Hulladéktörvény – Peter Žiga Brüsszelben véleményeztetné a törvényjavaslatot

Žiga hétfőn jelentette be, hogy leállítja a törvényalkotási folyamatot, s javaslatát európai szintű véleményeztetésnek veti alá. Moòok felhívja a figyelmet arra, hogy a jogszabályt még azelőtt felülvizsgálják, hogy a törvényhozásba kerülne. Meggyőződése, hogy az gyökeresen meg fog változni.

„Úgy tudom, különféle lobbi-csoportok készülnek a törvényhozásba, akik igyekeznek érdekeiket érvényesíteni, s erre lesz is alkalmuk” – magyarázta a jogszabály alkotásában is részt vevő szakember.

A miniszter döntésével, hogy leállítja a törvényalkotási folyamatot, egyetért, de teljesen más okból. A problémát abban látja, hogy a tárcaközi egyeztetés folyamán a jogszabály a megengedettnél többet változott. Azt javasolja Žigának, utalja vissza a törvényt a munkacsoportok hatáskörébe és próbálja meg a szakmának is jobban megmagyarázni.

Moòok szerint több olyan módosítás került a javaslatba, melyek lényegesen gyengítik a jogszabályt – magyarázta. Míg Žiga eredeti javaslata kötelezte a községeket gyűjtőudvarok kiépítésére, a jelenlegi csupán javasolja.

A további példa Moòok szerint: a községek, amelyekkel együtt dolgoztak, arra kérték őket, foglalják bele a rendeletbe, hogy a teljes hulladékgazdálkodási rendszert a helyi illetékekből finanszírozzák. „A városok és falvak társulása lobbit indított, hogy a javaslatot töröljék” – magyarázta.

Žiga akkor függesztette fel a törvényalkotási folyamatot, miután nem sikerült az összes ellentmondást kiküszöbölnie, s egyre több lett a bírálat. Ezek főként a gyártókat érintő, újra bevezetett gyártói felelősség kiterjesztése ellen irányultak. Az új javaslat szerint az Újrahasznosítási Alap (Reciklaèný fond) megszűnne, s a gyártó és az importőr a forgalomba hozástól a megszűnésig felelős lenne a termékért.

A szemét osztályozásáért a községek számára fizetniük kellene. Simon Zsolt ellenzéki képviselő, a Most-Híd alelnöke azzal vádolta a minisztert, hogy a pénzügyi csoportoknak kedvez. Attól fél, hogy monopóliumok alakulnak ki. Branislav Moòok szerint ez a veszély nem fenyeget, ám megjegyzi, a „hulladék üzlet”.

”Hulladék mindig lesz és valaki mindig keres majd rajta. Bármilyen más hulladékgazdálkodási rendszer és a hulladék raktározása az életkörnyezet szempontjából érték, s a minisztérium számára ez kell, hogy a fő szempont legyen” – magyarázta.

Simon attól is tart, hogy a gyártókat és az importőröket képviselő szervezeteket a törvény nem kötelezi majd a községek szelektált szemétgyűjtéssel kapcsolatos teljes költségének, hanem csak az úgynevezett elszámolható költségeknek a megtérítésére, ami végeredményben a lakosság által fizetendő hulladékdíjak növekedéséhez vezet.

„Nem félek attól, hogy a községek finanszírozása csökkenne, s attól sem, hogy az embereknek többet kell majd fizetniük” – reagált Moòok. Erre csak a nagyon alacsony illetékekkel rendelkező községek esetében kerülhet sor. „Ma vannak olyan községek, ahol az illeték öt euró, s ezért az összegért lehetetlen megoldani a hulladékgazdálkodást” – magyarázta. "Az új törvény szerint a községek spórolhatnak is, és a szelektív hulladékgyűjtésnek köszönhetően csökkenhet a szemétdíj” – tette hozzá.