegi időpontnál (január 15-február 15.) két hónappal később, április 1-30. között zajlanának majd az alapiskolai beiratkozások. Néhány tervezett változás a diákokat is érintené. Például az érettségi vizsga nélkül végződő szakközépiskolai vagy szaktanintézeti szakra felvett fiatal a jövőben nem léphet majd át csak úgy az érettségivel végződő szakok egyikére.
A módosítás azzal is számol, hogy annak megszavazása után az osztálykönyvet elektronikus módon is lehet vezetni, valamint az oktatási tárca hozzájárulhat majd a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók erdei iskolában, nyelv- vagy sítanfolyamon, illetve tanulmányúton való részvételi költségeihez. Ezt az intézkedést a kormány a második szociális csomagja keretében már jelezte.
A Most-Híd azt szorgalmazza, hogy az oktatási minisztériumnak kötelező legyen az állami oktatási program (ŠVP), a kerettantervek és az oktatási standardok nemzeti kisebbségek anyanyelvére történő lefordítása. „Ez a pedagógiai munka megkönnyítését és az adminisztratív megterhelés jelentős mértékű könnyítését jelentené a nemzeti kisebbségek tannyelvén oktató iskolák pedagógusai számára” – indokolta a vegyespárt javaslatát Vörös Péter honatya.
Érsek Árpád szintén módosító javaslattal akar segíteni a kisebbségi iskoláknak. Míg jelenleg a pedagógiai alkalmazottaknak az egész pedagógiai dokumentációt kisebbségi és államnyelven is vezetnie kell, javaslata szerint a jövőben elég lenne a belső pedagógiai dokumentáció kisebbségi nyelven való vezetése. „A belső dokumentáció főként egy-egy konkrét iskola belső céljaira szolgál, s a kétnyelvű vezetése megnehezíti a pedagógusi munkát” – érvelt Érsek.
A javaslat szerint a fenntartónak írásban kell megindokolnia, miért nem ért egyet az igazgatójelölt kinevezésével. Ezután új pályázatot írnak ki. Ha a fenntartó az újabb jelölttel sem ért egyet, akkor még egy lehetősége lesz: a helyi önkormányzathoz fordulhat azzal a céllal, hogy az is fejezze ki az egyet nem értését. Ahhoz, hogy az igazgatót ne nevezzék ki, szükség lesz az illetékes önkormányzati képviselők szavazatainak legalább a háromötödére. Ha ezt a polgármester vagy a megyeelnök nem szerzi meg, akkor további öt évre ki kell majd neveznie a jelöltet. Ha azonban elegendő képviselőt sikerül meggyőznie a jelölt alkalmatlanságáról, akkor a további igazgatójelöltet már nem az iskolatanács javasolja, hanem a közérdekű munka végzéséről szóló törvény alapján zajlik majd a kiválasztása.
Az oktatási törvény módosítása a pedagógusok kreditszerzésével kapcsolatban is változásokat hoz. Az oktatási tárca ugyancsak szigorítani akar a külföldi kreditszerzés módján is. A pedagógusoknak a módosítás után személyesen kellene majd részt venniük a külföldi iskolázáson, míg a jelenlegi törvény a részvétel bármilyen formáját lehetővé teszi. A módosítás egyúttal hét évre hosszabbítja meg a kreditek hatályosságát korlátozó rendelkezés érvényességét.
Az módosító javaslat értelmében a jelenlegi időpontnál (január 15-február 15.) két hónappal később, április 1-30. között zajlanának majd az alapiskolai beiratkozások. Néhány tervezett változás a diákokat is érintené. Például az érettségi vizsga nélkül végződő szakközépiskolai vagy szaktanintézeti szakra felvett fiatal a jövőben nem léphet majd át csak úgy az érettségivel végződő szakok egyikére.
A módosítás azzal is számol, hogy annak megszavazása után az osztálykönyvet elektronikus módon is lehet vezetni, valamint az oktatási tárca hozzájárulhat majd a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók erdei iskolában, nyelv- vagy sítanfolyamon, illetve tanulmányúton való részvételi költségeihez. Ezt az intézkedést a kormány a második szociális csomagja keretében már jelezte.
A Most-Híd azt szorgalmazza, hogy az oktatási minisztériumnak kötelező legyen az állami oktatási program (ŠVP), a kerettantervek és az oktatási standardok nemzeti kisebbségek anyanyelvére történő lefordítása. „Ez a pedagógiai munka megkönnyítését és az adminisztratív megterhelés jelentős mértékű könnyítését jelentené a nemzeti kisebbségek tannyelvén oktató iskolák pedagógusai számára” – indokolta a vegyespárt javaslatát Vörös Péter honatya.
Érsek Árpád szintén módosító javaslattal akar segíteni a kisebbségi iskoláknak. Míg jelenleg a pedagógiai alkalmazottaknak az egész pedagógiai dokumentációt kisebbségi és államnyelven is vezetnie kell, javaslata szerint a jövőben elég lenne a belső pedagógiai dokumentáció kisebbségi nyelven való vezetése. „A belső dokumentáció főként egy-egy konkrét iskola belső céljaira szolgál, s a kétnyelvű vezetése megnehezíti a pedagógusi munkát” – érvelt Érsek.
Forrás
TASR
