Három jelölt van a Kisebbségi Kulturális Alap vezetői tisztségére
Korábban a sajtóban lehetséges indulóként Molnár Nobert mellett megjelent Bukovszky László, jelenlegi kisebbségügyi kormánybiztosnak, valamint Hushegyi Gábor, a budapesti Szlovák Kulturális Intézet korábbi igazgatójának a neve is. Ezek az állítások azonban végül is nem bizonyultak valósnak.
A három jelöltnek 20 perc állt a rendelkezésük arra, hogy felvázolják a Kisebbségi Kulturális Alappal a kapcsolatos projektjeiket. A meghallgatás második körében a héttagú szakmai bizottság által feltett, a képességeiket, szakmai rátermettségüket és ismereteiket felmérni hivatott hét azonos kérdésre kellett válaszolniuk.
Elsőként Vladimír Marušin mutatkozott be, aki elmondta, hogy egész eddigi pályafutását a nemzeti kisebbségeknek szentelte, amikor is előbb táncosként tevékenykedett, majd koreográfussá lett, s 7 évet igazgatóként dolgozott". Az 58 esztendős eperjesi koreográfus jelenleg az Eperjesi Egyetem Zenei Tanszékének szakmai asszisztenseként dolgozik. „Az alapot ki kell építeni, aztán valamilyen úton-módon fejleszthetjük" - fogalmazott Marušin. „A kisebbségi kultúrában nem kevés pénz fordul meg, ugyanakkor nem minden esetben szolgálják a nemzeti kisebbségek felvirágoztatását" – jegyezte meg. Marušin szerint az alap legfőbb célja új fiatalok meglelése, akiknek a gondolatait érvényre juttathatná, hogy a nemzeti kisebbségek fejlődésében is előrelépés történjék. Ugyancsak javasolja az egyszeri projektek minimalizálását, s a visszacsatolást, hogy világos legyen, hogy az adott források ténylegesen a projekt eredeti célkitűzéseit szolgálták-e.
A második jelölt az Új Szó főszerkesztő-helyettese, Molnár Norbert volt. Szerinte az alapnak négy pillérre kellene támaszkodnia. „Az alapnak működőképesnek, függetlennek, átláthatónak és hasznosnak kellene lennie" – mondta a 47 éves újságíró, aki korábban 11 évig az egyetlen szlovákiai magyar napilap főszerkesztői tisztségét is betöltötte, s jelenleg a lap online felületéért felel. „Az alap létrejötte mérföldkő a nemzeti kisebbségek kulturális életében. A jelenlegi kormányzati hatalomnak nem lehet beleszólása a döntéshozatalba. A szakmai bizottságok gyakorlatilag átveszik az igazgatást" – fogalmazott projektjében Molnár, aki szerint a támogatások odaítélési folyamatának érthetőnek és időben behatárolhatónak kell lennie, aza minden egyes pályázónak időben meg kell tudnia, hogy projektjét támogatják-e vagy sem.
A harmadik jelölt egy szakolcai vállalkozó, Marta Richterová, aki saját bevallása szerint hosszú évek óta különféle támogatásokra pályázik. „A szakmai bizottságok tagságának átlátható kiválasztásán van a hangsúly" – húzta alá a roma kisebbség képviselőjeként Richterová. „Bizonyosan javítani szeretnék a kultúrák közötti párbeszéd minőségén, hogy az alap nagyobb rendszerességgel, a pályázati felhívások idején túl, az egész év folyamán kommunikáljon a kisebbségek képviselőjével, mert jelenleg nem ez történik" – nyilatkozta a TASR-nek a vállalkozó, aki kisebb-nagyobb megszakításokkal 1992 óta tevékeny a magánszférában.
Sokan nem indokolatlanul biztos befutónak tartják Molnár Norbertet, de hogy így van-e, az a nyilvánosság számára csak napok múlva derülhet ki.
A szakmai bizottság tagja, Zuzana Megová közölte, hogy a jelöltek mindegyikével 10 napon belül, írásban kommunikálják a döntésüket. „A sikeresen pályázó jelölt előtt nagyon sok elvégzendő munka áll. 2017. december 31-ig közzé kell tennie első felhívását, még előtte minden szervet létre kell hoznia, amint azt a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvény számára előírja" – szögezte le a kulturális tárca művészetekért és államnyelvért felelős részlegének vezérigazgatója. A kulturális miniszter július 31-ig nevezi ki az alap vezetőjét.
