Hrabko: Kaliòáknak nincs joga megítélni, magánjellegű-e az államfő útja

„Ha az államfő Poprádon úgy határoz, hogy hajnali ötkor kötelezettségeinél fogva haladéktalanul Pozsonyban kell lennie, mely kötelezettségeket illetően senkinek sem tartozik magyarázattal, egyszerűen csak bejelenti a hivatalvezetőjének, majd az a közjogi méltóságok védelméért felelős hivatalnak. Ezt követően pedig nekik kell eldönteniük, hogy repülővel, gépkocsival vagy rollerrel tegye meg az utat“ – fejtette ki Juraj Hrabko publicista Robert Kaliòák belügyminiszter a tárca repülőgépeinek kihasználtságával kapcsolatos jelentésének margójára.

„Kérdéses, hogy korrekt-e Kaliòák úr jelentése, miközben nem a közölt számokat vonom kétségbe. Kaliòák úr egyáltalán nem kompetens annak megítélésében, hogy a köztársasági elnök hol és mit csinál, legyen szó akár magánjellegű, akár hivatalos tevékenységről“ – reagált Hrabko, akit az államelnök repülőútjainak magas száma sem lep meg. „Az államfőre nem olyan kötelezettségek hárulnak, mint a kormányfőre vagy a házelnökre. Nem hasonlítható össze“ – hívta rá fel a figyelmet Hrabko.

A publicista meglepőnek nevezte, hogy Nemky képviselő Kaliòák jelentésének ismertetésére tett javaslata az ellenzék egy részének támogatását is elnyerte, illetve a jelentés kapcsán lezajlott vita színvonala is. „Az államfőnek nincs szüksége arra, hogy ellenzéki honatyák keljenek a védelmére“ – mondta Hrabko.

Az elnököt a honatyák részéről ért bírálat, valamint az összeférhetetlenségi bizonyság azon kezdeményezésének margójára, hogy a bizottságon belül kerüljön elbírálásra az államfő lengyelországi útja, Hrabko megjegyezte,mindez intézmények közötti harcról árulkodik, amely már nem nevezhető hidegháborúnak.

„A képviselők nem »grillezhetik« az államfőt, nem állítathatják őt a bizottság vagy a plénum elé. Népszavazást kezdeményezhetnek a visszahívására. Ha sikeres lesz, Kiska Poprádra költözik, ha nem, akkor feloszlatják a parlamentet“ – szögezte le a publicista.

Brexit

Hrabko a műsorban a brexitet, illetve a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének London általi aktiválását is érintette, amivel Nagy-Britannia kilép az Európai unió kötelékéből. „Az egyedüli jó dolog az egészben, hogy a brit parlament tiszteletben tartotta a népakaratot. Erről pedig nem szabad megfeledkezni. Ha nem lett volna referendum, ma nem vagyunk ebben a helyzetben“ – mondta.

„Ami a tárgyalásokat illeti, ma még senki sem terítette ki lapjait, sem Nagy-Britannia, sem az Európai Unió. Megkezdődik a jövőért folytatott nagy játszma. Talán meg leszünk lepődve, milyen sokáig tart majd. Nagyon óvatos lennék a miként kerül majd lefolytatásra és meddig tart-féle elemzésekkel“ – jegyezte meg Hrabko

Bár a március 25-i Római Nyilatkozat többsebességes Európáról beszél, szerinte mindez nem azt jelenti, hogy a többi forgatókönyvet ezennel kukába dobták volna. „Sem alábecsülni, sem túlértékelni nem szabad a nyilatkozat jelentőségét. A már asztalon heverő Fehér könyv fontosabb. De még ez sem tekinthető lezártnak. Még mindig különféle forgatókönyvek kombinációja lehetséges, s még mindig napvilágot láthat egy újabb javaslat“ – mutatott rá a publicista.

