Idén már több mint tízezren lépték át a magyar határt

Tavaly ugyanebben az időszakban 37 329 illegális bevándorlót regisztráltak.   

A korábbi években ugyanakkor sokkal alacsonyabb volt ez a szám, 2014-ben például 4299 határsértőt vettek nyilvántartásba.

Fél évig maradhat az ellenőrzés az osztrák-magyar határon

További legfeljebb hat hónapig fenntarthatják a határellenőrzést az osztrák hatóságok az osztrák-magyar és az osztrák-szlovén határon - derül ki az Európai Bizottság által szerdán Brüsszelben elfogadott javaslatból. A tényleges döntést a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak kell majd meghoznia.   

A bizottság indoklása szerint azzal indokolható a schengeni övezet határain a belső ellenőrzés ideiglenes fenntartása, hogy Görögország továbbra sem orvosolt maradéktalanul minden hiányosságot az övezet külső határainak védelmében.   

Ausztria mellett a német-osztrák és a dán-német határon is további maximum félévig fennmaradhat a határellenőrzés, akárcsak egyes dán, német és svéd kikötőkben, valamint a Dániát Svédországgal összekötő Öresund-hídon.

Kormányszóvivő: védelemre nem szoruló migránsok ne tehessék be a lábukat Európába

A kormány célja, hogy senki ne lépjen illegálisan Európába; olyan migránsok, akik nem szorulnak valóban védelemre, ne tehessék be a lábukat a kontinensre - jelentette ki a kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában. Kovács Zoltán azt mondta, hogy ezért javasolták a schengeni rendszer reformját, a Schengen 2.0-t, amellyel "egyre többen értenek egyet".

A kormányszóvivő közölte: ma Európában ott húzódik a valódi választóvonal a tagállamok között, hogy betartják-e a közös határvédelmi szabályokat, vagy sem. Úgy fogalmazott, hogy ez "a szolidaritás mértékegysége".

A kormány olyan Európát szeretne, amelyben erős tagállamok hoznak döntéseket az őket érintő alapvető kérdésekben, például abban, hogy a lakosság kivel akar együtt élni a következő évtizedekben, évszázadokban. Ezért soha nem volt még aktuálisabb egy népszavazás a kötelező betelepítési kvótáról, amelynek eredményét elképzelhetetlen, hogy figyelmen kívül hagyja az unió - mondta.

Kovács Zoltán szerint bár most nem látványos Magyarországon az illegális bevándorlás, csupán "hamis biztonságtudatuk" van az embereknek, a migrációs "áradat" ugyanis továbbra is folyik Európa felé. Megjegyezte: más országok - például az Egyesült Államok vagy Ausztrália - "tudtak gondoskodni a saját biztonságukról", törvényes és ellenőrzött keretek között tartják a bevándorlást.

Kovács Zoltán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán "hajmeresztőnek" nevezte a Financial Times keddi értesülését, amely szerint az Európai Bizottság reformterveinek értelmében migránsonként 250 ezer eurós (majdnem 80 millió forintos), bírságjellegű "díjat" fizetnének azok az uniós tagállamok, amelyek nem akarnak befogadni más tagországokból áttelepített menekülteket. A kormányszóvivő úgy fogalmazott, hogy ezzel "zsarolnák" a tagállamokat.