Halálának 100. évfordulóján Feszty Árpádra emlékeztek Révkomáromban

A Stubendek István karnagy által vezényelt helyi Concordia vegyeskar alkalomhoz méltó dalai után Csütörtöky József múzeumigazgató üdvözölte a szép számban megjelent érdeklődőket, köztük a vendégeket: Morován Zsoltot, a pozsonyi magyar nagykövetség konzulját, Görbe Márk budapesti művészettörténészt, előadót, E. Csorba Csillát – a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját és Lovász Károlyt – Ógyalla alpolgármesterét.

Feszty szülővárosa képviseletében Lovász Károly mondott köszöntőt. Hangsúlyozta: a különleges tehetséggel megáldott Feszty Árpád (Ógyalla - 1856. XII. 21., Lovrana – 1914. V. 31.) életútja főként azért lehet példaértékű jelenkorunk felvidéki magyarjai számára, mert ő ugyan a nagyvilágban gyarapította ismereteit, szerzett a saját művészete során kamatoztatható tapasztalatokat, ám mindig visszavágyott – hazatért a szülőföldjére, és a Feszty-család ógyallai sírboltjában nyugszik.

A Feszty-család nevében Feszty Zsolt, a festőművész Béla fivérének, hajdani országgyűlési képviselőnek a dédunokája idézte a múltat, amikor a német származású, ismerősei által „Vesztinek“ becézett Rehrnbeck Szilveszter Fesztyre magyarosította a vezetéknevét. Felnézve a magyar nemzetre és bizonyítva hazafias érzelmeit identitást váltott, és a nejével, Linzmayer Jozefával együtt hat fiát és két lányát nagyszerű magyar hazafinak nevelte. Az emlékezés során az is elhangzott, hogy az ógyallai Fesztyek gyermekkoruktól kezdve a családról könyvet is író Feszty Istvánnak, Zsolt nagyapjának köszönhetően alaposan megismerkedtek úgy Feszty Árpád, mint testvérei életútjával, érdemeivel. Közülük Adolf és Gyula neves építésszé, Lajos az Esterházy grófok jószágkormányzójává, Béla pedig országgyűlési képviselővé vált. „Nagyon élő emlék ez! Mindig úgy érezhettük, mintha köztünk éltek volna, szinte azt vártuk, hogy mikor lépnek be a ház ajtaján...“ – árulta el Feszty Zsolt.

Majd Görbe Márk budapesti művészettörténész „Feszty Árpád élete és művészete" címmel tartott vetítéssel egybekötött, sok új ismerettel is szolgáló előadást. Külön kitért a művész számára fiatalon hírnevet hozó Golgota, továbbá a Komárom és Bihar vármegye számára festett A bánhidai csata és a Zsolt vezér eljegyzése című műveivel, valamint a millenáris kiállításra festett A magyarok bejövetele című hatalamas körképével és a Krisztus temetése című triptichonjával kapcsolatos „kulisszatitkokra”.

Azután Gaál Ida révkomáromi művészettörténész-kurátor nyitotta meg a „Feszty Árpád“ című, szeptember 13-ig a Zichy-palotában megtekinthető emlékkiállítást, ahol a művész olyan alkotásait és a személyéhez köthető hajdani tárgyakat, fényképeket és dokumentumokat mutatnak be, amelyeket a nagyközönség eddig nemigen láthatott. Ezek a kincsek a Feszty-család komáromi és ógyallai leszármazottainak, továbbá magángyűjtőknek a tulajdonát képezik, és a közgyűjteményekben található művekkel meg tanulmányképekkel, színes nyomatokkal egészülnek ki. Ahogy elhangzott: a szlovákiai képtárak közül egyedül a Szlovák Nemzeti Galéria őriz Fesztytől egy kis méretű akvarellt és a Pál megtérése című nagyméret festményt. Az utóbbi azonban rossz állapota miatt nem állítható ki. A kiállítás kurátora zárszavában hangsúlyozta: „Remélem, hogy ez a szerény kiállítás hozzájárul ahhoz, hogy a rendkívüli tehetséggel, fantáziával és szorgalommal megáldott, méltatlanul elfeledett művészt újra felfedezzük“. Végül a jelenlevők a múzeum harmadik, Nádor utcai épületébe vonultak át, ahol a képtár egyik termét 2009-ben Feszty Árpádról nevezték el, ez alkalommal pedig gyertyagyújtással adóztak az emlékének.

