Hrabko: jó lenne információkat kapni a Kuciak-gyilkosság ügyében folyó nyomozásról
Az mindenképpen dicséretes, ha az újságíró társadalom - szlovákiai és külföldi - a Riporterek határok nélkül szervezet nevében nyomást gyakorolnak a Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolásának vizsgálatával foglalkozó hatóságokra. De a közvélemény nyomása sajnos nem garancia arra, hogy a kivizsgálás eredményes is lesz - mondta el Juraj Hrabko publicista a tablet.tv-nek.
„Sajnos van rá esély - és az idő múlásával egyre nagyobb -, hogy sosem tudjuk meg sem a gyilkos, sem pedig a megbízó nevét” - véli Hrabko.
Az ügyészi hivatal szeptemberben óhajt tájékoztatást adni a folyamatban lévő nyomozásról, ami részben érthető, hiszen a már világos részletek nyilvánosságra hozatala segíthetné az elkövetőket. Ugyanakkor szerinte vannak olyan kérdések, amelyekre igazán válaszolhatna a nyomozó hatóság. Ilyenek például a következők: Még mindig nemzetközi csoport foglalkozik a gyilkosságokkal, vagy teljes mértékben szlovák? A legjobbak közül is a legjobbak foglalkoznak-e az üggyel; megkapnak-e minden lehetséges segítséget a minisztériumtól; van-e elég emberük a minőségi nyomozás lefolytatásához? Ezek olyan kérdések, amelyekre szívesen kapnának választ az újságírók, miközben a nyomozást sem hátráltatnák a válaszokkal.
Arra a kérdésre, hogy megbízhatónak tartja-e a nyomozókat, hogy szerinte megtesznek-e mindent az eredmény érdekében, Hrabko azt válaszolta, hogy szerinte igen. „Nem hiszem, hogy belülről gátolnák a nyomozást. Úgy gondolom, hogy a megbízókon és az elkövetőkön kívül már mindenki szeretné ismerni az igazságot” - mondta. Úgy gondolja, hogy a nyomozás kezdetén elkövetett hibák, amelyek nyilvánosságra is kerültek, nem készakarva lettek elkövetve. „Bármilyen nyomozás kezdeti szakaszában történhetnek hibák, pontatlanságok. Ezek bizonyára lassították a nyomozás menetét - lehet, hogy már többet tudnánk az esetről, ha ezek nem történtek volna meg.”
Bugár Béla korábban azt nyilatkozta a tablet.tv-nek, hogy amennyiben kiderül, hogy szlovák állami szervek tudatosan vettek részt a vietnami vállalkozó elrablásában, akkor kilépnek a kormánykoalícióból. Ha ennek az ellenkezője derül ki, akkor viszont követelni fogja az államfő, az ellenzéki politikusok és az esetről szóló híreket író újságíróktól, hogy kövessék meg a kormányt, és kérjenek hivatalosan is elnézést az ország nevének besározása miatt.
Hrabko úgy gondolja, hogy a rablásban való részvétel be nem bizonyítása esetén sem fog senki hivatalosan elnézést kérni. „Mégis mit tehet Bugár, ha nem történik meg a bocsánatkérés?” - kérdezi Hrabko. De ugyanúgy azt sem tudhatjuk, hogy hogyan reagál a Most-Híd abban az esetben, ha a tudatos részvétel nem bizonyosodik be, de kiderül, hogy az állami repülőgépet használták a rablás során.
Továbbra is úgy gondolja, hogy igenis foglalkozni kell azzal a lehetőséggel, hogy belügyminisztériumunk tudatosan vett részt az emberrablásban. Ez a lehetőség amiatt is felvetődik, mert a vietnami belügyminiszter, To Lam tavaly hivatalos látogatásra Szlovákiába utazott. Hrabko egyetért azzal, hogy az államközi látogatások kölcsönös bizalmon alapszanak, az ellenőrzések pedig inkább formálisak, mint valódiak. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy nagyon rizikós lett volna egy emberrablást elkövetni titokban. Ezt nem valószínű, hogy megkockáztatták volna - véli Hrabko.
