Idén is elűzték a telet Helembán

Farsangi, vagy ahogy a helyiek hívják, maskarás felvonulással űzik el a telet a farsang utolsó hétvégéjén Helembán. Ma már nemcsak a falubeliek öltöznek be régi rongyokba, álarcokba, de szép számmal érkeznek távolabbi településekről is, hogy részesei lehessenek egy élő néphagyománynak, s együtt temethessék a telet jelképező szalmabábut, farsang Tóbiást. Végigviszik a falun, önfeledt táncolás, tűzugrás és szórakozás közepette érkeznek meg a maskarák az Ipolyhoz, ahol meggyújtják a bábut és vízbe dobják.

Az önfeledt tavaszvárás egyik fontos mozzanata a tűzugrás, ami a megtisztulást jelképezi. A falu öt pontján a maskarák meggyújtanak egy-egy szalmakupacot, ezt körbetáncolják, átugrálják, és nem félnek attól, hogy a lobogó tűztől meggyulladnak a rajtuk lógó szoknyák, rongyok. Mára a koledálás, adománygyűjtés elmaradt, a múlt század elején viszont a felvonulás során összegyűjtött tojásból, szalonnából és kolbászból készült el a farsangi lakoma.

Németh Péter Mikola a Hetedhét Ipolyon innen és túl... című írásában a helembai és ipolydamásdi farsangi szokásokról ír. A két szemközti település mindig is együtt ünnepelte a tavaszvárást, egykor a hídon keltek át, majd csónakkal, de volt, hogy a befagyott jégen. Egyik évben a helembaiak, a következő évben az ipolydamásdiak látták vendégül az ünneplőket. Ma már csak kerülővel, a Letkést Szalkával összekötő Ipoly-hídon jöhetnek át a farsangolók.

Németh Péter Mikola úgy véli, a helembai farsangi felvonulás egyszer az európai kultúra része lesz, de ez az itt élő embereken is múlik. „Én ma is úgy látom, hogy a határokat lebontani nem egyszerű dolog. A határok az emberek fejében meg lelkében vannak, és egy ilyen rendezvény jó alkalom arra, hogy az emberi kapcsolatokat újraépítsük. Sokkal fontosabbnak tartom ezt, mint bármilyen gazdasági kapcsolatot. Isten adja, hogy itt is felépüljön a híd” – mondta.

Farsang Tóbiás meggyújtásával és vízbe dobásával idén is elűzték Helembán a telet, s várják a tavaszt, a rügyfakadást. S ahogy az égő bábu sodródik a vízben a Duna felé, úgy viszi hírét, hogy az Ipoly-mentén még él a farsangtemetés hagyománya, amely összeköti a folyó két partján élő magyarságot.

(A témáról összeállítást láthatnak majd a Felvidéki Híradóban.)