Hogyan vélekednek a felvidéki jogfosztottak az alkotmánybírósági döntés elnapolásáról?

A törvény vizsgálatát még 2011 szeptemberében kezdeményezte a pozsonyi törvényhozás 30 ellenzéki képviselője, arra hivatkozva, hogy a jogszabály – amely alapján százakat fosztottak meg szlovák állampolgárságuktól, miután azok felvették egy másik ország állampolgárságát – nem egyeztethető össze az alkotmánnyal, amely kimondja: akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától. Az illetékesek ez ügyben azóta halogatják a döntéshozatalt. A felvidéki jogfosztottak megosztották a váratlan fordulattal kapcsolatos véleményüket portálunkkal.

A Léván (Levice) élő Dolník Erzsébet elöljáróban leszögezte: nem lepődött meg azon, hogy az Alkotmánybíróság elnapolta döntését. „Figyelemmel kísérem ugyanis a Szlovákiában zajló további jogi eljárásokat is, és már inkább azon lepődöm meg, ha egy-egy ügyben rövid idő alatt objektív döntés születik. Általában érvényes, hogy ha az illetékesek nem akarnak igazat adni olyan személynek, aki számukra politikai szempontból nem elfogadható (pl.: Malina Hedvig), akkor mondvacsinált ürügyekkel odázgatják a döntéshozatalt. Felháborító, hogy előzőleg minek jelentették be: február 26-án végre döntenek?! Ellenben most úgy határoztak, hogy bármeddig üldögélhetnek ezen az ügyön. Vélhetően arra várnak, hogy a parlament jóváhagyja az állampolgársági törvény módosítását“ – nyilatkozta a Hírek.sk-nak a nyugalmazott pedagógus.

A volt parlamenti képviselőasszony mindhárom magyar alkotmánybírát személyesen ismeri, hiszen képviselőkként éveken át együtt dolgoztak a parlamentben. Dolník Erzsébet egyikükről sem feltételezi, hogy jogászként, szakmai meggyőződésből jó megoldásnak tartanák ezt az odázgatást. „Azt viszont kívülről nem tudom megítélni, hogy az Alkotmánybíróságon (AB) milyen a hangulat, mennyire hatnak egymásra a bírák. Bár Magyarországon elég gyakori az, hogy az AB döntése mellett egyes alkotmánybírák megfogalmaznak valamilyen különvéleményt, szerintem ez a szlovákiai politikai viszonyok között a végső döntéshozatal során nem fog előfordulni. Nálunk ugyanis a politika rátelepszik mindenre, beleértve a törvényhozást és a bíráskodást is“ – magyarázta.

„Jogászainkkal együtt további lépésekre szánjuk rá magunkat. Ha esetleg az AB negatív döntést is hoz, nemzetközi fórumokon harcolunk majd az igazunkért. Megjegyzem: más országokban az emberek ettől kisebb dolgok miatt is tömegesen vonulnak az utcára. Sajnos, nálunk a Malina Hedvig-, illetve a kettős állampolgársági ügy, a kisiskolák tervezett megszüntetése és más magyarokat és szlovákokat is érintő ügy ellen sem tiltakoznak ilyen módon a polgárok“ – tette hozzá.

A több mint 101 éves Tamás Ilona, rimaszombati (Rimavská Sobota) nyugalmazott pedagógus véleményét lánya, Fehérné Tamás Judit tolmácsolta portálunknak. „Január 22-én úgy véltük, jó jel, hogy elhalasztották a döntéshozatalt. Most nem akartunk hinni a szemünknek, hogy bizonytalan időre elnapolták a döntést, ami döbbenetes és érthetetlen lépés. Édesanyám feltette a kérdést, hogy ezek az alkotmánybírák nem tanultak meg olvasni – két és fél év alatt nem tudják eldönteni, hogy valami alkotmányellenes vagy sem. Talán nem is a közelgő államfőválasztás miatt került sor az elnapolásra, hiszen a felmérések szerint az első fordulóban úgyis Robert Fico győzelme várható, tehát neki mindegy, hogy az ügyben milyen döntés születik. Inkább arra gondolunk, hogy néhány hónap múlva megszületik az új állampolgársági törvény, aminek következtében ez az alkotmánybírósági beadvány oka-fogyottá válhat, és akkor az AB-nek nem is kell majd döntenie” – magyarázta Ilonka néni lánya, aki felváltva Rimaszombatban és Budapesten él.

„Édesanyám váltig hangoztatja: nem mond le az igazáról, és azért akár haláláig harcol majd. Mivel az ő és az azóta már elhunyt húgom beadványát a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán 2012 februárjában megkapták, mindmáig nem utasították el, csak nem válaszoltak arra, ezért édesanyám február elején újból az EJEB-hez akar fordulni. Olyan indokkal, hogy mivel a hivatalok nem álltak a helyzet magaslatán, végrehajtási utasítások nélkül önkényesen intézték az ügyeket, az egy ember, a 67 éves húgom életébe került“ – fűzte hozzá.

