Hamarosan véget ér a szlovák uniós elnökség
Hamarosan a végéhez ér Szlovákia féléves elnöksége az Európai Unió (EU) élén. A belső botrányszagú ügyeken túl a brexit, a törökországi válság és a szíriai humanitárius katasztrófa is komoly megpróbáltatások elé állították az országot és annak vezetését. A közszolgálati Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) szombati politikai műsorában Ivan Korèok, a júliusban kezdődött uniós elnökségéért felelős kormánymegbízott, illetve Ivan Štefanec európai parlamenti képviselő egyaránt sikeresnek értékelte az elmúlt fél évet.
Az elmúlt napokra a leginkább a szíriai Aleppóban történt események nyomták rá bélyegüket. Elemzők szerint az EU 2020-ig hozzávetőleg 100 ezer önkéntest kíván összpontosítani a helyszínen. Azt azonban, hogy miként oldhatnák meg az idestova 5 esztendeje tartó polgárháborút, egyelőre még kérdés. Ebben a vonatkozásban a nemzetbiztonság kérdése is óhatatlanul előtérbe kerül. Csupán 4 uniós tagország teljesíti a NATO tagság feltételeit, Szlovákia nem tartozik ezen államok közé.
„Hogyan győzhetnénk meg a közvéleményt arról, hogy be kell ruházni a biztonságba? Látjuk a szíriai helyzetet, az ukrajnai háborút. Továbbra is háborús konfliktusok parázslanak, terrorcselekményeknek vagyunk szemtanúi. Mindenki, aki figyelemmel kíséri a közéleti történéseket, tudatosítja, hogy fontos pénzt fordítani a védelemre” – írta le a helyzetet Štefanec.
Štefanec szerint az Európai Parlament mezején többször is ragozták az azzal kapcsolatos feltételezéseket, hogy vajon miként birkózik majd meg Szlovákia az elnökségből fakadóan rá háruló feladatokkal, így pl. a migrációs válsághelyzettel, tekintve, hogy Pozsony elutasította a menekültelosztási kvótarendszert. Korèok szerint ebben a tekintetben megtört a jég, most egy mérsékelt konszenzus felé tartanak a felek.
„A migrációs válságkezelést nem alapozhatjuk arra, hogy lesznek kvótáink. Az elkövetkező időszakban teret kell adni mindazon államoknak, akik más módon kívánnak hozzájárulni a válságkezeléshez. Minden egyes állammal együtt kell működni a szolidaritásban” – mondta Korèok.
A britek kilépése az EU kötelékéből két nappal azelőtt, hogy Pozsony átvette a karmesteri pálcát, ugyancsak buktatót jelenthetett volna a szlovák uniós elnökségben, ennek ellenére a politikusok szerint korrekt kapcsolatoknak örvendhetünk. „Nem tapasztaltam olyan helyzetet, hogy a britek kontraproduktív módon avatkoztak volna be a tárgyalásokba. Továbbra is az Európai Unió részei, annak teljes jogú tagjai” – fejtette ki a Brexit margójára a kormánymegbízott, aki végérvényben sikeresnek nevezte az elnökséget.
„Büszke vagyok a több tucat kollégára, a szakemberekre, akik fantasztikus munkát végeztek. A Szlovák diplomaták és a miniszterek több mint 1200 tárgyalást vezettek” – értékelt Korèok.
Štefanec ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a hazai botrányszagú ügyek és a vezető politikusok kijelentései a külföldi sajtóban rezonálva beárnyékolták Szlovákia sikereit.
