Žiga: mi meg akarjuk védeni a vizet

Peter Žiga hangsúlyozta: amennyiben ma valaki úgy dönt, hogy külföldre exportálna vizet, megteheti. Ezt a folyamatot szeretnék szabályozni az indítvánnyal – fűzte hozzá.

„Az új jogszabály ugyanúgy szavatolná a vízellátást, mint ahogy az eddig volt. Ha ma valaki azzal fordul a járási hivatalhoz, hogy vizet szeretne kitermelni, néhány formális feltétel teljesítése mellett engedélyt kap rá, s annak adja el a vizet – akár külföldre is –, akinek akarja“ – magyarázta Žiga. Ha a felvásárló engedélye meghatározott helyhez kötött, ennek ellenére külföldön értékesíti a vizet, a jelenlegi törvények szerint szabálysértést követ el, ám Szlovákia a vizet addigra elveszíti.

A tárcavezető egyúttal elutasította az ellenzék bírálatát, miszerint a törvénymódosítással a víz privatizációját szeretnék elérni. „Az alkotmány kimondja, hogy a természeti erőforrások a Szlovák Köztársaság tulajdonát képezik, s ezzel tökéletesen egyetértek. A vizet óvnunk kell, s elegendőnek kell lennie belőle“ – hangsúlyozta hozzátéve: az indítvány célja a szabályozás, a víz védelme, nem pedig az azzal való üzletelés.

A miniszter megjegyezte, hogy a privatizáció már 2002-ben megtörtént, amikor a kormány jóváhagyta, hogy a vízforrások a városok és községek hatáskörébe kerüljenek és úgynevezett vízügyi társaságok jöjjenek létre, melyek üzemeiket nem egy esetben külföldi üzemeltetőknek adták bérbe.

A tervezett törvénymódosítás igen heves vitát váltott ki a parlamentben. Martin Chren független képviselő az Alkotmánybíróságon támadta meg az indítványt. Beadványát 33 ellenzéki honatya látta el kézjegyével. Simon Zsolt, a Most-Híd képviselője rámutatott: dráguláshoz vezethet az intézkedés. Azzal például, hogy díjat vezetnek be az öntözővízért, megnő az élelmiszerek, különösképpen a gyümölcs és a zöldség, ára – fejtette ki. Simon szerint a polgárok ezek után a hazai ásványvízért is többet fognak fizetni. Hozzátette, hogy drágulni fog a gyógyfürdői ellátás ára is, ahol szintén nagy szerep jut az ásványvizek felhasználásának.

Az ellenzék és civil szervezetek felszólították a minisztert, vonja vissza a törvénymódosítást. Véleményük szerint az állami jogszabályok segítségével kívánja törvényesíteni a víz exportját, mely során állítólag csupán a kiválasztottak egy szűk csoportja gazdagodna meg.