Žiga: azonosíthatóak lesznek a fémtolvajok
„Működőképes egészek kerülnek szétszerelésre, csupán azért, hogy valaki pár centet keressen a felvásárló-helyeken“ – fejtette ki véleményét a Teraz.sk internetes hírportál TABLET.TV című vitaműsorának vendégeként Peter Žiga környezetvédelmi miniszter az intézkedésről szólva, amely alapján a leadott fémekért járó összeget az illető számlájára küldik majd, vagy postai utalvány révén lesz átvehető.
Eredetileg még egy olyan forgatókönyv is felmerült, hogy teljességgel betiltanák a fémhulladék természetes személyektől történő felvásárlását, a városok és a falvak azonban azzal érveltek ellene, hogy így a büntetlen előéletű személyektől is megvonnák a fémhulladék leadásának lehetőségét, míg az ipar képviselői szerint a teljes tiltás meglehetősen bonyolulttá tenné a szállítók és a vevők közti kereskedelmi kapcsolatokat. „Arra kértek minket, hogy iktassunk be egy átmeneti időszakot, amikor is szigorítunk a feltételeken, hogy a lehető legjelentősebb mértékben vegyük elejét a fémfelvásárlással összefüggésben elkövetett bűncselekményeknek” – mondta Žiga.
A miniszter elmondása szerint az emberek megkapják pénzüket, azonban beazonosításuk sokkal egyszerűbbé válik. „Pontosan tudjuk majd, ki kapta készhez az összeget. Abban az esetben, ha olyan fémhulladékot ad le a fémfelvásárló-helyen, amely bűncselekmény tárgya, akkor rendelkezni fogunk a személyi igazolványából nyert adatokkal, a számlaszámával, s adott esetben a pénzfelvétel helyével is. A vásárolt fémhulladékot 7 napon keresztül tárolni kell“ – tette hozzá a tárcavezető.
A kérdésre, hogy a romatelepek lakói is kizárólag banki utalás vagy postai utalvány révén juthatnak-e majd hozzá pénzükhöz, a miniszter igennel válaszolt. „Ha a szociális segélyekért képesek sorba állni a postán, akkor ez is menni fog“ – jegyezte meg Žiga, hozzáfűzve, hogy Csehországban is hasonló intézkedéshez folyamodtak, amely révén sikerült jelentősen visszaszorítaniuk a fémfelvásárlással kapcsolatos bűncselekményeket.
Az új hulladéktörvény egyben az illegális lerakóhelyek létesítését megelőzni, illetve a már meglévők felszámolását elősegíteni hivatott jogszabály. „A leghatékonyabban a városok és falvak képesek fellépni az illegális lerakóhelyekkel szemben. A meglévők felszámolására az Újrahasznosítási alapból meríthetünk, amely az új törvény értelmében a jövő évben megszüntetésre kerül “ – mutatott rá Peter Žiga.
„Tízmillió eurót bocsátottunk a városok és falvak rendelkezésére, hogy egy történelmi »zöld vonalat« húzhassanak meg a fekete lerakóhelyek érája után. Azon leszünk, hogy további pénzügyi forrásokat biztosítsunk. A polgármesterek és a rendőrség is jelentősebb jogkörökkel bír majd az illegális lerakóhelyek létesítőivel szemben folytatandó eljárások során“ – jegyezte meg a tárcavezető.
Már folyamatban van a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) és a Szlovák Paradicsom (Slovenský raj) zónásítása, ahol a miniszter szerint megvan a lehetőség arra, hogy a műveletet a tervezettnél korábban végrehajtsák. „A Szlovák Paradicsom helyzete azért is fest reménykeltően, mert kevesebb tulajdonossal állunk szemben“ – magyarázta. „Sikerült forrásokat találnunk a Szlovák Paradicsom legjelentősebb területeinek felvásárlására. Megvettük a Tamásfalvi-kilátót (Tomášovský výh¾ad), illetve 80 hektárnyit a kilátót övező erdőterületből“ – tette hozzá Žiga.
A miniszter a rendkívül forró nyárral összefüggésben álló klímaváltozást érintő kérdésekre is reagált. „Komoly vita folyik az új Kiotói egyezmény, valamint a hozzá csatlakozó országok kapcsán. Nincs értelme annak, hogy az Európai Unió egyoldalú lépést tegyen, ha a világ károsanyag-kibocsátásában talán 10-13 százalékáért felelős. A legnagyobb kibocsátók közé az Egyesült Államok és Kína tartoznak“ – mutatott rá a tárcavezető, hozzáfűzvén, hogy az év végén Párizsban nagyméretű klímakonferencia esedékes, amelynek elsődleges célkitűzése meghatározni, milyen irányt vegyenek ebben a kérdésben.
Elmondása szerint Szlovákia 1990 óta 41 százalékkal csökkentette károsanyag-kibocsátását, s tette mindezt még annak ellenére is, hogy a közlekedés révén keletkező, az üvegházhatást növelő gázok mennyisége növekedett. „Módosult a gyártóipar karaktere. A nehézvegyipar és acéliparról autóipara és elektrotechnikai iparra váltottunk. A vegyipar ugyan továbbra is fennálló iparág, de már nem olyan mértékben szennyező, mint korábban a 90-es években. Jelentősen növeltük épületeink energetikai hatékonyságát“ – mondta Žiga, aki szerint Szlovákia tovább lépdel ezen az úton, miközben a vízvédelmi kérdéskörre is jelentős figyelmet fordít.
Legjelentősebb lépéseinek az aktuális hivatali időszakban a hulladéktörvényt, a vízkivitel tiltásának alkotmányba foglalását, a környezetvédelmi törvényt érintő módosításokat és a radioaktív anyagok bányászásának megtiltását tartja, aminek ellenkezőjére csak akkor nyílik lehetőség, ha azt az érintett lakosság népszavazás keretében támogatja. „Jelen pillanatban azon dolgozunk, hogy a korábbi programozási időszak uniós forráspénzeit kimerítsük és beindítsuk az új operatív programot“ – zárta gondolatait Žiga.
