Gyorsan megszabadulna a Nemzeti Emlékezet Intézete vezetőjétől a koalíció

Jaroslav Paška (SNS), Mária Janíková (Smer), ¼ubomír Želiezka (Smer), Pfundtner Edit (Most-Híd) és Martina Šimkovièová képviselő azt javasolja, hogy a jövőben az ÚPN tevékenységét ne az igazgatótanács elnöke, hanem az egész igazgatótanács kollektív szervként irányítsa.

A képviselők a vonatkozó törvénymódosító javaslatot pénteken délután nyújtották be. Ha azt megszavaznák, akkor az új szabályok 2017. október 15-től lépnének hatályba. Aznap Krajòáknak távoznia kellene az elnöki tisztségéből, de továbbra is, egészen 2019-ig az igazgatótanács tagja maradna, miközben az intézmény irányításáról már nem dönthetne. Arról az igazgatótanács szavazással határozna. Az egyebeken kívül arról is döntene, hogy az intézmény fellebbezne-e a mindazokkal folytatott vitás ügyekben, akik azt állítják, hogy a kommunista titkosszolgálati dokumentumaiban jogosulatlanul ügynökként tartják őket nyilván.

A félelem légköre

Pfundtner Edit a törvénymódosítást az intézményen belüli rossz emberi viszonyokkal indokolta – állítja, ott ellentétek feszülnek – írja a Denník N. A parlament alkotmányjogi bizottságának tagjai az intézmény alkalmazottaival állítólag már hosszabb ideje beszélnek a kialakult helyzetről. „Az intézmény elnöke és igazgatótanácsa között régóta folyó viták negatívan befolyásolják az intézmény mindennapi működését“ – írta állásfoglalásában a Most-Híd vegyespárt.

Jaroslav Paška is megerősítette, hogy az intézmény elnöke és az igazgatótanács további tagjai nincsenek jó viszonyban egymással. Hozzátette: Krajòák meggátolja „az olyan dokumentumokhoz való hozzáférést, amelyek a hivatal működésére vonatkoznak“.

Arra a kérdésre, hogy a képviselők miért Krajòák megbízatási ideje alatt akarnak törvényt módosítani, Pfundtner azt válaszolt, hogy „azzal teljes mértékben nem tud azonosulni, de a további partnerek meg vannak győződve arról, hogy azt mielőbb meg kell tenniük“.

Paška a Denník N előtt védelmébe vette a törvény mielőbbi hatályba léptetését, mondván, hogy „azáltal mielőbb elkezdhetnék a belső  problémák orvoslását“.

Tavaly októberben a felügyelő tanács tagjai a képviselőkkel ismertették a Krajòák munkájával kapcsolatos kifogásaikat. „Az igazgatótanács az év elejétől nézeteik miatt üldözte a hivatal alkalmazottait“ - állították már akkor.

Juraj Hamu¾ák, a felügyelő tanács elnöke azt állítja, hogy a hivatalon belüli tarthatatlan helyzetben a félelem légköre uralkodott az alkalmazottak között.

Krajòák tavaly elbocsátotta a kétes hírű történészt, Martin Lackót, aki nyilvánosan védelmébe vette Marian Kotleba pártját. „Hiszünk abban, hogy a párt majd folytatja a szlovákiai érdekek kompromisszummentes védelmét, ezért adunk neki egy voksot“ – írták a Lacko által is aláírt felhívásban.

Mi a valódi ok?

„A beterjesztett javaslat és annak indoklása célirányos és félrevezető“ – írja állásfoglalásában az ÚPN.

„A javaslat prioritása az igazgatótanács jelenlegi elnökének mielőbbi menesztése, aki következetesen teljesítette a törvényből eredő feladatai“ – szögezte le a hivatal szóvivője, Peter Jušèák.

Az intézmény vezetése meg van győződve arról, hogy a módosítás valódi okai „az olyan botrányok, mint a Babiš- , Hudzoviè- és a Petranský-ügy, továbbá azon bírák, ügyészek és vizsgálótisztek nevének a közzététele, akik bizonyos határok meg nem engedett túllépése kapcsán vagy másként részt vettek az ártatlan polgártársaink elítélésében“.

A módosítás ellen a hajdani politikai foglyok is tiltakoznak. „Ha az intézmény valamilyen bírósági per során fellebbezni akarna, mint azt például annak kapcsán tette, hogy Andrej Babiš a kommunista szlovák titkosszolgálat ügynöke volt-e, akkor a fellebbezés benyújtásáról az elnök helyett majd az igazgatótanács döntene“ – mondta el František Bednár, a volt politikai foglyok egyesületének megbízott elnöke.

Szerinte ez az indítvány politikai megrendelésre, a Babiš-ügy megbosszulásaként készült, s azt is bizonyítja, hogy folytatódik az egykori kommunista rendszert kiszolgálók befolyása.

Miről is van szó a Babiš-ügyben?

Andrej Babiš pereskedik a hivatallal. Azt állítja, hogy a szlovák titkosszolgálat (ŠtB) dokumentumaiban jogosulatlanul tüntették őt fel ügynökként.

A Pozsonyi Kerületi Bíróság 2015-ben az egykori štb-sek tanúvallomásai alapján az ő javára döntött. Az ÚPN elnöke azonban nem ért egyet az ítélettel, ezért az intézmény alkotmányjogi panaszt emelt ellene.

Babiš jelenleg a legerősebb cseh politikai pártnak, az ANO-nak az elnöke. Preferenciái alapján megnyerhetné a Csehországban október 20-21-én megrendezendő parlamenti választásokat.

Csehországban 2014-ig az a törvény volt hatályban, hogy az egykori ügynökök nem válhattak kormánytagokká.

Krajòák elnök korábban kijelentette, hogy a Babiš-ügyről nála maga Robert Fico kormányfő is érdeklődött.