Hatásvadász, apolitikus pártnevekkel bombázzák a választókat a pártok
A jelenség érdekessége, hogy Szlovákiában épp a Robert Fico miniszterelnök fémjelezte kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) indította el a kevésbé hétköznapi, az egyfajta apolitikusságot tükröző névválasztási lavinát.
Michal Ruttkay marketingszakértő úgy véli, a szerencsés névválasztás nem jár azonnali sikerrel. „Bár egy jó név képes eladni a kínált terméket, az értékesítés sikeressége valójában az erős pártvezér képességein múlik. Legyen bár a névválasztás elhibázott, egy rátermett vezéregyéniség megbirkózhat a feladattal“ – mondta.
A szakértő megegyeznek abban, hogy megfelelő pártnévre nem létezik biztos recept. Michal Novota, a politikai marketing szakértője szerint az újdonsült pártok a jelölt erejét demonstráló, optimista töltettű szavak, elnevezések után nyúlnak, amelyek célja érzelmileg hatni a potenciális választókra.
„Csak ritkán fordul elő, hogy az adott szó vagy elnevezés nem hordoz magában mögöttes jelentéstartalmat. Általában olyan szóra esik a választás, amely összekapcsolható annak mélyebb értelmével“ – magyarázta Novota.
Michal Ruttkay véleménye szerint a klasszikus pártnevektől eltérő szokatlan névválasztás a megváltozott életstílussal is összefüggésbe hozható. „A pártok a polgári és apolitikus önmeghatározás felé irányulnak, s ez a trend továbbra is folytatódik“ – tette hozzá.
Michal Hlaváè, egy politikai marketingiskola munkatársának véleménye szerint a pártok az efféle névválasztás révén igyekeznek elkülönülni egymástól. „Az emberek egyre jelentősebb mértékben utasítják el a hagyományos politikai pártokat, miközben egyre nő azok csoportja is, akik ezeket a pártokat kiégettnek tartják. Ez annyit jelent, hogy az eltérő névválasztás is azt szándékozik sugallni a választónak, hogy az új alakulat nem a közismert garnitúra pártja, hanem egy új, dinamikus párt, amely nem kötődik a klasszikus értelemben vett pártok problémáihoz” – fejtette ki.
Procházka nem az egyedüli politikus Szlovákiában, aki nem feltétlenül politikai nevet adott pártjának. „Szlovákiában elsőként a Smer-SD állt elő hasonló elnevezéssel. Ez részükről a politikai beskatulyázás elutasítása volt, miközben olyan névválasztásról volt szó, amely egyfajta érzelmi töltettel kellet, hogy bírjon” – szögezte le Hlaváè. A szakértő kiemelte: a pártnév formája is fontos szempont, hiszen azon múlik, hogy az mennyire vésődik bele a köztudatba. „Ezzel a pártok mindig előre számolnak. Jó példa erre a Daniel Lipšic alapította Új Többség (Nová väèšina), amelynek nevét maga Lipšic választotta, miközben a NOVA rövidítés célja a pozitív kicsengés volt” – jegyezte meg Hlaváè.
A szlovákiai politikai palettán a Remény (Nádej) párt is feltűnt, melynek esetében szerinte kitűnik, hogy a névválasztás központi mozgatórugója egyértelműen a választókban ébresztendő érzelmi hatások elérése volt. „Hasonló koncepció alapján választott nevet egykoron az Új Polgárok Szövetsége (ANO) is, hiszen az ANO rövidítés pozitív kicsengésével kalkulált. Ez irányú terveiket azonban a kereszténydemokraták keresztülhúzták azzal, hogy az „IGEN”-t sugalló ANO rövidítést az élő beszédben következetesen A-EN-O-ként használták” – magyarázta Michal Hlaváè.