„Az, ami a nyilatkozatot és a Fehér könyvben szereplő egyik forgatókönyvet is alátámasztja, inkább a négy erős állam, Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország a többsebességes Európát támogató kijelentése. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez helyes lenne“ – hangsúlyozta Hrabko. „Arról van szó, hogy képes lesz-e a brexit összekovácsolni és egyesíteni az európai huszonheteket, vagy még jobban szétforgácsolja őket“ – fűzte hozzá.

Amnesztiák

A Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának (ÚS SR) a meèiari amnesztiák eltörlésének kérdésében betöltendő döntő szerepéről szólva a publicista megjegyezte, végső soron így is, úgy is a taláros testület előtt végezte volna az ügy, még ha a plénum a Ján Budaj, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO) képviselője által szorgalmazott javaslatra bólintott is volna rá.

„Véleményem szerint csak idő kérdése, mikor jut az Alkotmánybíróság arra az elhatározásra, hogy megítélheti az alkotmánytörvények az alkotmánnyal való összhangját, kivéve azokét, amelyek közvetlenül módosítják vagy amelyekre hivatkozik. A cseh alkotmánybíróság a közelmúltban már meghozott egy ilyen döntést. Szerintem bizonyosan nem úgy működne a dolog, hogy elfogadunk egy alkotmánytörvényt és ezzel kisakkozzuk az Alkotmánybíróságot“ – mondta Hrabko.

Az ellenzék a bíróság döntésének pártatlanságával kapcsolatos félelmeit érintve Hrabko kijelentette, hogy a bírák egyike korábban a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - Néppárt (¼S-HZDS), míg egy másik a Demokratikus Baloldal (SD¼) sorait erősítette. „A bírák elfogultságát azonban nem a parlament, hanem az Alkotmánybíróság ítéli majd meg“ – figyelmeztetett.

A kérdést, hogy összeegyeztethető-e a demokratikus jogállam alapelveivel egy, a parlament által elfogadni szándékozott, az amnesztiák eltörlését célzó határozat, Hrabko szerint valóban negatívan bírálhatja el az Alkotmánybíróság. „Én úgy látom, hogy nincs vele összhangban. Természetesen tiszteletben tartom majd az Alkotmánybíróság határozatát, de fennáll annak kockázata, hogy az Alkotmánybíróság is azt mondja majd, hogy a határozat nincs összhangban egy demokratikus jogállam alapelveivel“ – mutatott rá Hrabko.

„A parlament megnyitja »Meèiar szelencéjét«. Ez nem végződhet jól. Nagyon kíváncsi vagyok az Alkotmánybíróság érveire, ha úgy határoz majd, hogy a parlament az amnesztiákat eltörlő határozata összhangban van egy demokratikus jogállammal. Olyan röhögésbe törnek majd ki a világ alkotmánybírái, hogy a hasukat fogják. Ez egyszerűen nem lehetséges“ – vélte Hrabko. Hozzátette, ha elfogadjuk, hogy az alkotmányozók mindent megtehetnek, akkor valóban bármit beírhatnak az alkotmányba. „A következmények kérdésesek“ – mondta.

Matoviè mandátuma

Hrabko a parlament összeférhetetlenségi bizottságának azon döntését is véleményezte, amelyben képviselői mandátumától megfosztani javasolta a törvényhozásnak Igor Matovièot, az O¼aNO vezetőjét, miután az kétszer is elmulasztotta felfüggeszteni vállalkozói tevékenységét. „Nem merem megítélni, hogy a bizottság jól döntött-e, de elfogadom, hogy a döntés az asztalon hever, s a plénumnak határoznia kell majd felőle, hogy elfogadja-e a javaslatát vagy sem“ – mondta Hrabko.

„Ha akad legalább 90 képviselő, aki a bizottság javaslatát támogatja, akkor Igor Matoviè nem lesz többé képviselő. Megjegyzendő, hogy nem azonnal, mert az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Ha ez pl. egy-két éven belül kimondja, hogy immár nem képviselő, akkor is felmerül a kérdés, hogy mi legyen vele a döntéshozatalig. Ugyanakkor annak kellene érvényesnek lennie, hogy Matoviè egészen az alkotmánybírósági döntés meghozataláig képviselő marad“ – mondta Hrabko.