2016. szeptember 24., 17:09

Intézményesített össztársadalmi magyar-magyar párbeszédet kezdeményez az MKP

NASZVAD. A Magyar Közösség Pártja új vezetése röviddel júniusi megválasztása után célul tűzte ki a magyar-magyar párbeszéd megindítását. A terv most konkrét formát is öltött. A párt Országos Tanácsa ma Naszvadon megtartott ülésén döntött, hogy kezdeményezi a Magyar Érdekképviseleti és Egyeztető Tanács összehívását, mely a közösségen belüli magyar-magyar párbeszéd intézményeként az együttgondolkodás fóruma kíván lenni. „A célunk, hogy együttgondolkodással jövőképet adjunk a magyar közösségnek” – indokolta a döntést Menyhárt József, a párt elnöke.
201609241644070.mkp01.jpg
Galéria
+5 kép a galériában

„Az elmúlt évtizedekben riasztó méreteket öltött a magyarság fogyása, 110 ezerrel csökkent a lélekszámunk, égető szükség van tehát arra, hogy beszéljünk a közösségen belül a megmaradás lehetőségeiről” – fogalmazott az Országos Tanács ülése után a döntést ismertetve a párt elnöke, Menyhárt József, aki szerint nem csupán „párt-beszédre” van szükség, ennél sokkal szélesebb körben kell megvitatni a felvidéki magyarságot érintő kérdéseket, mégpedig az országos jelentőségű és szervezettségű intézmények részvételével.

A Magyar Érdekképviseleti és Egyeztető Tanács összehívására az országos tanácstól az MKP elnöksége kapott felhatalmazást, s az elképzelések szerint még az ősszel megtartanák az első fordulóját a találkozónak. Ez tehát csak a kezdet lenne, hiszen az az elképzelés, hogy a találkozók folyamatosan, több témát megvizsgálva zajlanának. Első körben a legfontosabb, a gazdaságot, az oktatásügyet és a kultúrát érintő kérdések kerülnének terítékre.

Az egyeztetés meglehetősen széles körben folyna, hiszen Õry Péter, az Országos Tanács elnökének tájékoztatása szerint a tanácskozásra meghívást kapnak az országos szervezettségű intézmények, civil és szakmai szervezetek vezetői, a kormány magyar tagjai, a parlament magyar képviselői – pártoktól függetlenül, a megyei képviselők, a jelentősebb magyar többségű városok polgármesterei, s az egyház képviselői.

„A fogyás akkora mértékű a magyar közösségen belül, hogy meg kell kezdeni az együttgondolkodást” – fogalmazott Õry Péter, hozzátéve, ilyen jellegű kezdeményezés eddig nem volt, az intézményesített forma a párbeszédnek egy új keretet adhat.

A párt elnöke is azt hangsúlyozta, az MKP felé folyamatosan érkezik a civilek és a választók részéről is az a kívánalom, hogy a magyar közösség ügyeiről beszélni kell, s keresni kell a jobbításnak a lehetőségeit. „Ez a párbeszéd egy új korszak kezdetét jelenti. A felvidéki magyarság fokozatosan veszíti el életterét, a közösség egyre inkább hitehagyott, jövőképet kell számára nyújtani” – fogalmazott a pártelnök, aki szerint szakmaiság tekintetében nem áll rosszul közösségünk, a gondokat azonban számba kell venni, meg kell fogalmazni az elképzeléseket - egy-egy terület neves szakértőit is bevonva a munkába –, s szakmai elképzelések mellé oda kell rendelni a politikát is. Az első tanácskozás időpontjáról és a meghívottakról később tájékoztat a párt.

Az Országos Tanács értékelte a párt júniusi kongresszusa óta eltelt időszakot is, a legfontosabb társadalmi és politikai kérdésekben nyilatkozatában állást is foglalt. Menyhárt József megválasztása után feladataként határozta meg, hogy végiglátogatja a járási szervezeteket. Mint mondta, a megválasztása óta eltel 105 napban a legtöbb járásban már járt, az a tapasztalata, hogy a szervezetek működőképesek, van azonban ahol megújulásra is szükség van.

Az Országos Tanács megválasztotta az MKP új pártigazgatóját is Kocur László személyében, aki nyárig újságíróként tevékenykedett. Mint az elnök fogalmazott, kommunikációs tapasztalataira építhet tehát a párt a jövőben.

201609241644070.mkp01.jpg
Galéria
+5 kép a galériában
Megosztás