Hrabko és Chmelár szerint Kotleba esélyes, de mindent elbukhat

„Rejtett szavazókkal rendelkezik, s Lunter előnye nagyon kevés. A visszalépő jelölteknek, Mièevnek és Klusnak döntő szerep jut. Ésszerű indokokat kell találniuk arra, hogy miért érdemes szavazni. Minden a választói részvételen múlik. Magas részvételi arány mellett Kotlebának matematikai szempontból nincs esélye“ – fejtette ki a Juraj Hrabko publicistával a vitaműsorban vendégeskedő elemző, Eduard Chmelár.

Abban mindketten egyetértettek, a tény, hogy Andrej Kiska köztársasági elnök üdvözölte Martin Klus és Stanislav Mièev Lunter javára történő visszalépését, végeredményben inkább kontraproduktív lehet. Chmelár szerint az elnök már ma is inkább megosztja, mintsem egyesíti a társadalmat, így egyeseket elriaszthat.

„Kijelentései akár a választásokba való beavatkozásként is értékelhetőek. Nem vonom meg tőle a véleményéhez való jogát, de nem árt tisztában lenni azzal, hogy erre milyen módozat és kontextus mellett van lehetőség“ – fogalmazott Hrabko, hozzátéve, jómaga jelen helyzetben nem tagolná a pártokat demokratikusra és antidemokratikusra. „Az ¼SNS-re olyan pártként kell tekintenünk, amely alkotmányos és törvényi keretek között működik, ugyanis jelenleg még senki sem tiltotta be“ – figyelmeztetett a publicista. Chmelárral abban egyetért, hogy a választói részvétel bizonyosan meghatározó tényezője lesz a választásoknak, ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy mely párt lesz majd képes a választókat mozgósítani. „Arról szólnak majd a választások, hogy kinek van több „tartós” szavazója, akik reálisan is a szavazóurnák elébe járulnak. Erre fizetett rá 4 éve Besztercebánya megyében az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD). Egy pillantást vetve arra, hogy kik sorakoznak ma fel Lunter úr mögött, egy bizarr koalíciót láthatunk kezdve a Smerrel, a magyar pártokon, a Szabadság és Szolidaritáson (SaS), az Egyszerű Emberek és Független Személyiségeken (O¼aNO), valamint a Szlovák Nemzeti Párton (SNS) keresztül egészen az államfőig bezárólag. Csupa olyan szereplő, akik országos szinten semmiről sem képesek egyezségre jutni egymással“ – mutatott rá Hrabko.

Chmelár szerint a mindenki egy ellen stratégiai kontraproduktív. „A szlovák jellemre jellemző azt védelmezni vagy sajnálni, akit túlzottan támadnak. Ha Kotleba vereséget szenved, mindenét elveszíti. Mindenki leválik róla, az összes pióca és szponzor. Csak egy a parlamentben elszigetelődött szélsőséges politikus marad, akinek hatalma fokozatosan csökkeni fog. Ha diadalittas sikert aratna, nem tudom, hogy mi állíthatja majd meg, mert az irracionalitás határai már régen át lettek hágva“ – jegyezte meg Chmelár.

A miniszterelnök és Matoviè

Igor Matoviè és Daniel Lipšic szerint a hatóságok kettős mércét alkalmaznak a büntetőeljárásban, ha kormánykoalícióról és ellenzékről van szó. Matoviècsal szemben az ügyész Robert Fico kormányfő rágalmazása címén vádat emelt. Lipšic azzal érvelt, hogy míg Matoviècsal szemben vádat emeltek, addig a Matoviè adótitkának kiszivárogtatása ügyében az egyik fő gyanúsítottként kezelt Ficóval szembeni eljárást felfüggesztették.

Chmelár és Hrabko egyetértettek abban, hogy a Lipšic által közös nevezőre helyezett ügyek valójában teljességgel eltérnek egymástól, ugyanakkor nem zárják ki, hogy az egykori politikusnak mégis igaza lehet a kettős mérce alkalmazását illetően.

