Halomszámra tömjük magunkba a vény nélküli gyógyszereket

Jellemzően egyre kevesebb általános orvossal rendelkezi az ország, ám gombamód szaporodnak a gyógyszertárak. Olyannyira, hogy ma már szinte minden sarkon egy patikába botolhat az ember. Mindemellett azonban egy másik sokatmondó szám is egyre növekedik. Halomszámra vásároljuk és tömjük magunkba a vény nélkül elérhető gyógyszereket.

Évközi összehasonlításban ugyan valamivel kevesebb vényköteles gyógyszert fogyasztottunk, viszont ezt kompenzálva nagyobb mértékben nyúltunk a recept nélkül is elérhető készítmények után. Összesen 161,9 millió eurót fizettünk értük. A leggyakrabban légzőszervi, emésztőrendszeri, metabolikus és idegrendszeri problémák, rendellenességek kezelésére szolgáló orvosságokat vásároltunk.

Az Állami Gyógyszer-felügyeleti Intézet (ŠÚKL) szerint tavaly 156,7 millió csomag gyógyszert hoztak be az országba, ami 3 millió csomaggal több, mint 2014-ben volt. A külföldre exportált gyógyszerek száma is emelkedett, tavaly így elérte az 1,7 millió csomagot.

A Dôvera magán egészségbiztosító egykori 40 millió eurót is meghaladó nyereségei már a múlté. Az elmúlt években hozama jelentősen csökkent. Az Union magán egészségbiztosító pedig egyenesen veszteséges lett. A legnagyobb hasznot az állami tulajdonú Általános Egészségbiztosító (VšZP) könyvelhette el. Ugyanakkor mindhárom biztosító gazdasági mutatói javultak az elmúlt évben. A VšZP 17,6 millió, a Dôvera 3,5 millió eurós nyereséggel zárt, míg az Union 1,78 millió eurós veszteséget könyvelhetett el.  A gyógyszertárak száma az országban eközben évközi hasonlításban tovább emelkedett. A legfrissebb elérhető, 2014. évi adatok szerint 1596 gyógyszertár volt Szlovákiában.

Ondrej Suke¾, a Szlovák Gyógyszerészeti Kamara (SLK) elnökének becslése szerint a patikák száma csökkenhet azt követően, hogy a minisztérium szigorítja az országban a gyógyszerhiányért felelő gyógyszerkivitelt. „Egyes patikák, amelyek jövedelmének egy jelentős részét éppen a gyógyszerek re-exportjában való részvétel képezi, gazdasági problémákkal szembesülnek majd, akár meg is szűnhetnek” – vélekedett Suke¾.

Az országban fellehető egészségügyi intézmények – gyógyszertárak, kórházak, rendelőintézetek, gyógyházak – száma évközi szinten 13 022-ről 13 040-re emelkedett. Ezek zömét rendelőintézetek alkotják, amelyekből több mint 10 000 van az országban. Az általános orvosok rendelőintézeteinek száma azonban szemmel láthatóan csökken, igaz, ez már nem mondható meglepetésnek. A fiatalok nem mutatnak túlzott érdeklődést az orvosi szakma ezen formája iránt, míg a jelenleg praktizáló orvosok fokozatosan kiöregednek. Az állam egy rezidensprogram révén igyekszik friss orvosi munkaerőt juttatni a rendszerbe.

A statisztikákból az is kitűnik, hogy a szakorvosok is sorra zárják be rendelőiket. Ezzel szemben a kórházak száma nem nagyon változik, a kórházi ágyaké azonban annál inkább: évről-évre folyamatosan csökken. „Míg 2001-ben 41 913 kórházi ágy állt a betegek rendelkezésére, 2015-ben már csupán 31 471” – állapítja meg a Nemzeti Egészségügyi Információs Központ (NCZI). Ennek ellenére még mindig a több kórházi ággyal rendelkező országok sorába tartozunk. Például a lakossági számarányát tekintve Szlovákiával nagyjából azonos Dániában 18 000 kórházi ággyal is beérik. Az említett kórházi ágyakban tavaly 990 465 beteg feküdt, ami 1744-el több mint 2014-ben volt, miközben átlagosan 7,8 napot töltöttek ágyban a betegek. Tavaly év végén 3841 személy volt várólistán, ami hozzávetőleg 1700 fővel kevesebb, mint egy évvel korában.

Akadnak azonban olyan emberek is, akik szélsőséges lépéshez nyúlva, az orvosi segítségre nemet mondva saját kezükbe veszik sorsukat. Tavaly 592 személy vetett véget önkezűleg életének, ami 100 000 főre lebontva 10,9 főt jelent. Erre a radikális lépésre elsősorban az 50 és 59 év közötti korosztály képviselői határozták el magukat. A leggyakrabban otthonukban követték el az öngyilkosságot. Halálukat a legtöbbször akasztás, fojtás és fulladás okozta. Az előző évhez képest az öngyilkosságok száma 25-el több volt, míg az öngyilkossági kísérleteké 822-ről 859-re emelkedett.

Míg 2010-ben a várható élettartam még átlagosan 75,6 év volt, négy évvel később 77 évre emelkedett. Az Eurostat adatai szerint továbbra is érvényes, hogy a nők magasabb életkort érnek el (80 év), mint a férfiak (73 év), viszont a szomszédos Csehország lakosaihoz képest a várható élettartamunk alacsonyabb.