Halogatja az Alkotmánybíróság a szeptember 17-i döntés kézbesítését
KASSA, BUDAPEST. Bár az Alkotmánybíróság többszöri elnapolás után, eljárási okokra hivatkozva még 2014. szeptember 17-én elutasította a felvidéki jogfosztottak állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványát, az érintettek és jogi képviselőik az eltelt bő két hónap alatt sem kapták meg a vonatkozó bírósági határozat írásbeli változatát.
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke az alkotmánybírósági döntés után portálunknak adott interjújában ígéretet tett a felvidéki magyar jogfosztottaknak, hogy nem fejezik be a harcot, ahelyett inkább további lépéseket tesznek. Úgy tűnik, hogy az ígérete mielőbbi valóra váltását éppen az írott határozat kézbesítésének az elodázása gátolja.
„Sajnos, az Alkotmánybíróságnak több mint két hónap alatt sem sikerült elkészítenie a szeptember 17-i döntése írásbeli változatát, amit aznap szóban már ismertetett. Arra azért lenne nagy szükségünk, mert az a különvélemény, amely a Fico-féle ellentörvény alkotmányellenességét taglalja, része lehetne annak a beadványsornak, amit mostanában az európai intézményekhez szeretnénk küldeni. Tehát mivel még nem kézbesítették a határozatot, ezért eddig nem tudtam azt az ígéretemet teljesíteni, hogy az alkotmánybírósági döntést követően nemzetközi fórumokhoz fordulok a felvidéki jogfosztottakkal együtt, ha ők így döntenek“ – tájékoztatta a Hírek.sk-t Lomnici Zoltán.
A neves szakember azt is elmondta: az Alkotmánybíróság határozata megtámadhatatlan, és semmiféle választ nem adott azokra a kérdésekre, amelyet Gál Gábor (Most-Híd) és képviselőtársai feltettek. „Kijelenthető tehát, hogy Szlovákia a több mint 900 jogfosztottnak, azon belül annak az 55 magyarnak, akiktől minden állampolgársághoz fűződő jogot elvont, nem biztosított hatékony jogorvoslatot, pedig azt az Emberi Jogok Európai Egyezménye előírja. Talán most majd az Emberi Jogok Európai Bírósága ezt akceptálja. Láttuk a korábbi határozatot, amely egyértelműen abból indult ki, hogy a Fico-féle ellentörvény egy alkotmányos törvény, illetve ha mégis alkotmányellenes lenne, azt majd a kassai Alkotmánybíróság megállapítja. Erre azonban nem került sor, tehát szeptember 17-én sem tudtuk meg, hogy igaza van-e annak a közel negyven képviselőnek, akiket a tárgyaláson Gál Gábor képviselt. Õk arra hivatkoztak, hogy ez a törvény alkotmányellenes, így minden olyan intézkedés, amelyet annak alapján tettek, tulajdonképpen az Emberi Jogok Európai Egyezményét is sérti“ – magyarázta.
Lomnici szerint számukra jelenleg két lehetőség nyílik, amelyekkel célszerű lenne próbálkozniuk. „Tájékoztatni szeretném az európai ombudsmant a Szlovákiában kialakult helyzetről. Főleg arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a hatóságok a jogaiktól megfosztott személyektől a hatékony jogorvoslatot is megtagadták, illetve milyen intézkedéseket foganatosítottak. Kiemelendő Tamás Anikó, Tamás Ilonka néni lányának az esete, akitől először az ingyenes orvosi ellátást tagadták meg, majd díjazás ellenében sem vállalták az utókezelését azért, mert elvesztette a szlovák állampolgárságát. Erre vonatkozólag bizonyíték áll a rendelkezésünkre, hiszen a jogsértés tényét a szlovák egészségügyi hatóság néhány hónappal később, egy panaszt kivizsgálva elismerte. Vitathatatlan, hogy Szlovákia ez esetben megsértette az emberi jogokat, hiszen orvosi ellátás nélkül hagyott egy személyt, akit ekképp állampolgársági alapon diszkriminált“ – fejtette ki.
Most az Emberi Méltóság Tanácsa hat személyt képvisel különféle nemzetközi fórumok, így az Európai Parlament Petíciós Bizottsága előtt is. A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága korábban két beadványról döntött, Tamás Anikó pedig időközben elhunyt.
