Hosszú nyakú dinoszaurusz maradványaira bukkantak Kínában
PEKING. ALBERTA. Az Albertai Egyetem paleontológusai új dinoszauruszfajra bukkantak Kínában, amelynek nyaka akkora volt, mint a törzse a farokkal. Úgy hiszik, az ősi kínaiak hasonló csontvázra bukkanva juthattak el a sárkányok mítoszáig.
A Csicsianglung névre keresztelt őslény testhossza mintegy 15 méter, nyaka 7,5 méteres lehetett, körülbelül 160 millió éve, a kései jurakorban élt. Nevének jelentése „Csicsiang sárkánya”, mivel Csicsiang városának közelében találták meg.
A fosszilis lelőhelyre építőmunkások bukkantak rá 2006-ban, az ásatások folyamán egy sor nagyméretű nyakcsigolya került elő. Meglepetésszámba ment, hogy még a fej is a nyakhoz kapcsolódott. Tecuto Mijasita, a vizsgálat egyik szakember elmondta, igen ritka, hogy egy hosszú nyakú dinoszaurusz nyakát és fejét egyben megtalálják, mivel utóbbi nagyon apró, és könnyen leválik a testről az állat halála után.
Az új faj a Mamenchisauridae csoporthoz tartozott, képviselői jól ismertek szélsőségesen hosszú nyakukról, amely gyakran testhosszuk felét is kitette. A legtöbb szauropoda, avagy hosszú nyakú dinoszaurusz nyakának hossza általában csak teste harmadával volt egyenlő.
A Mamenchisauridák között egyedülálló Csicsianglung nyakcsigolyái levegővel teltek, így nyaka hatalmas mérete ellenére viszonylag könnyű volt. A csigolyák közötti egymásba kapaszkodó ízületek meglepően merev nyakat is sugallnak, amely egy építési daruhoz hasonlóan sokkal könnyebben hajlott függőlegesen, mint oldalirányban.
A Mamenchisauridák csak Ázsiában találhatóak meg, ám a Csicsianglung felfedezése arról is árulkodik, hogy olyan sok különbség lehetett a csoport egyes képviselői között, mint amennyi a többi kontinensen fellelt hosszú nyakú dinoszauruszok között előfordulhat.
Mijasita szerint az őslény arról árulkodik, hogy a hosszú nyakú dinoszauruszok Ázsiában egyedülálló módon diverzifikálódtak a jurakorban. „Sehol máshol nem találtunk a kínai őslényeknél hosszabb nyakú állatokat. Az új dinoszaurusz azt igazolja, hogy ezek a szélsőséges felépítésű élőlények a világ többi részétől elszigetelten nagyon jól boldogultak” - teszi hozzá.
Úgy hiszi, a Mamenchisauridáknál akkor alakult ki sok-sok eltérő forma, amikor a többi hosszú nyakú dinoszaurusz a kontinensen kihalt. „Máig rejtély, hogy a csoport miért nem vándorolt át más kontinensekre” - magyarázza. Elképzelhetőnek tartja, hogy a dinoszauruszokat valamikor egy nagyobb sorompó - például tenger - szigetelte el, majd alulmaradtak a behatoló fajokkal szemben, amikor később helyreállt a szárazföldi kapcsolat a kontinensek között.
A Csicsianglung csontvázának jelenleg a helyi múzeum ad otthont. Az eredményekről a Journal of Vertebrate Paleontology folyóiratban számoltak be.
A fosszilis lelőhelyre építőmunkások bukkantak rá 2006-ban, az ásatások folyamán egy sor nagyméretű nyakcsigolya került elő. Meglepetésszámba ment, hogy még a fej is a nyakhoz kapcsolódott. Tecuto Mijasita, a vizsgálat egyik szakember elmondta, igen ritka, hogy egy hosszú nyakú dinoszaurusz nyakát és fejét egyben megtalálják, mivel utóbbi nagyon apró, és könnyen leválik a testről az állat halála után.
Az új faj a Mamenchisauridae csoporthoz tartozott, képviselői jól ismertek szélsőségesen hosszú nyakukról, amely gyakran testhosszuk felét is kitette. A legtöbb szauropoda, avagy hosszú nyakú dinoszaurusz nyakának hossza általában csak teste harmadával volt egyenlő.
A Mamenchisauridák között egyedülálló Csicsianglung nyakcsigolyái levegővel teltek, így nyaka hatalmas mérete ellenére viszonylag könnyű volt. A csigolyák közötti egymásba kapaszkodó ízületek meglepően merev nyakat is sugallnak, amely egy építési daruhoz hasonlóan sokkal könnyebben hajlott függőlegesen, mint oldalirányban.
A Mamenchisauridák csak Ázsiában találhatóak meg, ám a Csicsianglung felfedezése arról is árulkodik, hogy olyan sok különbség lehetett a csoport egyes képviselői között, mint amennyi a többi kontinensen fellelt hosszú nyakú dinoszauruszok között előfordulhat.
Mijasita szerint az őslény arról árulkodik, hogy a hosszú nyakú dinoszauruszok Ázsiában egyedülálló módon diverzifikálódtak a jurakorban. „Sehol máshol nem találtunk a kínai őslényeknél hosszabb nyakú állatokat. Az új dinoszaurusz azt igazolja, hogy ezek a szélsőséges felépítésű élőlények a világ többi részétől elszigetelten nagyon jól boldogultak” - teszi hozzá.
Úgy hiszi, a Mamenchisauridáknál akkor alakult ki sok-sok eltérő forma, amikor a többi hosszú nyakú dinoszaurusz a kontinensen kihalt. „Máig rejtély, hogy a csoport miért nem vándorolt át más kontinensekre” - magyarázza. Elképzelhetőnek tartja, hogy a dinoszauruszokat valamikor egy nagyobb sorompó - például tenger - szigetelte el, majd alulmaradtak a behatoló fajokkal szemben, amikor később helyreállt a szárazföldi kapcsolat a kontinensek között.
A Csicsianglung csontvázának jelenleg a helyi múzeum ad otthont. Az eredményekről a Journal of Vertebrate Paleontology folyóiratban számoltak be.
Forrás
hirado.hu, sciencedaily.com
