Hrnko szigorítana a kormányfő elleni bizalmatlansági indítványokon

„Németországban a Weimari Köztársasággal kapcsolatos tapasztalatok után, amikor a kancellár leváltása szinte futószalagon történt, bevezették az ún. konstruktív bizalmatlansági indítványt. Tehát a kancellárral szembeni bizalmatlansággal csak akkor lehet foglalkozni, ha a parlamentben megvan a konstruktív többség, amely már az adott pillanatban képes új kormányt alakítani. Ha pedig a kancellárt menesztik, akkor egyúttal új kancellárt neveznek ki az adott többségből, amit az új kabinet állít össze” – magyarázta Hrnko.

Hasonló modellt előbb vagy utóbb Szlovákiában is elképzelhetőnek tart. „Anélkül belefogni a kormányfő leváltásába, hogy a parlamentben legalább minimális esély lenne az új kormány megalakulására, értelmetlen dolog és káros elem az alkotmányos rendszerben” – vélekedett Hrnko. Hozzáfűzte: az adott probléma kapcsán még tanácskozniuk kellene az alkotmányjogászoknak. Egyúttal azt is elmondta, hogy a koalíciós tárgyalások során még nem került szóba egy efféle módosítás.

Destruktív elem

Richard Sulík, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke – aki évekig Németországban élt –, erre úgy reagált, hogy Hrnko javaslatát érdemes lenne megvitatni. Azzal azonban elutasította, hogy az ellenzék kísérletei a kormányfő leváltására a jelenlegi szabályok értelmében bomlasztó elem lenne.

„Ez az ellenzék lehetőségeinek egyike arra, hogy a kormányfőt a parlament elé hívja, s olyan dolgokkal foglalkozzon, amelyeket fontosnak tart. Ha a kormány nem lopott volna, akkor nem menesztenénk. Ezt nem ok nélkül tesszük, léteznek indokok. Egy tisztességes országban az ilyen kormányfő távozna. Értem, hogy ez nem tetszik Hrnko úrnak, de akkor ne üljön egy ilyen koalícióban” – jegyezte meg Sulík.

Róbert Madej (Smer-SD), a parlament alkotmányjogi bizottságának elnöke Hrnkóhoz hasonlóan azt gondolja, hogy az ellenzék a kormányfő menesztését szolgáló intézményt inkább csak a magamutogatásra használja fel. „Ahogy az utolsó rendkívüli ülés során is kiderült, ezek a leváltásra vonatkozó okok egyáltalán  nem a kormányfő személyére vonatkoznak, semmi közük sincs a kormányzáshoz mint olyanhoz. Ezek csak marketingeszközök” – vélekedett.

Nehéz a megvalósítás a jelenlegi viszonyok között

Madej szavai szerint tudatosítani kell azt, hogy az ilyen módosításhoz alkotmányos többségre van szükség. „Azt magának az ellenzéknek is támogatnia kellene. Jó a gondolat, de a jelenlegi politikai helyzetben kételyeim támadtak a megvalósításával kapcsolatban” – fűzte hozzá.

A jelenlegi szabályok szerint a kormányfő vagy más kormánytag menesztését célzó rendkívüli parlamenti ülés összehívásához legalább 30 képviselői aláírásra van szükség. Ezt követően a házelnöknek hét napon belül össze kell hívnia a rendkívüli ülést. Ha a törvényhozó testület bizalmatlanságát fejezné ki a kormányfővel szemben, akkor automatikusan bukik az egész kabinetje.