„A jogfosztottak egy része annak tudatában vállalta a strasbourgi pert, hogy annak végkimenetelében nem lehetünk biztosak. A korábbi döntésből a legérdekesebb: a lévai Dolník Erzsébet és Fehér István révkomáromi gimnáziumi tanár ügyében hozott határozatból kiderült, hogy Szlovákia, ahol nagyon sok nemzetiség és kisebbség él, még mindig nem ratifikálta azt a diszkriminációt tiltó egyezményt, amelyhez egyébként csatlakozott. Emiatt a strasbourgi bíróság nem vizsgálhatta azt, hogy történt-e állampolgársági diszkrimináció. Most a jogfosztottak ilyen irányú egyéni döntéseit követően egy másik szakaszra lehet majd hivatkozni. Az újabb hivatkozási alap az lehet: végleg eldőlt, hogy semmiféle jogorvoslatot, tehát sem közigazgatási, sem pedig rendes vagy alkotmánybírósági jogorvoslatot nem biztosított a szlovák állam. Emellett mindezzel oly mértékben beavatkozott az érintett személyek magánéletébe, hogy az mindenképpen az emberi jogokat sértheti“ – szögezte le Lomnici.
„Például Tamás Ilonka néni egyetlen uniós államban sem rendelkezik bejelentett lakcímmel, nem szavazhatott, az orvosi ellátást is több hónapra megvonták tőle, nem lenne lehetősége bankszámlát nyitni és személyazonossági igazolvány hiányában még az ajánlott postai küldeményeit sem tudja átvenni. Ismételten hangsúlyozom: az eredeti beadvány sem a kettős állampolgárság kizárását kifogásolta, hiszen az Európa Tanács a tagállamok számára lehetővé teszi, hogy alkotmányos keretek között mindezt megtegye. Az SZK Alkotmánya azonban egyértelműen úgy fogalmaz, hogy nem lehetett volna elvonni a jogokat, ezért is adta be Gál Gábor és a többi képviselő a maga beadványát. Ha az Alkotmánybíróság úgy döntött volna, hogy alkotmányos a vonatkozó jogszabály, akkor természetesen a jogi harcot befejeztük volna. Ha pedig úgy döntött volna, hogy az nem alkotmányos, akkor kártérítés és erkölcsi elégtétel illette volna meg a jogfosztottakat. Mivel azonban semmilyen döntést nem hozott, az egyetlen lehetséges út, hogy arra hivatkozzunk: nem biztosított hatékony jogorvoslatot. Az idevágó jogszabályok ugyanis mind arra utalnak, hogy ilyen mértékű jogelvonás esetén valamilyen módon biztosítani kell a jogorvoslatot. Ez lehetett volna a kassai Alkotmánybíróság esetleges határozata. Semmiféle peres fellebbezéssel, felülvizsgálattal nem lehet azonban élni a végleges és megmásíthatatlan alkotmánybírósági határozat ellen, amivel a jogok csorbultak. Azt most nem tudom megmondani, hogy az általunk képviselt hat jogfosztott közül ki él majd a strasbourgi beadvány lehetőségével. Mi csak az ezzel kapcsolatos korrekt tájékoztatást és a jogi segítséget adhatjuk meg nekik, az egyéni döntés joga továbbra is az övék marad. Nagyon bízom abban, hogy Tamás Ilonka néni megfontolja ezt a lehetőséget, hiszen az ő esetében az is döntő momentum, hogy e küzdelemben elvesztette a lányát. Rendelkezésünkre állnak az említett jogorvoslat-megvonásokat bizonyító dokumentumok, jogi érvek, amelyeket az új beadványhoz csatolhatnánk“ – árulta el az EMT elnöke.
„Miután megkapom az alkotmánybírósági határozatot, beadványt nyújtok be az európai ombudsmanhoz, a többiek pedig maguk döntenek a folytatásról. Már az első körben is, amikor Ilonka néni három évvel ezelőtt megkeresett, hogy nyújtsunk segítséget, elmondtam: nagyon bizonytalan a strasbourgi eljárás éppen azért, mert a kettős állampolgárság kizárását lehetővé teszi az Európa Tanács. Õ akkor kijelentette, hogy egyáltalán nem bízik a szlovák alkotmánybíróságban, és ha csekély esély is van a győzelemre, akkor is beadvánnyal fordul a strasbourgi bírósághoz. Akkor be is adta azt a panaszt, amire mindmáig nem kaptunk választ. Főleg Anikó lányának az ügye lett volna érdekes, mert ott már le lett vezetve az orvosi ellátás megtagadása, amit érdekes módon nem bíráltak el, csak Dolník Erzsébet és Fehér István ügyét“ – egészítette ki az elmondottakat.
