2016. március 5., 11:24

Hrabko: valójában sosem törölték el a kvótákat

POZSONY. Angela Merkel német kancellár kijelentései, amelyek szerint egy olyan mechanizmus megalkotása a cél, amely alapján majd elosztásra kerülnek a Görögországba és más európai államokba érkező menekültek, a kötelező kvóták témakörének a politikai viták középpontjába való visszatérését jelenti – mondta Juraj Hrabko publicista a Teraz.sk internetes hírportál TABLET.TV című műsorában.
201603051014380.JH_1-2.jpg

„Igen, bizonyos tekintetben visszatérnek. Másként nem nagyon oldható meg a helyzet, ha közben segíteni kívánunk a háború övezetekből érkező menekülteknek“ – jelentette ki Juraj Hrabko.

Angela Merkel német kancellár kijelentésén túl Hrabko az Adrian Edwards, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNCHR) szóvivője által elmondottakat is véleményezte, aki szerint az eredeti európai relokációs – magyarán elosztási – tervet kellene beteljesíteni. Azt még tavaly szeptemberben szavazta meg Szlovákia és Magyarország tiltakozása ellenére az európai uniós (EU) belügyminiszterek tanácsa. A terv 160 ezer migráns elosztásáról szólt.

„Az, hogy keresetet nyújtottunk be az ellen tiltakozva, ahogy a tanács döntött, még nem jelenti azt, hogy döntésük ránk ne vonatkozna. Az ugyanis mindenkire vonatkozik. Ha ugye a parlament olyan törvényt fogad el, ami Önnek nem tetszik, attól még kénytelen tiszteletben tartani“ – mutatott rá Hrabko.

A tervezett 160 ezer személy közül azonban egyelőre csupán néhány százat sikerült áthelyezni. „A tény, hogy a kvóták alkalmazását sikertelenség övezi, az azt megszavazó belügyminiszterek felé közvetített bizalmatlanság jele. Mert a miniszterek tanácsa önmagában nem képes a kvótákat végrehajtani, azt a tagországoknak kell megtenniük“ – jegyezte meg Hrabko. „Amikor a miniszterek tanácsa döntést hoz, majd népiesen szólva, mindenki tesz rá, akkor bár döntésük továbbra is érvényes, ám a helyzet továbbra sem oldódik meg“ – mutatott rá a publicista.

Az Európai Bizottság javaslata értelmében olyan új uniós pénzügyi eszközt hoznának létre, amelynek keretében a következő három évben 700 millió euróval segítenék a migrációs válság sújtotta tagállamokat. Hrabko szerint ez az összeg nem kell, hogy feltétlenül Görögországnál landoljon. „Az sem zárható ki, hogy ha Görögország nem lesz képes feltartóztatni a menekülteket, akkor tovább áramlanak majd, s Görögország csak egyfajta szállító ország lesz és más határokon, más államokban keletkeznek majd problémák“ – mondta Juraj Hrabko. „Ha ténylegesen is rendelkezésre áll az a bizonyos összeg, akkor is ad hoc megoldások következnek majd. Egyszerűen azért, mert bár megszavazták az összeget, egyelőre még nem került az asztalra“ – zárta gondolatait a publicista.

Megosztás