A centenárium alkalmából Ógyalla Város a Duna Menti Múzeummal közösen, magyar és szlovák nyelven is megjelentette a „Feszty Árpád 1856-1914“ című, Görbe Márk nevével fémjelzett kismonográfiát. A szerző portálunknak megerősítette a Gaál Ida által elmondottakat, hogy Feszty Árpád valóban méltatlanul elfeledett alkotó.

„Az a szomorú helyzet, hogy Magyaroszágon semmiféle centenáriumi megemlékezés vagy kiállítás nem volt Feszty Árpáddal kapcsolatban! Én ugyan tizenkét napilapnak és portálnak elküldtem a művész életével és művészetével kapcsolatos helyes adatokat (egyes helyeken korábban téves adatok jelentek meg!), de azok közül csupán egy művészeti portál jelzett vissza, illetve jelentetett meg egy róla szóló cikket. Másutt nyomát sem találtam a Fesztyről szóló jubileumi megemlékezéseknek, ami megdöbbentő! Talán ő amiatt is számít elfeledett festőművésznek, mert alig jelentek meg róla szóló könyvek. Csak A magyarok bejövetele című körképéről szoktak írni, de mindig inkább csak a körkép építését taglalták. Ezt a hiányt próbáltam pótolni ezzel a jubilemi kiadvánnyal. Sajnos, a festményei sem megtekinthetőek! A Nemzeti Galériában találhatók raktárakban hevernek, a többi mű pedig olyan alig ismert intézményben, mint például a Soproni Bányászati Múzeum és a Budapesti Tűzoltó Múzeum látható, ahová aránylag kevesen térnek be. Azt is nagyon fontos megemlíteni, hogy számos műve a II. világháború és a kommunizmus éveiben megsemmisült, így a falképei közül csupán másfél ciklus maradt épen. További alkotásai pedig külföldre kerültek: például a Krisztus temetése című csodálatos triptichonja az Arad Megyei Múzeum pincéjében összegöngyölve hever. Tárgyalások folynak a történelmi egyházak képviselőivel arról, hogy esetleg a restaurálást követően valahol majd kiállítanák azt. Örvendetes lenne, ha a magyar állam kezdeményezné e mű és más Feszty-képek hazahozatalát, hiszen az nem a román, hanem a magyar állam tulajdonát képezi, s a Szépművészeti Múzeum 1914-es letétjeként szerepel! – fejtette ki az ifjú szakember.

„A centenáriumi kiállításokat is hiányoltam. Mindössze Feszty szülőhelyén, Ógyallán az én segítségemmel készítettek egy kéttermes kiállítást, ahol főként a festőművész több egykori tárgya, irata és pár képe tekinthető meg július 13-ig, továbbá ez a révkomáromi kiállítás létesült. Az előadásom során Ógyallán Feszty ottani, Révkomáromban inikább az itteni vonatkozásairól beszéltem. Június 24-én Budapesten is tartok egy Feszty-előadást, valamint felajánlottam, hogy a centenárium alkalmából a megyeszékhelyeken ingyenesen, csak az útiköltség térítéséért tartanék további előadásokat. Természetesem, érdeklődés esetén szívesen előadnék felvidéki kulturális intézményekben, iskolákban is, hogy visszahozzuk a köztudatba Feszty Árpádot“ – magyarázta a budapesti művészettörténész.

Lovász Károly, Ógyalla alpolgármestere ugyancsak nagyon fontosnak tartja a „Feszty-kultusz“ felélesztését. A Komáromi járáshoz tartozó Ógyalla nem feledkezett meg a kerek évfordulóról.

„Centenáriumi ünnepségsorozatunk nyitányaként május 31-én a helyi Feszty Árpád Alapiskolában az intézmény tanulói mutatták be saját emlékműsorukat. Június elsején a Feszty-család temetőbeli kriptájánál koszorúzással egybekötött összvárosi megemlékezést tartottunk, amelyen több oktatási és kulturális intézmény, illetve társadalmi szervezet tartotta fontosnak a jelenlétét. Majd a környékbeli festőművészek Feszty Árpád tiszteletére készített alkotásaiból nyílt kiállítás a városi művelődési központban. Június folyamán ugyanott minden csütörtökön 17 órától előadás hangzik el Feszty Árpád életéről, az Ógyallához közeli Kingyes tanyához fűződő kapcsolatáról, a Jókai Rózával közös lányáról-Feszty Masa festőművészről és a híres körképe történetéről. A június 27-i zárórendezvényünkön pedig a városi képviselő-testület kultúrműsorral egybekötött ünnepi ülésén in memorian Pro Urbe-díjjal jutalmazzuk majd városunk jeles szülöttét, Feszty Árpádot“ – tájékoztatta portálunkat Ógyalla alpolgármestere.