Felmerül a kérdés, hogy a Alkotmánybíróságnak mi a szándéka az írásbeli határozat kézbesítésének odázgatásával, amivel kényszerhelyzetbe hozta a jogfosztottakat és jogi képviselőiket. „Mivel már szeptember 17-én kihirdették az alkotmánybírósági határozatot, s a halogatással is akadályozzák a nemzetközi jogorvoslatot, azt bizonyítják, hogy a hatóságok miképpen viszonyulnak a jogfosztottakhoz. Ha az írásbeli határozatot október elején megkaptuk volna, akkor az ügyet Strasbourgban már idén vizsgálhatták volna. Főként a 102 éves Ilonka néni esetében az életkora miatt nagyon sokáig nem várhatunk. Esetében minden eljárásban soronkívüliséget tudnék kérni és gyors döntés születhetne. Az alkotmánybíróság részéről megnyilvánuló halogatás nem csak jogi probléma, hanem erkölcsi kérdés is. Kassán nem hoztak bonyolult döntést, azaz csak arról határoztak, hogy semmiféleképpen sem döntenek. Ezt ilyen nehéz és hosszadalmas folyamat megindokolni? Ez a halogatás engem még elszántabbá tesz, hogy védelmezzem a védenceim jogait. Mivel odahaza nem részesülhetnek kellő jogorvoslatokban, ezért jogvédő szervezetként nekünk is a kötelességünk mindent megpróbálni a nemzetközi színtéren. Vállalom azt is, hogy eközben engem esetleg személyes presztízsveszteség ér. Az a fontos: a szlovák kormány észlelje, hogy igenis, itt valami nagyon nincs rendben!“ – hangsúlyozta.
Végül hozzátette: „Csáky Pál európai parlamenti képviselőnek abban tökéletesen igaza van, hogy eddig egyetlen fórum sem mondta ki, hogy a vonatkozó törvény jó lenne. Strasbourg is abból indult ki, hogy ha a törvény esetleg alkotmányellenes, azt majd Kassán kimondják. Sajnos, ettől a lehetőségtől is megfosztották a felvidéki magyarjainkat. Hamarosan tehát reményekkel, de illúziók nélkül fogunk bele az újabb küzdelemsorozatba“.
Portálunk kedden délután telefonon érdeklődött Anna Panèúrovától, az Alkotmánybíróság szóvivőjétől az írásbeli határozat kézbesítésének a tervezett időpontjáról. A szóvivő azt válaszolta, hogy azonnal nem tud felelni a kérdésre, mert az illetékes bíró még csak most készíti elő a határozat indoklását, amihez majd csatolják az említett különvéleményt. Megígérte, hogy a konkrét válasz végett megpróbál kapcsolatba lépni az illetékes bíróval, és ha megkapja, szerdán a Hírek.sk-val közli a választ.
„Sajnos, az Alkotmánybíróságnak több mint két hónap alatt sem sikerült elkészítenie a szeptember 17-i döntése írásbeli változatát, amit aznap szóban már ismertetett. Arra azért lenne nagy szükségünk, mert az a különvélemény, amely a Fico-féle ellentörvény alkotmányellenességét taglalja, része lehetne annak a beadványsornak, amit mostanában az európai intézményekhez szeretnénk küldeni. Tehát mivel még nem kézbesítették a határozatot, ezért eddig nem tudtam azt az ígéretemet teljesíteni, hogy az alkotmánybírósági döntést követően nemzetközi fórumokhoz fordulok a felvidéki jogfosztottakkal együtt, ha ők így döntenek“ – tájékoztatta a Hírek.sk-t Lomnici Zoltán.
A neves szakember azt is elmondta: az Alkotmánybíróság határozata megtámadhatatlan, és semmiféle választ nem adott azokra a kérdésekre, amelyet Gál Gábor (Most-Híd) és képviselőtársai feltettek. „Kijelenthető tehát, hogy Szlovákia a több mint 900 jogfosztottnak, azon belül annak az 55 magyarnak, akiktől minden állampolgársághoz fűződő jogot elvont, nem biztosított hatékony jogorvoslatot, pedig azt az Emberi Jogok Európai Egyezménye előírja. Talán most majd az Emberi Jogok Európai Bírósága ezt akceptálja. Láttuk a korábbi határozatot, amely egyértelműen abból indult ki, hogy a Fico-féle ellentörvény egy alkotmányos törvény, illetve ha mégis alkotmányellenes lenne, azt majd a kassai Alkotmánybíróság megállapítja. Erre azonban nem került sor, tehát szeptember 17-én sem tudtuk meg, hogy igaza van-e annak a közel negyven képviselőnek, akiket a tárgyaláson Gál Gábor képviselt. Õk arra hivatkoztak, hogy ez a törvény alkotmányellenes, így minden olyan intézkedés, amelyet annak alapján tettek, tulajdonképpen az Emberi Jogok Európai Egyezményét is sérti“ – magyarázta.
