Hamarosan terítéken a költségvetés a parlamentben
Az állami költségvetés-javaslatból kiderül, hogy a hiány jövőre 2,017 milliárd euró lehet. A pénzügyi tárca szerint az állam össz-bevétele 15,415, kiadása pedig 17,432 milliárd eurót érhet el. A teljes közigazgatás hiánya 2017-ben a GDP 1,29 százalékát érheti el. Aztán 2018-ban a hiánynak 0,44, 2019-ben pedig 0,16 százalékra kell csökkennie.
Mint arról portálunkon is ebszámoltunk, Robert Fico kormányfő november 18-án, pénteken kijelentette: a szlovákiai költségvetés az euróövezet öt legjobbika közé tartozik. Az ország Európai Bizottság általi költségvetés-értékelését vette alapul. "Szlovákia a költségvetés minőségét illetően ismét ezen övezet öt legjobb állama közé sorolódott be. Valamennyi igényes kritériumot teljesíti, amelyek a Növekedési és stabilitási paktumban szerepelnek, illetve azokat a továbbiakat is, amelyeket az euróövezet elvár a tagállamoktól" – hangsúlyozta a kormányfő.
Fico műhelyéből egy év elteltével ismét a képviselők asztalára került a köztisztviselők bérének befagyasztására irányuló további javaslat, amely ismételten tartalmazza a bírákra és ügyészekre vonatkozó kivételt. Annak érdekében, hogy a befagyasztás már 2017 januárjától hatályossá válhasson, a kormány a parlamentnek beterjesztette a módosítás gyorsított legiszlatív eljárásban történő megvitatására vonatkozó javaslatát. Ugyanúgy kellene megvitatni a kormány és a központi államigazgatás tevékenységének szervezéséről szóló törvény módosítását is, amellyel a regionális fejlesztés a közlekedési tárcától átkerül a kormányhivatalhoz.
Visszakerül a plénumhoz a parlament házirendjére vonatkozó koalíciós módosítás, amelyet Andrej Kiska teljes egészében megvétózott. Ez azt jelenti, hogy a képviselők a visszaadott törvényben semmiféle módosítást nem eszközölhetnek, s azt vagy az eredeti formájában legalább 76 szavazattal elfogadják, vagy a jogszabályt nem szavazzák meg. A módosítás kapcsán, amellyel egyebek mellett meg kell szabni a vitabeli felszólalások maximális hosszát, illetve be kellene tiltani audiovizuális segédeszközök használatát az ülésteremben, Kiska államfő felrótta, hogy a beterjesztői által annak elfogadása előtt és alatt választott menetét az éppen időszerű kormányzati többség aránytalan politikai nyomással befolyásolhatja, s így korlátozhatja az ellenzékben levő kisebbség hatékony politizálását. Ugyancsak beleavatkozhat az SZK Alkotmánya által szavatolt politikai és szabadságjogokba, amelyek közé a szólásszabadság is tartozik.
A demokratikus társadalomban a többség fogadja el a javaslatokat, a kisebbségnek pedig nincs joga arra, hogy az elképzeléseit maradéktalanul valóra válthassa. A többségnek nincs joga elutasítani, hogy azokat megvitassák. "Ha itt igyekezet mutatkozik a parlamenti tanácskozás kultúrájának növelése iránt, akkor rámutatok, hogy a többség mindig hatalmi pozícióban van, ezért első sorban a saját hozzáállásával, valamint az írott és íratlan szabályok tiszteletben tartásával, illetve a politikai felelősség levonásával a politikai kultúra terén példával járhat elöl" – mondta el az államfő.
A parlament 11. üléssszakának programján szerepel az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) és a Most-Híd arra vonatkozó javaslata is, hogy a megyefőnök jelenlegi kétfordulás választási módját egykörösre módosítsák. Ekképp az a jelölt válna győztessé, aki a legtöbb voksot szerezné, miközben a két legjobb jelölt számára már nem rendeznek második kört. A Smer-SD és a Most-Híd gyakorlati tapasztalataikkal érvelnek, amelyek saját bevallásuk szerint igazolták: a választópolgárok inkább az első körben szoktak szavazni. "A 2. fordulóban való részvételük nagyon alacsony, ezért ez esetben a választások nem teljesen tükrözik a választók akaratát" -- magyarázták.
A 11. ülésszak napirendjén összesen 65 programpont megvitatása szerepel, amelyek közül 31 törvény 1., 21 pedig már 2. olvasatban van. A javaslat részét képezi Jana Dubovcová emberjogi biztos rendkívüli jelentése is, amely a rendőrségi eljárások során történő komoly jogsértésekre mutat majd rá. Abban az ombudsman egyebek mellett azt is kifogásolja, hogy mivel a rendőrörsökön levő azon helyiségek, amelyekben az őrizetbe vett személyek szabadságát korlátozzák, nem börtöncellák, azokban nem érvényes a vonatkozó jogi rendszer.
