Gyakran találkozunk korrupcióval
A TIS szerint Szlovákia a jelenlegi kormány működése alatt a 2012-ben elért 55-56. helyről kissé feljebb jutott a ranglétrán. A szervezet szerint az utóbbi négy év főként ki nem használt alkalomnak nevezhető.
"Az egészségügyi reformok elmulasztása pazarláshoz és az ország szétlopásához vezetett. A rendőrség és az ügyészség nem vált a korrupcióellenes harc mindenkire egyformán vonatkozó működőképes szervévé. Szlovákia jelentősen lemaradt a Cseh Köztársaság mögött" – szögezi le a szlovákiai korrupcióról szóló jelentésben a TIS. A 2012-es évben a szervezet szerint Csehország mögött 7 hellyel maradt le, a mostani rangsorban ez már 13 helyet jelent.
Történtek jó lépések
A jelenlegi kormány által elfogadott korrupcióellenes intézkedések közül a TIS pozitívan tekint a korrupciót bejelentők védelméről szóló törvény elfogadására, valamint a politikai pártok finanszírozásának szigorúbb szabályozására, ami újabban a lokális és megyei választásokra is vonatkozik. Jó hírnek számít a szervezet szerint az állami megrendeléseket illető versengés mértékének egyharmaddal történő növekedése (tavaly 3,6 tenderenkénti kérelmező), ami 2009 óta a legnagyobb számnak minősül.
"Rekordnyi kevés közbeszerzés végződött csak 1 jelentkezővel" – áll egyebek mellett a jelentésben. A TIS szerint az utóbbi időszakban Szlovákiában annak köszönhetően nőtt az üzleti ágazat átláthatósága, hogy a weben alkalmazások formájában közzétették a könyvelési zárójelentéseket és a kataszteri adatokat.
"Egyszerűbb a törvényváltozások figyelemmel kísérése és az ítéletek online módon történő kikeresése. Először tették közzé az ügyészek jegyzékét is. Pozitív jelzésnek számított Štefan Harabin szlovák igazságügy éléről történő távozása, illetve az egészségügyi botrányokért felelős személyek leváltása, bár azok gyakran kötődtek más felelős pozíciókra való áthelyezésekkel" – szögezi le a szervezet.
Az elit továbbra is védett
Ellenben, fő negatívumnak a TIS szerint az elit korrupciós bűncselekmények elkövetésével kapcsolatos folytatódó büntetlensége számít.
"Az utóbbi négy évben egyetlen magasrangú köztisztviselőt sem ítéltek el. Ráadásul, a korrupcióért elítéltek 95 százaléka csak feltételest vagy pénzbírságot kap. A tenderekkel való trükközés miatt az utóbbi négy évben csupán 12 személyt ítéltek el" – szögezi le a TIS. A valódi harcra és a törvény előtti egyenlőség biztosítására vonatkozó akarathiány a szervezet szerint a személyzeti politikában is megnyilvánult. A főügyészség, a speciális ügyészség, az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság élére történő jelölések a TIS szerint a kormánypárt saját politikai érdekeinek az ország közérdekei elé való helyezését jelzik.
Virágzik a kliensrendszer
A TIS úgy véli, hogy a kliensrendszer több állami támogatási forma esetében is tartósan fennállt. "Hasonló helyzet mutatkozott az egészségügyben levő vezető posztokra történő jelölések során, valamint az állami biztosító lukratív szerződéseinek odaítélése során is. Folytatódott a nem egyenlő esélyek előfordulása a bírák versenyeztetése során" – áll a jelentésben. A TIS úgy látja, hogy a kormány nem teljesítette az információkhoz való hozzáférés javítására vonatkozó ígéretét, ami a szervezet szerint kulcsfontosságú a nyilvános ellenőrzés esetében. "A garázscégek elleni harc felületesnek bizonyult akkor is, ha az állami megrendeléseket kapó cégtulajdonosok új nyilvántartása túl rövid az egyik legnagyobb állami beszállító – a Váhostav cég esetében" – írja a TIS.
A szervezet úgy véli, hogy a korrupcióellenes harc kulcsa a köztisztviselők egyre nagyobb mértékű személyi integritása, a rendőröktől és az ügyészségtől kezdve az állami ellenőrző intézményeken át a közbeszerzési szakosztályok vezetőiig. "Ha a politikai pártok komolyan veszik a korrupcióellenes harcot, akkor a törvénymódosításoknál sokkal jobban kellene összpontosítaniuk saját jelöltjeik köztisztségekbe szakmai és erkölcsi szempontból megkérdőjelezhetetlen módon történő kiválasztására. Szlovákia e téren csak akkor számíthat jelentősebb előrelépésre, ha a hatalom gyakorlása változik, és nem az eddigi szabályok módosítása fog hatni" – áll a jelentésben.
A nemzetközi rangsor alapján, amely reflektál a hazai és külföldi elemzők, illetve menedzserek észlelési szintjére, legkevésbé korrupt országnak Dánia, Finnország és Svédország számít. Ellenben, legkorruptabb Szomália, Észak-Kórea és Afganisztán.