Lomnici szerint számukra jelenleg két lehetőség nyílik, amelyekkel célszerű lenne próbálkozniuk. „Tájékoztatni szeretném az európai ombudsmant a Szlovákiában kialakult helyzetről. Főleg arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a hatóságok a jogaiktól megfosztott személyektől a hatékony jogorvoslatot is megtagadták, illetve milyen intézkedéseket foganatosítottak. Kiemelendő Tamás Anikó, Tamás Ilonka néni lányának az esete, akitől először az ingyenes orvosi ellátást tagadták meg, majd díjazás ellenében sem vállalták az utókezelését azért, mert elvesztette a szlovák állampolgárságát. Erre vonatkozólag bizonyíték áll a rendelkezésünkre, hiszen a jogsértés tényét a szlovák egészségügyi hatóság néhány hónappal később, egy panaszt kivizsgálva elismerte. Vitathatatlan, hogy Szlovákia ez esetben megsértette az emberi jogokat, hiszen orvosi ellátás nélkül hagyott egy személyt, akit ekképp állampolgársági alapon diszkriminált“ – fejtette ki.
Most az Emberi Méltóság Tanácsa hat személyt képvisel különféle nemzetközi fórumok, így az Európai Parlament Petíciós Bizottsága előtt is. A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága korábban két beadványról döntött, Tamás Anikó pedig időközben elhunyt.
„A jogfosztottak egy része annak tudatában vállalta a strasbourgi pert, hogy annak végkimenetelében nem lehetünk biztosak. A korábbi döntésből a legérdekesebb: a lévai Dolník Erzsébet és Fehér István révkomáromi gimnáziumi tanár ügyében hozott határozatból kiderült, hogy Szlovákia, ahol nagyon sok nemzetiség és kisebbség él, még mindig nem ratifikálta azt a diszkriminációt tiltó egyezményt, amelyhez egyébként csatlakozott. Emiatt a strasbourgi bíróság nem vizsgálhatta azt, hogy történt-e állampolgársági diszkrimináció. Most a jogfosztottak ilyen irányú egyéni döntéseit követően egy másik szakaszra lehet majd hivatkozni. Az újabb hivatkozási alap az lehet: végleg eldőlt, hogy semmiféle jogorvoslatot, tehát sem közigazgatási, sem pedig rendes vagy alkotmánybírósági jogorvoslatot nem biztosított a szlovák állam. Emellett mindezzel oly mértékben beavatkozott az érintett személyek magánéletébe, hogy az mindenképpen az emberi jogokat sértheti“ – szögezte le Lomnici.
„Például Tamás Ilonka néni egyetlen uniós államban sem rendelkezik bejelentett lakcímmel, nem szavazhatott, az orvosi ellátást is több hónapra megvonták tőle, nem lenne lehetősége bankszámlát nyitni és személyazonossági igazolvány hiányában még az ajánlott postai küldeményeit sem tudja átvenni. Ismételten hangsúlyozom: az eredeti beadvány sem a kettős állampolgárság kizárását kifogásolta, hiszen az Európa Tanács a tagállamok számára lehetővé teszi, hogy alkotmányos keretek között mindezt megtegye. Az SZK Alkotmánya azonban egyértelműen úgy fogalmaz, hogy nem lehetett volna elvonni a jogokat, ezért is adta be Gál Gábor és a többi képviselő a maga beadványát. Ha az Alkotmánybíróság úgy döntött volna, hogy alkotmányos a vonatkozó jogszabály, akkor természetesen a jogi harcot befejeztük volna. Ha pedig úgy döntött volna, hogy az nem alkotmányos, akkor kártérítés és erkölcsi elégtétel illette volna meg a jogfosztottakat. Mivel azonban semmilyen döntést nem hozott, az egyetlen lehetséges út, hogy arra hivatkozzunk: nem biztosított hatékony jogorvoslatot. Az idevágó jogszabályok ugyanis mind arra utalnak, hogy ilyen mértékű jogelvonás esetén valamilyen módon biztosítani kell a jogorvoslatot. Ez lehetett volna a kassai Alkotmánybíróság esetleges határozata. Semmiféle peres fellebbezéssel, felülvizsgálattal nem lehet azonban élni a végleges és megmásíthatatlan alkotmánybírósági határozat ellen, amivel a jogok csorbultak. Azt most nem tudom megmondani, hogy az általunk képviselt hat jogfosztott közül ki él majd a strasbourgi beadvány lehetőségével. Mi csak az ezzel kapcsolatos korrekt tájékoztatást és a jogi segítséget adhatjuk meg nekik, az egyéni döntés joga továbbra is az övék marad. Nagyon bízom abban, hogy Tamás Ilonka néni megfontolja ezt a lehetőséget, hiszen az ő esetében az is döntő momentum, hogy e küzdelemben elvesztette a lányát. Rendelkezésünkre állnak az említett jogorvoslat-megvonásokat bizonyító dokumentumok, jogi érvek, amelyeket az új beadványhoz csatolhatnánk“ – árulta el az EMT elnöke.
