Hét párt a parlamentben?

Michal Horský politológus szerint az utolsó mérések azt jelzik, hogy a szlovák parlamentet elözönlik a pártok, s ez parlamenti nyugtalanságot, a politikai színtér és a társadalom destabilizációját  eredményezheti. “Nem kizárt, hogy végül a parlamentbe több mint hét szubjektum kerülhet. Ez nemcsak a politikai spektrum szétforgácsolódását bizonyítja, hanem a társadalom nézetbeli szétforgácsolódását is“ – mondta a politlógus.

Alapvetően a kormányalapításnak három lehetősége van játékban. Az első lehetőség a Smer és egy partnerének kettős koalíciója, vagy a Smernek két másik párttal kialakított hármas koalíciója. Harmadik lehetőség egy széleskörű kormámy a Smer nélkül, ha viszont bejut a parlamentbe a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), ez a lehetőség gyakorlatilag teljesen kizárt, mivel a pártnak például a Most-Híddal kellene egy kormányban lennie.

Nagy létszámú jobboldali kormány csak abban az esetben jönne létre, ha a Smernek és az SNS-nek 75-nél kevesebb mandátuma lenne. A politológus szerint a sok szubjektumból álló kormány csak nehezen tarthatja meg politikai stabilitását, és ez „nem zárja ki a következő előrehozott választásokat sem“.

„Hogy 5, 6, 7 vagy még több politikai párt lesz-e a parlamentben, ez jelentős beavatkozás azokba a lehetőségekbe, hogyan lehet értelmes koalíciót kialakítani. Minél több párt kerül be a parlamentbe, annál bonyolultabb lesz kormányt alakítani, és nehezebben alakul ki a szavazati többség a szavazások során“ – mondta Pavel Haulík szociológus az MVK ügynökségből. Elmondta, sem a Smer, sem a jobboldal nem lehet biztos abban, hogy kormányt alakíthat. Szerinte még mindig a Smer és egy másik párt kolaíciójára van a legnagyobb esély.

Az MVK csütörtöki közvélemény-kutatása a Smer hanyatlását mutatta, az ügynökség néhány héten belül  kétszer is több mint 32 %-os támogatottságot mért a kormánypártnak. Ezzel szemben a Focus ügynökség csaknem 2 %-kal magasabb, 34 %-os támogatottságot mért.

Ami az SNS-t, a Hálót (Sie), a Most-Hidat, a Kereszténydemokrata Mozgalmat (KDH-t) illeti, a felmérés szerint helyet kapnak a parlamentben, a kérdés az, hogy milyen mértékben. Nagy a tolakodás az 5 %-os parlamenti küszöbnél, amely biztosítja a pártok parlamentbe való bejutását. 5 % körül mozog az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek és a NOVA (O¼aNO-NOVA), a Szabadság és Szolidaritás (SaS) és a Magyar Közösség Pártja (MKP).

Már csak nem egész két hetük maradt a pártoknak, hogy mozgósítsák választóikat. Vajon milyen eszközöket választanak a mozgósításhoz? Nem hívhatják az embereket csak nagygyűlésekre, mert azokra gyakran csak a meggyőződéses választók mennek el. „Úgy gondolom, hogy a pártvezetők tévébeszélgetései próbálják majd meggyőzni a választókat. Nagy szavazattartalék van azon személyek körében, akik még nem döntöttek, és csak a pártokon múlik, mennyit szereznek meg ezekből a szavazatokból a kampány jó lezárásával“ – mondta Haulík.

Idén újdonságot jelent, hogy míg 2012-ben csak a választások napján nem lehetett közzétenni a közvélemény-kutatások eredményeit, az új törvény már 14 nappal a választások előtt tiltja a felmérések eredményeinek közzétételét. A szociológus szerint előfordulhat, hogy mégis megjelennek majd eredmények, és azok nem lesznek mindig valósak.

Haulík szerint vannak csatornák, hogyan lehet közzétenni a közvélemény-kutatások eredményeit, vagy a közösségi hálókon, vagy a külföldi médiában. A nézetek különböznek abban a tekintetben is, hogy a választópolgárnak joga van-e az információkhoz, beleértve a felmérések eredményeit is. Mások arról beszélnek, hogy a felmérések befolyásolják az embereket, a polgárnak pedig nyugalomban kellene döntenie. Haulík mégis azt mondja, hogy a felmérések közzétételének megtiltása 1989 elé vezet. „Akkor is megvoltak a politikai elit közvélemény-kutatásai, rajtuk a szigorúan titkos pecséttel“ – tette hozzá a szociológus.