Gyengülnek az ellenzéki frakciók
Ebben a választási időszakban azonban a kormánykoalíciót is érték változások. Mindjárt az elején a Háló (Sie) egyes képviselői átmentek a Most-Híd vegyespártba, mások pedig ellenzékbe vonultak. Hétfőn a Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártot hagyta el annak alelnöke és képviselője Jozef Mihál, múlt héten pedig az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek-Új Többség (O¼aNO-Nova) – frakcióból lépett ki Oto Žarnay és Viera Dubaèová. Tavaly véleménykülönbségek miatt a Család vagyunk (Sme rodina) mozgalomnak intett búcsút három törvényhozó.
Michal Horský politológus úgy véli, hogy a koalíció esetében továbbra is stabilitásról beszélhetünk, miközben súlyos válságba kerülnek azok az ellenzéki pártok, amelyek tagjait semmiféle ideológia vagy értékrend nem fűzi egymáshoz. „Ez annak az előjele is lehet, hogy ha a majd a jobboldali ellenzékünk felhagy azzal, hogy a kormánykoalíció ballépéseit közelről figyelje, akkor legalább majd kísérlet mutatkozik saját pártjaik felújítására is“ – jelentette ki.
Mihállal alapítóját veszítette el az SaS
Mihál sorrendben immár a harmadik az SaS négy alapító tagja közül, akik távoztak a pártból, s már csak Richard Sulík elnök maradt. Mihál éppen őt nevezte meg saját távozása okaként. „Az SaS már nem olyan liberális párt, amilyet 2008-2009-ben a négytagú előkészítő bizottság egyikeként megalapítottam“ – írta a közösségi hálón. Ezentúl független honatyaként kíván tevékenykedni.
Sulík erre úgy reagált, hogy a migránskérdésben különbözött a véleményük. Emellett Mihál különféle aktivitásai miatt maradt kevesebb ideje a politizálásra.
Horský rámutatott, hogy Mihál távozása jelenleg nem jelenti az SaS-on belüli hatalmi viszonyok befolyásolását. Az csak azt jelzi, hogy a jobboldalnak komoly reformra van szüksége.
Az SaS-t az előző választási ciklusban a Juraj Miškov körül tömörülő képviselők hagyták el, akik később megalapították a SKOK – Európski liberálni demokrati (Európai liberális demokraták) nevű pártot, ám a parlamentbe nem jutottak be. Miškov kedden elárulta, hogy már 2013-ban az eredeti elvektől egyre inkább eltávolodó Sulík elnök helyére Jozef Kollárt akarták ültetni.
Kérdés, hogy Mihált mások is követik-e. Nemrég Martin Poliaèik honatya távozását is rebesgették, aki Sulíkot nyíltan bírálja a migránsellenes nézetei miatt.
Fogynak Matovièék és Kollárék sorai is
Az O¼aNO-Novát sem kerüli el egyes tagjai távozása. Az előző héten a 19 tagú frakciója 17 tagúra zsugorodott, mert Viera Dubaèová és Oto Žarnay búcsút intett Matovièéknak. Igor Matoviè távozásukat azzal magyarázta, hogy független jelöltként akarnak indulni az őszi megyei választásokon. Žarnay azonban elmondta, hogy a mozgalmon belül nem teljesültek az elvárásai, mert az O¼aNO egyre inkább szociális-konzervatív mozgalommá válik, ő pedig liberális elveket vall.
Tavaly már három hónappal a választások után véleménykülönbségek merültek fel a Sme rodina tömörülésben is, amely soraiból kizárta Peter Marèekot, Rastislav Holúbekot és Martina Šimkovièovát. Boris Kollár pártelnök szerint ők nem vettek részt a frakció munkájában, és nem tartják be a szavazások során szükséges egységes álláspontot. A távozók jelenleg független képviselőként tevékenykednek, időnként a koalíciós pártok képviselőivel együtt szavaznak.
Haulík szerint az ellenzék nem perspektivikus
Pavol Haulík szociológus úgy véli, hogy az ellenzék eddigi működése nem kecsegtetett nagy perspektívával. „Bár egyes pártok preferenciái nőttek, annak mértéke egyáltalán nem volt olyan jelentős, hogy esély mutatkozna az erőviszonyok alapvető átrendeződésére a jelenlegi vagy a jövendő parlamentben. Emiatt érthető egyes ellenzéki politikusok idegessége, mert alapvető változások nélkül nincs esélyük a hatalomátvételre“ – magyarázta a szociológus.
Hozzátette: a képviselők említett vándorlásai azt jelezhetik, hogy az idő megérett az új kínálatra. „Nehéz megítélni, hogy mindez majd hogy megy tovább, de azt gondolom, alapvető kérdés az, hogy az ellenzéknek a jelenlegi formájában nincs jövője...“ – mondta végül Haulík.
