Hogyan folytatódhat a parlamenti civakodás?
1. Élhet a koalíció obstrukcióval?
Az ellenzéknek alkotmányos joga van arra, hogy rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezzen, s azon bizalmatlanságát fejezze ki az egyes kormánytagok ellen. Ján Fige¾ volt házelnök-helyettes szerint egy ilyen ülés a programját sem módosítani, sem pedig elutasítani nem lehet. „Ezért azt gondolom, hogy a többségnek nem obstruálni kellene, mert ez egyrészt nem méltányos, másrészt pedig az az ellenzék alapvető alkotmányos jogának megtagadása“ – fejtette ki Fige¾.
Másrészt az obstrukció hagyományos parlamenti eljárás, amely során a képviselők Tomáš Koziak politológus szerint megelőzik például egy kormánytag leváltását vagy törvény elfogadását. „Ezzel a konkrét obstrukcióval azonban az ellenzéket megfosztották a szabad véleménynyilvánításra vonatkozó jogától“ – hangsúlyozta Koziak, aki ezt nem tartja becsületesnek.
2. Mit tesz Andrej Danko házelnök?
Danko állítólag mindkét házelnök-helyettest, Andrej Hrnèiart és Lucia Nicholsonovát is meghallgatja. Õk a múlt hét végén annak kapcsán kerültek konfliktushelyzetbe, hogy ki elnököljön az ülésen. „A parlamentnek olyan új szabályokra van szüksége, amelyek reagálnak majd az efféle többletekre“ – mondta el Danko Nicholsonová eljárása kapcsán, hozzátéve: mielőbb össze akarja hívni a képviselői grémiumot, ahol új házirendet akarnak elfogadni. Még nem derült ki, hogy pontosan milyen módosításokra is kerül sor.
Koziak úgy véli, módosíthatnának például azon, hogy a képviselők ne írhassák alá kollégáik helyett a jelenléti ívet vagy legyen világos, kinek is kell vezetnie az ülést. Szerinte azonban a politikai kultúra, az illem és az ellenzék véleményének a tisztelete is fontos. „Mindezt azonban nem visszük be a parlamentbe csak azzal, hogy pontosan meghatározzuk a parlamenti eljárásokat“ – véli Koziak.
3. Folytatódnak a leváltási kísérletek?
Az ellenzék további üléseket hív majd össze Robert Kaliòák belügyminiszter és Robert Fico kormányfő leváltása céljából, miközben Igor Matoviè, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO) elnöke további nevek hozzáadását sem zárta ki. „Jelenleg nagyon sok menesztésre való jelöltem van“ – szögezte le Matoviè. Egyikük Andrej Danko házelnök, aki Matoviè szerint nyilvános dokumentum hamisítását fedezi azáltal, hogy a Hrnèiar által bemutatott aláírást a magáénak nyilvánította.
4. Folytatódnak a tiltakozások?
„Úgy határoztunk, hogy nyári tüntetéseket is tartunk a Bonaparte lakópark előtt“ – jelezte Matoviè. Azok egyikére már ma sort kerítenek Bonapárty név alatt.
Újabban azonban az emberek már nem tiltakozhatnak az uniós elnökséggel kapcsolatos rendezvények közelében, mert az érintett közterületeket minden fontos tanácskozás időpontjára lefoglalt a Lovu zdar elnevezésű vadászszövetség, amit Nora Remiarová városi szóvivő is megerősített. Matoviè azt állítja, hogy ez nem zavarja meg a tüntetéseiket.
5. Mit lépnek a választók?
A Bašternák-ügy nem vezet a választópolgárok más pártokhoz való tömeges migrációjához. Azok, akik az Irány-Szociáldemokráciát (Smer-SD) választották, vélhetően nem kezdenek el szimpatizálni az O¼aNO-val vagy a Szabadság és Szolidaritással (SaS), s ez fordítva is érvényes. Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség vezetője azt gondolja, hogy a választók nem szoktak átsétálni az egyik eszmei táborból a másikba, inkább köztes megoldást keresnek. „Például a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) a legnagyobb növekedési potenciállal a Smer-SD választói között rendelkezik“ – mutatott rá Slosiarik. Az utóbbi időben azonban nem került sor túl nagy változásokra az egyes pártok támogatottságában, például a Smer-SD preferenciacsökkenése szerinte a statisztikai hibalehetőség szintjén mozog.