„Miután megkapom az alkotmánybírósági határozatot, beadványt nyújtok be az európai ombudsmanhoz, a többiek pedig maguk döntenek a folytatásról. Már az első körben is, amikor Ilonka néni három évvel ezelőtt megkeresett, hogy nyújtsunk segítséget, elmondtam: nagyon bizonytalan a strasbourgi eljárás éppen azért, mert a kettős állampolgárság kizárását lehetővé teszi az Európa Tanács. Õ akkor kijelentette, hogy egyáltalán nem bízik a szlovák alkotmánybíróságban, és ha csekély esély is van a győzelemre, akkor is beadvánnyal fordul a strasbourgi bírósághoz. Akkor be is adta azt a panaszt, amire mindmáig nem kaptunk választ. Főleg Anikó lányának az ügye lett volna érdekes, mert ott már le lett vezetve az orvosi ellátás megtagadása, amit érdekes módon nem bíráltak el, csak Dolník Erzsébet és Fehér István ügyét“ – egészítette ki az elmondottakat.
Felmerül a kérdés, hogy a Alkotmánybíróságnak mi a szándéka az írásbeli határozat kézbesítésének odázgatásával, amivel kényszerhelyzetbe hozta a jogfosztottakat és jogi képviselőiket. „Mivel már szeptember 17-én kihirdették az alkotmánybírósági határozatot, s a halogatással is akadályozzák a nemzetközi jogorvoslatot, azt bizonyítják, hogy a hatóságok miképpen viszonyulnak a jogfosztottakhoz. Ha az írásbeli határozatot október elején megkaptuk volna, akkor az ügyet Strasbourgban már idén vizsgálhatták volna. Főként a 102 éves Ilonka néni esetében az életkora miatt nagyon sokáig nem várhatunk. Esetében minden eljárásban soronkívüliséget tudnék kérni és gyors döntés születhetne. Az alkotmánybíróság részéről megnyilvánuló halogatás nem csak jogi probléma, hanem erkölcsi kérdés is. Kassán nem hoztak bonyolult döntést, azaz csak arról határoztak, hogy semmiféleképpen sem döntenek. Ezt ilyen nehéz és hosszadalmas folyamat megindokolni? Ez a halogatás engem még elszántabbá tesz, hogy védelmezzem a védenceim jogait. Mivel odahaza nem részesülhetnek kellő jogorvoslatokban, ezért jogvédő szervezetként nekünk is a kötelességünk mindent megpróbálni a nemzetközi színtéren. Vállalom azt is, hogy eközben engem esetleg személyes presztízsveszteség ér. Az a fontos: a szlovák kormány észlelje, hogy igenis, itt valami nagyon nincs rendben!“ – hangsúlyozta.
Végül hozzátette: „Csáky Pál európai parlamenti képviselőnek abban tökéletesen igaza van, hogy eddig egyetlen fórum sem mondta ki, hogy a vonatkozó törvény jó lenne. Strasbourg is abból indult ki, hogy ha a törvény esetleg alkotmányellenes, azt majd Kassán kimondják. Sajnos, ettől a lehetőségtől is megfosztották a felvidéki magyarjainkat. Hamarosan tehát reményekkel, de illúziók nélkül fogunk bele az újabb küzdelemsorozatba“.
Portálunk kedden délután telefonon érdeklődött Anna Panèúrovától, az Alkotmánybíróság szóvivőjétől az írásbeli határozat kézbesítésének a tervezett időpontjáról. A szóvivő azt válaszolta, hogy azonnal nem tud felelni a kérdésre, mert az illetékes bíró még csak most készíti elő a határozat indoklását, amihez majd csatolják az említett különvéleményt. Megígérte, hogy a konkrét válasz végett megpróbál kapcsolatba lépni az illetékes bíróval, és ha megkapja, szerdán a Hírek.sk-val közli a választ.
Forrás
Hírek.sk, - miskó -