A lévai Gubík László úgy véli, hogy az AB-nek ugyan jogában állt elnapolni döntését, de ez a lépés, illetve a folyamatos halogatás nem árulkodik túl nagy határozottságról, egységes álláspontról. „A mondás szerint általában a biztos rossz is jobb a bizonytalanságnál. Ez esetben azonban nyugalommal tölt el, hogy mégsem február 26-án, az államfőválasztás kampányának a hajrájában születik meg a döntés. Azt leszámítva is nagy a kísértés, hogy politikailag motivált döntés szülessen, a kampányhajsza pedig vélhetően nem kedvezne a jogszerű döntésnek. Akárcsak eddig, úgy inkább még egy ideig türelmesen várunk a döntésre. Az elnapolással megerősödött bennem az az érzés, hogy a halogatás pozitív döntést sejtet. Nyilvánvaló, hogy nem egységes az alkotmánybírák állampolgársági üggyel kapcsolatos véleménye. Remélhetőleg azok véleménye kerekedik majd felül, akik az állampolgársági törvényt alkotmányellenesnek tartják“ – fejtette ki a Via Nova ICS országos elnöke.

A szintén Léván élő Kassai Gyula református lelkész felháborítónak tartja az AB állampolgársági ügyhöz való viszonyulását, és azt, hogy megváltoztatta a január 22-én hozott döntését. „Az alkotmánybírák valószínűleg nem tudnak szembenézni a helyzettel, illetve az igazsággal. Úgy vélem, hogy az elnapolással erősödik a mi pozíciónk, mert „rések mutatkoznak a falon“. Összefogással legalább azt sikerült elérni, hogy a bírák nem tudtak olyan határozatot hozni, amely végérvényesen meggátolná igazunk érvényesítését. Továbbra is reménykedünk abban, hogy egyszer elérjük a célunkat“ – fogalmazott.

Boldoghy Olivér révkomáromi vállalkozó úgy értékelte a kialakult helyzetet, hogy az AB olyan többirányú nyomás alatt áll, ami miatt átmeneti időre jobbnak látta „felvenni a nyúlcipőt“. „Nyilvánvaló, hogy egyrészt nagyon erős nyomás nehezedik rá a kormány, illetve az államfői széket elfoglalni készülő Fico részéről, másrészt nagyon erős nyomás éri a közvélemény, illetve az igazság oldaláról. A január 22-i tárgyaláson teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi állampolgársági törvény tarthatatlan és égbekiáltóan alkotmányellenes. Ráadásul Gál Gábor olyan újabb érvekkel is előrukkolt, amelyekre az alkotmánybírák is felkapták a fejüket. Talán emiatt is borult fel most az a terv, ami talán már előre el volt döntve. Az alkotmánybírák egyszerűen nem merik bevállalni, hogy nyilvánosan megerőszakolják az alkotmányt, főleg nem a választások előtt. Ezért inkább hagyják leülepedni az ügyet, és talán majd az államfőválasztás után előmerészkednek a nagy döntéssel“ – fejtette ki a polgárjogi aktivista.

Boldoghy elmondta: egyrészt nagyon örült volna, ha végre lezárul ez az ügy, másrészt hosszas mérlegelés után úgy látja, hogy a döntés elnapolása mégis inkább pozitív fordulat. „A mérleg nyelve talán a mi oldalunkra kezd billenni. Előzőleg hasonló helyzet alakult ki, amikor magántelkeket államosítottak a sztrádaépítés miatt. A tulajdonosok Alkotmánybíróságra adták az ügyet. Az AB azonban a közelgő választások előtt nem mert döntést hozni, de a szavazás után azonnal kimondta: a kormány ezen lépése alkotmányellenes volt. Lehet, hogy esetünkben is megismétlődik ez a helyzet. Bizakodunk, aztán majd meglátjuk“ – fogalmazott.

Fehér István révkomáromi gimnáziumi tanár leszögezte: ahogy csak időhúzási taktikának tartotta a január 22-i alkotmánybírósági meghallgatást, úgy abban sem bízott, hogy február 26-án valóban lezárják az ügyet. „Ne feledjük, Szlovákia államfőválasztás előtt áll. Szerintem Robert Fico győzelme esetén a végső döntéshozatal majd az átalakuló kormány kezébe kerül“ – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a végleges döntés talán már hónapokkal ezelőtt megszületett, de valaki számára még nem alkalmas az időpont annak kihirdetésére. „Szlovákiában ez már csak így megy“ – jellemezte az időszerű honi helyzetet, ami rányomja bélyegét a fontos döntéshozatalra is. Az illetékeseknek pedig továbbra is azt üzeni: nem adja fel az igazságért vívott harcot...