„Itt két különböző dolgot kevernek egymással, miközben Robert Fico és Daniel Lipšic is ködösít“ – mondta Chmelár. A kormányfő adótitok alá eső adatokról számolt be, azonban azok valódiságát egyelőre senki sem cáfolta meg. A rendőrség más dolgot vizsgált felül, mégpedig azt, hogy miként juthattak a bizalmas adatok a kormányfő birtokába, illetve miként kerülhettek nyilvánosságra. Matoviè azzal vádolta meg a kormányfőt, hogy több százmillió dollárt tartogat egy belize-i bankszámlán, ám maga is elismerte, hogy állítása nem kell, hogy igaz legyen, tekintve, hogy névtelen forrásról van szó. A miniszterelnök tagadta Matoviè értesüléseit, amelyeket egyelőre senkinek sem sikerült megerősítenie.

„Jelen esetben kétféle alapelv ütközik egymással, mégpedig az adótitok és a véleményszabadság. Az Alkotmánybíróság határozata alapján a véleményszabadság engedélyt ad bizonyos információk „felszínre hozására”, ha azok közérdekkel párosulnak. A belize-i botránnyal egy lapon emlegetni szerintem teljességgel elhibázott, félresikerült dolog. Erre mindez az esetben vonatkozna, ha Matoviè úr egy bizonyított tényállással állna elő, ha mindez nem csupán vádaskodás lenne. Ha egy valódi, bizonyítható dologról lenne szó, akkor a véleményszabadság az ő oldalán állna“ – reagált Chmelár.

„Matoviè ügye teljességgel más, mert a körülmények is eltérőek. Ez a két ügy véleményem szerint nem függ össze egymással. Viszont a kettős mérce, amit Daniel Lipšic említett, szerintem is létezik. A lényeg szerintem az, hogy a vizsgálótiszt hivatalosan megerősítette, hogy Robert Fico adótitkot sértett. Az, hogy mindezért nem folyik ellene eljárás, az egy másik dolog“ – figyelmeztetett Hrabko. „A véleményszabadság efféle fura megfogalmazásáról, mint amilyet a vizsgálótiszttől láthattunk, korábban még nem hallottam, pedig 20 éve, hogy előadok a témában“ – fűzte hozzá Chmelár.

Vagyonnyilatkozatok

Az elemzők Andrej Danko házelnök, az SNS elnökének azon törekvésére is reagáltak, amely szerint egy kormányzati és ellenzéki vegyes bizottságot állítanának fel, amely közösen állítaná össze a politikusok vagyonnyilatkozatait szigorító összeférhetetlenségi törvény módosító javaslatát. A parlamentbe egyúttal két vonatkozó, s egymástól független törvényjavaslat is benyújtásra került a Miroslav Beblavý körül tömörülő politikusok és az O¼aNO részéről.

„Az a törvény már több mint 10 éve hatályban van, s azóta az összes kormányzat azt hangoztatja, hogy módosításra szorul. Arról beszélnek, hogy a vagyonnyilatkozatok nincsenek rendben, mert például a bíráké sokkal szigorúbb, miközben azok sem nevezhetőek ideálisnak“ – mondta Hrabko, aki szerint a közvéleménynek manapság nincs reális fogalma a politikusok vagyonáról. Szerinte a módosításhoz hiányzik a kellő politikai akarat. „Nem árt tudatosítani, hogy alkotmánytörvényről van szó, amelynek módosításához 90 szavazat kell. Véletlen egybeesés, hogy az O¼aNO és Miroslav Beblavý is most tesz törvénymódosító javaslatot. Az O¼aNO már korábban is megtette, míg Beblavýnak friss pártalapítóként szüksége van a reflektorfényre. Ilyen javaslatokból a múltban sem volt hiány, de sohasem született róluk végső egyezség. A kívánt reformok sohasem leltek 90 támogatói szavazatra. Mindenki akarja, de senki sem képes róluk megegyezni“ – jegyezte meg.

Chmelár szerint az alkotmányos többség szükségessége is akadályt jelent. „Az a 90 szavazat csupán kifogás. Nem látom okát annak, hogy miért kellene egy ilyen törvénynek alkotmánytörvénynek lennie. Mert így ez egy mindkét oldalon felhasználható fügefalevél. Kölcsönösen vágják egymáshoz, hogy mi akartuk, de ők nem. Az ilyesmit nem lehet elhinni. Ha valóban akarnák, akkor megegyeznének egymással. Ez már egy olyan örökzölddé lett, amelyre most sem találnak majd megoldást. Tisztán tárgyilagos szempontokat alapul véve az ellenzéki javaslatokat is elégtelennek tartom, s jóval nagyobb mértékben kiszélesíteném őket. Nem fogják maguk alatt a fát vágni“ - fogalmazott.